Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

54.Hideg víz

1,02K megtekintés?? (vagy mi az a szem formájú valami 😂😂) Thx. ❤❤

Vissza értünk a kastélyba. Mindenki egyenként megkérdezte, hogy lehettünk ilyen szerencsétlenek, hogy eltévettünk az ERDŐBE!!! Sajnálom ha csak én voltam olyan gyökér...

Mikor már vége volt a 'leszólás/kihallgatás'-nak, felmentem szobába. Ledőltem, mivel rohadtul fáradt voltam.

Egy kis idő múlva, már nem egyedül lehettem..

-Honnan tudtad, hogy eltévedtünk?-kérdeztem felé fordulva.

-Nem tudtam elaludni, annyira hiányoztál!-válaszolta.

Amint meghallottam, a szívem kihagyott egy ütemet. Komolyan ezt mondta? Vagy csak képzelődök? Álmodom vajon?

Megcsíptem a kezem, de fájt. Szóóvaal.. Nem álmodom.. Francba!

Nem válaszoltam. Tetettem, hogy alszom. De nem vette be..

-Tudom, hogy most te sem tudsz aludni!-nevetett.-Jól ismerlek ahhoz, hogy tudjam,hogy ezen jár az agyad..

Igaza van. Túl sok információt adtam ki magamról.

-Nem igaz.-fordultam a fal felé. Lábammal pedig lelöktem az ágyról. Legurult és elkezdtett szakadni a nevetésben.

Lehúzta rólam a takarót. Majd felállt. Kiment. Hova mehetett?!

Pár perc múlva benyitott egy vödörrel.

-Shan! Ha rám mered borítani..-fenyegettem.

-Úgy is rádfogom! Akkor mit izgulsz rajta?-kérdezte, mintha tök alap dolog lenne, hogy leönt hideg vízzel.

Nem is hagyta, hogy válaszoljak.. Tiszta víz lettem. És méghozzá tavasz van. És nem az a 'napsütéses'. A borús és esős tavasz. Hideg van.

-Megöllek!-nevettem el a végét. Nem vette komolyan. Gondoltam, hogy ez lesz.. Ki ijedne meg egy nála gyengébbtől?-Egy ölelést?-kérdeztem.

Erre bezzeg el futott.. Szörnyű. Most öltözhetek át.

Így is történt. Át vettem a cuccaimat, és átmentem Marie-hez. Szegény azóta sokkos állapotban van. Megértem, eltűnt a férje és a kislánya is.

Ott ült az ágyon és nézte a fehér falat. Kissé megijedtem..

-Marie! Nyugii!!-ráztam meg. Piros és dagadt volt a szeme. Sírt.

-Keressük meg őket!-nézte még mindig a sima, fehér falat. Nem mert, vagy nem akart a szemembe nézni.

-Este van! Majd holnap elmennek a fiúk. Minden rendben lesz! Megtaláljuk őket!-nyugtattam tovább.

Nyílt az ajtó, de mikor hátra néztem, már éreztem (ismét) a hideg vizet a száraz ruhámon. Egyszer megfojtom..

Befutott a szobánkba. Utána siettem. Beugrott az ágyba röhögve. Elkezdtem ütögetni, de nem hagyta abba.

-Jó volt a hideg zuhany?-kérdezte mosolyogva.

-Nagyon vicces, tényleg!-mondtam szarkasztikusan.

-Morcos..-szólt vissza.

-Mit mondtál?? Vagy csak rosszul hallok..-akadtam ki. Nem. Tisztán értettem, csak kíváncsi voltam meg-e meri ismételni.

-Semmit. Meg se szólaltam.-mosolygott. Tudja, hogy lebukott..

Megfogta a derekam és lehúzott. Az ölébe estem. Már megint??

-Ne máár!-nevettem. Elkezdett csikizni..

Pár óra múlva, már az ágyban aludtam. Gondolkoztam.

Mi történhetett a 'családommal'?

Mindenki annyira megváltozott..

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro