Evon a hálóban feküdt az ágyon, a plafont bámulta, miközben azon gondolkozott, hogy ez a helyzet még mindig hihetetlen. Renji ötlete egyszerre volt zseniális és őrült. Bár igaz, azt mondják a zsenik és az őrültek között alig egy hajszál a különbség. Nos, Renji elég eszes volt ahhoz is, hogy zseninek mondják, de kétség kívül voltak merész húzásai. Ezt nem is igen titkolta sosem Evon előtt, de a fiú nem igazán tudta, mire is kellene gondolnia a témában. Renji nem fejtegette a kérdést, Evon pedig nem kérdezte. Nem gondolta komolynak a dolgot, ezért nem is érdekelte. Renji nem tűnt olyan alaknak, aki igazán komoly törvényellenes dolgokat csinálni. Stiklijei pedig mindenkinek vannak. Így gondolt erre.

A költözés viszonylag hamar megvolt, Evon csak néhány napig gondolkozott a dolgon. Nem amiatt, mert veszélyben érezte volna magát, hanem mert ezzel a döntéssel igent mondott valamire, amit eddig még sosem próbált Renji előtt. Azzal tisztában volt, hogy bizonyos mértékig érdeklik a fiúk, de az merőben más, mint a jelen állás. Összeköltözött egy férfivel, egy nyíltan meleg férfivel, miközben ő maga bátorította talán erre az egészre. Az, hogy fiúkkal cicázott nagy ritkán, ehhez a helyzethez képes vicc volt. Ez komoly. Ijesztően komoly, pedig igazán nem volt erőszakos a tempó. Mindig csak annyi történt éppen, ami neki még tetszett. Renji furcsán türelmes volt. Legalábbis Evon ezt gondolta róla. Valahogy azt képzelte, hogy a felnőttek világában már nincs körülményeskedés, egyszerűen csak történnek a dolgok, legyen szó bármiről. Rájött, hogy semmit sem tud erről a másik világról, aminek ő még csak az előszobájában sincs jelenleg. Abban biztos volt, hogy Renji mellett sokat tanul majd, ha figyel.

Evon végig simított az arcán, majd felült az ágyon, végül átment a „saját szobájába", amit tanulószobának használt, mert sosem aludt benne, de Nao miatt szükség volt rá. Ezen is sokat gondolkozott, hogy ha Renji és Nao olyan jó barátok, akkor hogyan fér bele Renjinek az, hogy ilyen keményen hazudik arról, ami köztük van. Azt gondolta nem lehet egyszerű. Félt is attól, hogy mi történne, ha kiderülne. Pedig egyszer kiderül – gondolta magában, és leült az asztala mellé, majd a táskájából kivett néhány dolgot. Kinyitotta a könyvét és egy tollat kezdett rágcsálni, miközben lapozgatott. Az órára pillantott, még jó darabig biztosan egyedül lesz, ezt már reggel elmondta neki Renji. Azt nem részletezte, hogy hol is lesz.

Tett-vett a lakásban, kicsit szét is nézett. Matatott, ha úgy tetszik. Keresett valamit, ami talán árulkodik Renjiről. Valójában az érdekelte, hogy milyen a srácokkal. Vele jó fej volt, kicsit rámenős időnként, de ezt betudta annak, hogy le akar vele feküdni. Hát hogy ne akarna, nem véletlenül lakik itt jelenleg. Amikor erre gondolt, sóhajtott egyet, mert az előjáték nagyon bejött neki, de a szexre még nem gondolta kész magát. Ha neki kéne csinálnia, talán már túl lennének rajta. Ezt a kérdést nem akarta felhozni, kínosnak érezte. Biztos volt abban, hogy lesz idő, amikor majd nem így érzi, de most még igen. Ezen járt az esze, mikor fiókot húzta fiók után, hátha talál valamit. Egy-két fotó tényleg volt, de egyértelműen nem tudta megmondani, hogy ex-ek vannak-e rajta. Mindenesetre formás srácokkal fotózkodott. Az egyik fiók be volt zárva. Arról azonnal tudta, hogy bele kell néznie, mert, ha valamit zártak, az tuti izgi volt. El sem tudta képzelni, mit tarthatott benne Renji, de úgy tűnt nem fogja megtudni, mert kulcsot azt nem talált hozzá. Egy darabig még kínlódott vele, aztán ott hagyta. Tovább ment egy másik szobába, igazából tüzetesen még nem nézett szét, egyedül is ritkán volt itt. A fürdőben állt egy nagy szekrény, dugig törölközővel meg pizsamával, meg fürdős holmival. Egy fiókja volt, azt kihúzta, de rögvest visszacsapta. Felnézett a szemben lévő tükörre és majdnem elnevette magát, ahogy arckifejezését meglátta. Nem nézett bele ebbe a fiókba eddig és jól tette, hogy most egyedül nyitotta ki. Újra kihúzta és halkan nevetve motyogva mondott néhány csúnyát maga elé. A fiók ugyanis tele volt, óvszerrel, meg játékokkal, azok szerencsére nem tűntek durvának. Egyiket vette a másik után a kezébe. Mézes. Csokis. Bordás. Sima. Gyümölcsös. Kék. Piros. Kicsi. Nagy. Vékony. Vastag. Világítós. Itt megállt és visszatolta a fiókot. Mit fog ez velem csinálni? – kérdezte magától és kisétált a fürdőből, mielőtt talál egy újabb kincses ládát. A felhozatalból azt szűrte le, hogy Renjivel nem lesz unalmas a szex, de ritkának sem ígérkezett.

A szőke a konyhába ment, elindított egy mosást és takarítani kezdte a pultot. Mint a felesége – morogta maga elé. – Kéne egy macska. Lehetne az a gyerek. Mi a fenét csinálok? – kérdezte magától, de közben mosolygott. Kedvelte Renjit, nem bánta ezt most, csak még szokta. Tulajdonképpen nem tudta, hogy ők most együtt járnak, vagy mi is történik? Nem mondták így ki. Evon azt gondolta, sok a kérdés, amiket még ezen a napon kívánt feltenni Renjinek. Aki épp végszóra lépett be az ajtón. Papírzacskóval csörgött, kilépett a cipőjéből, zárta az ajtót, majd odasétált a szőkéhez és megcsókolta.

- Üdv itthon – mondta Evon.

- De jó ezt hallani – jegyezte meg Renji és pakolni kezdett a zacskóból. – Mi újság?

- Semmi. Kész a házim – tűzte a mosolykája mellé, ami a szája sarkában játszott.

- Nem tudod, milyen szexi ezt hallani minden nap. Mintha egy pornóban élnék – kuncogta Renji, közben Evon felugrott a pultra.

- Nem szeretem a pornót, ciki.

- Tényleg?

- Aha. Másokat nézni szex közben béna. Élőben jobb.

- Azt ne mondd, hogy orgiákra is jártál.

- ...nem mondom.

- Jó ég, Evon – szólt hangosabban, de közben nevetett. Mióta itt volt a fiú, Renji kb. egész nap vigyorgott és nevetett, ami Evonnak is feltűnt. Imponált a szőkének, hogy talán miatta ilyen.

- Nagyon elcseszett vagyok, Renji.

- Nem igaz, csak rossz döntéseket hoztál.

- Hát erre épp nem mondanám ezt, de igazad van.

- Ha ilyen tapasztalt vagy, miért nem akarsz velem lefeküdni? – szegezte a fiúnak a kérdést, mire az elhúzta a száját.

- Az más. Te pasi vagy.

- Azt hittem, már megkszoktad. De végül is, jó ez így. Szeretem a vékony, hosszú ujjaid a farkam körül.

- Muszáj ilyen nyíltan kimondani?

- Szoktatom a füled a témához, mást már úgy sem nagyon kell – mondta és megcsókolta a fiút, miközben mellé tett egy dobozt.

- Te Renji, mi most együtt élünk?

- Elég nyilvánvaló, igen – támaszkodott meg a fiú mellett.

- És együtt is vagyunk?

- Azt hittem, ez is tiszta.

- Nem, nem volt az – rázta a fejét.

- Akkor ezt tisztáztuk. Jobb később, mint soha – pillantott a mosógépre – Mit mosol?

- Ami itt volt a kosárban.

- A kosárban?

- Igen, ide volt készítve.

- Nenenene! – ugrott a gép elé és nézte, ahogy az üvegajtó mögött forog a mosás.

- Mi bajod, szennyes volt!

- Benne volt a füvem angyalom, az a baj. A kék farmeromban.

- Még jó, hogy kimostam, ráélveztél tegnap, nem fogom kerülgetni a cuccos holmidat! Miért nem vetted ki belőle – pattant ő is Renji mellé. – Bocs, nem tudtam.

- Áh, mindegy – vetette a hátát a szekrénynek és a szőke combját paskolgatta. – ...Imádom, hogy itt vagy, tudod?

- Azt hittem, hülyeség az egész, de egyelőre tetszik.

- Fog ez még jobban is – mondta és az ölébe húzta a szőkét, aki engedelmesen foglalta el a már megszokott helyét.

Renji nyomban felsimított a szőke felsője alá, aki kérés nélkül húzta le magáról. Renji pulóvere is lekerült hamar, és Evon máris a tetoválásokat kezdte cirógatni. Imádta a mintát, azt a számtalan madarat, amik egy a nyakáig tekergő sárkányt kísértek. Evon úgy érezte, hogy ez összefoglalja Renji személyiségét. Amellett igen jól is állt neki. Renji a szőke nyakába fúrta az arcát, szívta mélyen magába az illatát, majd csókolni kezdte a bőrét. Evon pont úgy érezte ezt, mintha száját csókolta volna. Hamar felismerte, hogy Renji szereti kiélvezni a dolgokat, ezt is. Egyszer sem kapkodott el semmit, akkor sem, ha épp hevesebbre sikerült a játék, mint azt gondolták. Renji A szőke csípőjére húzta a kezeit és mozgatni kezdte az ölében, miközben tovább becézgette a nyakát. Élvezte, ahogy Evon felizgul az ölében, ahogy ő maga is lassan hangulatba jön. Tetszett Renjinek, hogy ilyesmit csinálhat, feltöltötte a lelkét ez a finomkodás. Ginnel sosem csináltak hasonlót sem, ő más volt, nagyon más. Evon is kedvelte ezeket a dolgokat, mert anélkül érezte jól magát, hogy lefeküdt volna Renjivel. Egyelőre neki ez tökéletesen megfelelt. Azonkívül szokta a pózokat, amiket majd előbb-utóbb nadrág nélkül fognak kipróbálni. Néha, mikor eléggé felizgatta Renji arra gondolt, nem szórakozik tovább, aztán mire összeszedte volna a bátorságát általában el is élvezett, így halasztotta a dolgot a következő alkalomra. Most nem ez volt a helyzet, egyszerűen csak ringatózott Renji ölében, bár a kemény hintázás kifejezés jobban megállta volna a helyét, mivel eléggé belemelegedett a játékba. Renjinek minden létező türelmére szüksége volt, hogy ne fordítsa maga alá ilyenkor fiút, de még kicsit kitartott.