Másnap kezdődtek a felkészülések. Vagyis.. Edzések és edzések.

-Most következik az utolsó óránk. Ezért.. Hogy mindig hiányozzak, 25+4 kör futás. Az az egy pedig ajándék.-mondta az edzőm, akit szívből utálok.

Lefutottam. Alapból utálok futni, utálom az edzéseket, utálom az edzőm. De sajnos muszáj megcsináljam. Jelenleg.. a verseny a legfontosabb. És hogy nyerjek..

-Most pedig mehetsz átöltözni!-ordította, majd megfújta a sípját.

-A soha viszont nem látásra!-kiabáltam az ajtóból. Ő válaszul csak mosolygott.

Átvettem a ruháimat. Megnéztem az "órarendem", ami szerint.. Mehetek tanulni.. Átnézni azt a sok könyvet amit gyerekkoromba oly sokat olvastam. Már a kisujjamból ráztam ki azt a sok babonát, hiedelmet de Axel nem hagyta hogy a memóriámra bízzam az esélyét, hogy megnyerjem. Ezért ő is fog kikérdezni..

Felmentem az emeletre. Megnéztem, hogy hova tették át a könyvtárat, majd bekopogtam. Nem hallottam senkit ezért benyitottam.

-Nincs még itt? Pedig nem szokott késni..-beszéltem magamhoz.

-De.. Itt van. És igazad van.. te szokásod késni!-ült a fotelben az ablak előtt.

-Te pedig nem szoktál olvasni, most mégis látok egy könyvet a kezedben.-vágtam vissza. Jobbat nem tudtam kitalálni?!

-Na kezdj neki!-mutatott egy halom könyvre mellette.

2,5 órába telt mire elolvastam az összeset. Kikérdezte az egészet.

-Nem is volt olyan sok!-nézett a karórájára.-Na én megyek a megbeszélésre.. Mi a következő..?

-Most 10 perc pihenő. Utána mehetek gyakorolni a 3. feladatra.-fogtam a fejem. Kezd fájni..

-Ma mentek körbenézni igaz? Vagy hova..-kérdezte.

-Te mondtad el tegnap és már nem is emlékszel?

-Nem. Nem emlékszek. Tudod.. Vannak jobb dolgok is amiket egyszerűen muszáj megjegyezzek..-suttogta, majd kiment.

Hátra dőltem a fotelben és.. elaludtam. Nem tudom mostanában mi van velem.. 5 perc alatt el tudok aludni. Miért nem lehetne ez a negyedik feladat? Garantált nyerés lenne akkor számomra.

-Kelj már fel 5 perc és indulunk!!-kiabálta valaki mellettem. Felriadtam.

-Te meg mit keresel itt??-kérdeztem Shan-től.

-Előbb mondtam! 5 perced van elkészülni. Mindjárt megyünk a kastélyhoz..-vágta zsebre a kezét.

Nagy nehezen felkeltem. És elindultunk a bejárat felé, ahol várnak minket.

-Végre! Mi tartott ilyen sokáig?-kérdezte Daniel.

-Csipkerózsika nem óhajtott felkelni..-nézett rám úgy mint a következő lényre akit megöl.

-Mindegy gyerekek!-fordult meg egy számomra ismeretlen hölgy.-Induljunk!

Gondolom ő az egyik versenyző kísérője/felkészítője/edzője.

Hosszú derékig érő fekete haj. Magas. Fekete-piros-fehér pöttyös egybe ruhája van fekete magassarkúval. 30-40-esnek nézett ki. Kinézetre kedves, visszafogott, aranyos nőnek tűnt.

-Még meddig fogtok nézni?-kérdezte tőlem és Shan-től. Akkor nem csak én furcsállom a nőt.

-Anya..-szólt Daniel.

A mellettem lévővel elkezdtünk nevetni.

-Komolyan? Anyáddal jöttél ide?-könnyezett a nevetéstől Shan.

-Ő akart jönni.. Máshogy meg.. Nem engedett.-mondta miközben nézte a földet. Ekkor a köcsög még jobban el kezdett nevetni.

-Fejezzétek be hátul!-szólt Daniel anyja.

Párosával mentünk.

A "vezetőnk". Mögötte én és egy srác.. Neki nem is tudom a nevét.. utánunk Daniel és Shan.

-Bocsi.. Téged, hogy is hívnak?-kérdeztem a mellettem állótól. Azt hiszem a Víz klánt képviseli.

Nagyon kis visszahúzódó, félénk. Nem volt annyira izmos, mint a másik két idióta. Gondolom ő is abban reménykedik, hogy az esze megmenti.

Szőke haja szinte eltakarta a zöld szemét. Egy egyszerű pólót és rövidnadrágot viselt.

-Jason.-felelte. Nem nézett rám, zavarban van?

-Itt vagyunk!-kiáltotta el magát Daniel anyja.

A kastély.. fehér. Nagyon fehér. 1,5 méteres ablakok. Magas falak.

-Ez.. hatalmas.-csodálkoztak.

-Nos.. Menjünk be!-indult meg a nő.

Bementünk a bejárati ajtó. És.. belülről már nem tűnik annyira nagynak. Csak nekem nem kellett se görnyedjek se lehajoljak. Ilyenkor jó alacsonynak lenni.

-Törpék előnyben..-mondta Shan. Mi ez az új bunkó stílusa?

Beértünk egy magasabb terembe. Na.. az égimeszelők kiegyenesedhettek.

-Itt volt a híres "Tárgyalás", ahol tanácskoztak a klánok vezetői.-mondta a nő, aki idáig kibírt minket. Taps Daniel anyukájának!-Ott pedig a Tűz klán vezetőjének a mellszobrát láthatjátok!-mutatott a szoborra.- Nézzetek körbe pontosan itt találkozunk!

Mindenki azt a szobát kereste ahol az a klán van amelyiket ő fogja képviselni.

Levegő klán

Láttam meg az ajtón a felíratott.
Benyitottam.

Mellszobrok, régi tekercsek, festmények, mondák, babonák. Vagyis amikről eddig is tudtam. Megláttam az egyik üveget, amiben volt egy ruha. Mivel tudtommal a Levegő klánban sokan szerzetesként éltek.. nem volt meglepő a szerzetes ruha. De ami mögötte volt.. Egy női ruha. volt rajta csipke, ami.. a tűz klán viseletére volt jellemző. Viszont más a Levegő klán viseletére volt jellemző. Keveredtek volna a klánok szokásai és kultúrái?