A kínossá vált lebukás után Gin egy időre hanyagolni kezdte Renjit, persze erről őt is tájékoztatta. Ahogy arról is biztosította, hogy nem tudta le ennyivel a dolgot, csak míg Jojo megnyugszik, kicsit ritkítanak a találkozók számán. Renji vont egyet a vállán, és legyintett, ő azt gondolta, hogy ennyi volt. Túl jól hangzott ez az egész, hogy igaz legyen. Nem baj, még időben voltak ahhoz, hogy ne bonyolódjanak bele nagyon. Gin azonban nem tűnt el teljesen, sokszor felhívta és olyankor úgy beszélt, mintha ott lenne vele. Renji szinte érezte, hogy mellette ül, fekszik, csináljon bármit, közel érezte magához. Szerette Gin hangját, az is, ahogy duruzsolt a fülébe, ahogy a nevét mondta, és még sok más szexi dolgot, amitől kedve támadt azonnal átlépni minden határt. De egyelőre csak arra volt lehetősége, hogy az éteren keresztül tegye. Amikor először csinálta, azt gondolta, hogy megőrült, és egy kanos tini szintjére süllyedt, hogy telefontszexelt. Aztán Gin még rávette néhányszor és rájött, hogy ez amúgy tök jó, csupán ő már elszokott az efféle játékoktól. A baj ott kezdődött, hogy ez édes kevés volt. Nem akarta abbahagyni ezt Ginnel, bármi is volt ez köztük, mert eléggé izgatta a fantáziáját, hogy milyen lehet vele úgy igazán együtt lenni. Nem csak a szex miatt, hanem úgy általában. Egy Gin féle férfire volt kíváncsi.

Renji nem tudta, hogy mikor fordul a kocka, és lendülnek át újra ezen az óvatoskodáson, de azt nem is remélte, hogy túl hamar. Azonban Gin vagy nagyon bátor lett, vagy Jojo ismét naiv, nem tudta pontosan, mikor egy délelőtt ajtót nyitott Ginnek. Renji előtt hirtelen megelevenedett a sok kép, amit a telefonos játékok közben látott a szeme előtt és ettől teljesen begőzölt. Jó formán szót sem váltottak egymással, amikor először egymásnak estek. Nem volt erre jobb szó, két kiéhezett vad feszült egymásnak. Renji a szó szoros értelmében beleszédült abba, amit Gin tett vele, pedig látott és tapasztalt már sok mindent. Gin úgy forgatta az ágyban, mint mókus a mogyorót, Renji egyik pózból a másikba fordult és közben azt sem tudta melyiket élvezze jobban. Pont azt kapta, amire számított. Élményt, olyat, amitől kóvályogni fog a feje.

Renji fejjel lefelé lógott ágyról, miközben hevesen kapkodta a levegőt, tényleg szédült, lehunyta a szemeit, de úgy rosszabb volt. Gin még percekig hintázott benne, bár ebben a körben már nem olyan vadul, mint az elsőben pl. Renji hosszúnak is mondható combjait tartotta a kezeiben, kicsit szorította őket, közben pedig az ajkait nyalogatta. Izgató volt így látnia Renjit, egy olyan helyzetben, ahol ennyire kitárulkozik, ahol ennyire szemérmetlenül adja át magát egy másik embernek, egy férfinek. Neki. Végtelenül érzékinek találta az egész helyzetet, amiről tudta, hogy ebből még sokat fog kérni, vagy elvenni, épp mihez lesz kedve. Gin tíz ujja végül nyomot hagyott Renji combjain, mielőtt kielégülten mellé dőlt az ágyra. A hasán feküdt, Renji pedig kifacsarva, mint egy rongybaba a hátán épp úgy, ahogy előbb még Gin csinálgatta. Fél óra is eltelt, mire Gin felült és felhúzta magához Renjit. A szájára csókolt, majd néhány apró ízlelgetős puszi után csókolózni kezdett vele. Jó volt, nagyon jó volt vele csókolózni, amúgy is szerette az ilyesmit, és egy új szájat csókolni üdítő volt. Hosszan csókolóztak, tekeregtek egymáson, mint valami ezeréves szeretők. Úgy tűnt egyikük sem akar ennek véget vetni. Talán nem is lett volna még jó ideig vége, ha nem nyílik a bejárati ajtó. Gin felemelte a fejét, aztán Renjire nézett értetlenül.

- Várj egy kicsit! – szólt ki Renji hangosabban a szobából. – Nem vagyok egyedül – mondta halkabban.

Nao azonnal észrevette a fekete zakót, ami az egyik székre volt gondosan terítve. Forgatta a szemeit, és leült a konyhában.

- Mi a szar folyik itt? – kérdezte Gin ingerülten.

- Később elmagyarázom, de ha megtennéd, hogy most egy picit itt maradsz, azért hálás volnék. Ne nézz így, egyáltalán nem az van, amire gondolsz – mondta, közben felvette a nadrágját és a pólóját is a kezébe vette, majd kiment Naohoz.

Gin az arcára simított, nem tudta, hogy most mi történik. Renji azt mondta nincs senkije, erre valaki kulccsal jön a lakásba. Szerencsére nem fél órával korábban.

Nao nagy szemeket meresztve mutogatott a zakóra, a szoba irányába, és füstölt a feje is, de egy szót sem szólt, a tiktetével kiabált. Épp csak nem toporzékolt. Renji a pólójába bújt és rágyújtott.

- Kicsit rosszkor jöttél – mondta Renji, mire Nao hosszan fújta ki a levegőt.

- Azt látom. Ő van itt?

- Ühüm – bólintotta.

- Tudod, hogy előléptél szeretővé?

- Igen, elég világossá vált ma – mosolyogta.

- Ez komoly helyzet.

- Tudom. Figyelj, később átmegyek, oké?

- Renji...

- Később, Nao – tette össze kérlelőn a kezét.

- Ez nagyon nem jó ötlet – mondta a szőke, majd igyekezett hathatósan nézni, de gondolta, hogy most Renji olyan mámoros, hogy semmi se érdekli, így hazament.

Renji eldobta a cigit, majd visszament a hálóba, ahol Gin az ágyon ülve várta, hogy megmagyarázza neki, mi is történt.

- Ő a barátod? – kezdte azonnal Gin, mintha legalábbis őt csalták volna meg, vagy vezették volna az orránál fogva.

- Nao, inkább a testvérem.

- Kulcsa van hozzád – jegyezte meg Gin.

- Nekem is hozzá. Ez nálunk alap. Semmi jelentősége. Emlékszel, amikor a megnyitón csókolóztunk, akkor is ő szólt, hogy hagyjuk abba. Szóval, jön-megy amikor akar, mint én nála. Mindig így volt. Miatta nem kell aggódni.

- Gondolom, mindent megbeszélsz vele.

- Igen, mindent.

- Engem is.

- Igen, téged is. Ezt is. Nincs előtte titkom.

- Azért ijesztő, hogy ennyire egyben vagytok.

- Szerintem szuper. De mindegy, Nao az Nao. Hozzám tartozik. Inkább arról beszéljünk, hogy most mi a következő?

- Következő mi?

- Lépés, vagy mi lesz most? Ennyi volt, vagy folytatjuk?

- Folytatjuk, egyértelmű. Ezt az élményt nem hagyom úszni, maximum verejtékben – mosolyogta, és hátra rendezte a haját. – Legközelebb kíváncsi vagyok rád fordítva. Amilyen lelkes a hátsód, gondolom a farkad se unalmas.

- Nem, nem az. Éhes szokott lenni, legalább annyira, mint a hátsóm.

- Mindig ilyen vagy?

- Ha van hozzá partner, igen.

- Szokott lenni?

- Ritkán.

- Remek, akkor jóban leszünk – kacsintotta Gin.

- Szerintem is. Menjünk tusolni, mert Nao kíváncsi.

- Azért ne mindent mesélj el neki.

- Mit hagyjak ki? – billentette a fejét Renji.

Gin nevetett, és megkereste inkább a fürdőt egy zuhany reményében. Renji pedig az egyik komódjának támaszkodva húzta az arcára a kezeit, miközben fel-felvillantak a délelőtt képei, amik így is arcpirítóan fülledt jeleneteket jelentettek, nemhogy megélni őket. Kifújta magát és tekert a nyakán, majd rágyújtott és a gyűrött ágyat bámulta. Nem is igen tudta, mikor volt már szextől gyűrött, nem csak attól, hogy aludt benne. Nem volt rá jellemző, hogy ilyen kapcsolatokba keveredik, mindig tiszta helyzet volt körülötte. Csak nem jól választott, de az már másik lapra tartozott.

Miután Gin lezuhanyozott visszament a hálóba és öltözni kezdett. Renji közben visszadőlt az ágyba és a férfit figyelte, ahogy egymás után gombolja a gombokat az ingén. Arra gondolt, hogy még azt is jó nézni, ahogy öltözik. Ez a hím előtte nagyjából kimerítette nála a tökéletesség fogalmát. Nehezen indult ez az egész, de megérte kiszenvedni mire ide elértek. Legalábbis ebben a percben így gondolta. Gin mosolygott, miközben csörgött az övcsattal, nem nézett Renjire, de hallotta, ahogy mocorog az ágyban. Nem tévedett sokat, mikor arra gondolt, hogy visszatapsolná őt Renji. Most viszont több időt már nem tudott rá szakítani. Renji magától is rájött, hogy valószínűleg nem is lesz ez máshogy a jövőben sem. Majd jön, ha épp be tudja valahová szorítani. Végül ezzel a gondolattal eresztette szélnek Gint.

Renji elég fáradtnak érezte magát most Naohoz, de megígérte neki, így aztán ő is összekapta magát és elautózott a szőkéhez., aki épp fotókat válogatott, mikor mögötte nyílt az ajtó. Renji azonnal kávéért indult, Nao csak az orra alatt morgott valamit, talán köszönt. Renji két bögrével indult Nao felé. Az egyiket letette elé, a másikkal leült vele szemben. Nao hátradőlt és ivott egy kortyot.

- Egy másik férfival él – mondta a bögre mögül.

- Tudom.

- Egyszeri alkalom?

- Nem – sóhajtotta, közben felkönyökölt az asztalra, majd támasztotta a fejét a kézfején. – Ebből nem elég egyszer.

- Egy másik férfival él – mondta újra Nao, kissé tagoltabban, hátha esetleg elsőre nem volt érthető.

- Tudom – bólintotta.

- Te nem csinálsz ilyet.

- Most igen. Csak hagyd, hogy élvezzem kicsit.

- Mit?

- Gint.

- A farkát maximum, mert Ginből többet nem kapsz, mivel mással él. Ha még nem mondtam volna.

- Miért utálod, nem is ismered?

- Nem őt utálom, hanem azt, amit csinálsz. Ez nagyon nem menő.

- Szerintem szakítani fog Jojoval.

- Miattad? – billentette a fejét a szőke, gunyorosan mosolyogva, mire Renji összevonta a szemöldökét.

- Ki más miatt?

Nao elnevette magát és visszafordult a munkájához. Sosem látott naivitást tapasztalt most Renji felől. Tényleg nem értette ezt a dolgot most. Igaz, ő mondta korábban, hogy Gin milyen jó parti, de az csak félig volt komoly. Nem hitte, hogy ilyen fordulatot vesz az ismeretség, mert Renji annyira rossz véleménnyel volt róla, na meg sosem voltak ilyen pasasok az életében.

- Jó, játssz kicsit. De én szóltam – figyelmeztette Renjit. – Amúgy... milyen? – kérdezte amúgy mellékesen, mintha nem érdekelné, közben pedig nagyon is érdekelte, milyen partnert talált Renji.

- Azt hittem, már meg sem kérdezed. Hihetetlen a pasas. Minden várakozásomat felülmúlta. Délelőtt beállított és gyakorlatilag belelökött az ágyba.

- Addig csináltátok, míg meg nem érkeztem?

- Nagyjából.

- Micsoda állóképesség – biggyesztette az ajkát. – Nina a felének is örülne.

- Fáradt is vagyok nagyon. Főleg mert jókora kihagyásom volt.

- Hát nem is ő lesz az, aki majd reggel ébred veled. Az üres délutánjaira kellesz.

- Egyelőre jó így.

- És, ha majd beleszeretsz? – pillantott ki a gép mögül. Renji a körmével kapargatta az asztalt és ezt élénken figyelte. – Ugye nem...?

- Nem, dehogy. Csak ezen most még nem akarok gondolkozni. Egyrészt még ki se hűlt az ágy utána, másrészt pedig ez még egyáltalán nem tiszta a dolog.

- Az imént mondtad, hogy majd Jojot elhagyja miattad.

- Nem tudom, oké? – kérdezte kissé felcsattanva. – Most jó. Most elég – folytatta szelídebben.

- ...Oké. Menj feküdj le, nekem dolgom van. Aludd ki magad. Később lesz kaja is.

- Imádlak – mondta Renji, majd felállt és odalépve a szőke hajába csókolt, majd megölelte. – Tudom, mit csinálok.

- Remélem.