Az újdonsült szülők (és a nagypapa) egész este gügyögtek az újszülötthőz.

-Ki anyuci szeme fénye? Te vagy!-mondta Marie Melody-nak.

-Apuci megtanít majd fára mászni, lőni, kardozni és vívni meg..-folytatta az Apja.

-Ezért ne szaladj ennyire előre!-szóltam oda Joey-nak aki már eltervezte a lánya életének a felét.

-Jól mondja! És ha lányos lesz?-veti fel az ötletet Benjamin. Jé! Ő is itt van?

-Nem lesz! Hacsak.. Lesz majd egy fiú is..-álmodozott. Kis naiv, Marie ezt megint nem fogja végig csinálni.

-Elsőnek repüljön ki az első. Aztán max át gondolom.-tévedtem. Mégis csak benne lenne.

-Nem akartok még aludni? És ha lehet hajnalba ne Melody legyen az ébresztőm!-mondtam az anyjának aki már vitte is fel a törpöt. Ez lesz a beceneve..-Milyen apukának lenni? Igaz alig telt el 2-3 óra..

-Eddig nem panaszkodtam. Majd meglátjuk milyen lesz az este.. Lehet az asszony miatt kell majd felkeljek.-válaszolta.

Felálltam és indultam a szobámhoz. Hulla fáradt voltam, ezért át raktam másnapra a napló keresés. Álmomban úgyis elmondja,hogy hol keressem. Résnyire volt kinyitva az ajtó. Hallottam, hogy Shan és Cam "beszélgetnek"

[Shan]:Nem tudom, hogy mi bajod van, de szállj le róla!
[Cam]: Nem értem mi közöd lenne hozzá.. Tudtommal nem a tiéd!
[Shan]: De.. Beszélhetsz vele mosolyoghatsz rá, foghatod a kezét.. De a szíve, az enyém!

Néma csend volt. Majd léptek. Bementem Anne-hez, nehogy meglásson semelyikük. Az említett lány kérdőn nézett rám.

-Mi az?-kérdeztem.-Én csak, gondoltam benézek. Hogy vagy?

-Jól..?-bámult rám. Most komolyan.. Ilyen hihetetlen, hogy bejöttem?!-Mi történt? Cam vagy Shan volt az?

-Mindkettő.. Át veszekedtek. Igazából nem nagyon értettem mit kiabálnak egymáshoz. De gondoltam semmi közöm hozzá, így bejöttem.-hazudtam neki. Anne-ben az a legrosszabb,hogy ha próbálok előtte hazudni még a legjobb színészetemnél is rájön. De most furcsa, mert bevette. Bólintott egyett és folytatta tovább amit csinált. Gondoltam, hogy itt az ideje aludni, mivel majd össze estem. Ismét célba vettem a szobát, de valamilyen oknál fogva nem jutottam el oda. Arra emlékszem,hogy a két szoba közt össze esek. De.. Valaki elkap.

Felkeltem. A világítás a fejem felett, kiégétte a szemem. Hunyorítottam, hogy a megszokja a fényt. Hallottam Brian hangját.

-Felkelt!-kiabálta valahova. Elállták a vakító fényforrást.

-Jól vagy Hercegnő? Fáj valahol?-kérdezte Shan. Azért gondoltam, mert csak ő hív hercegnőnek meg Nicholas, de ő most nincs itt tudtommal.

-Mi történt?-néztem fel. Nem nagyon volt erőm, a szokásos hangszinten beszélni.

-Semmi baj!-fogta meg a kezem valaki. Oldalra fordítottam a fejem. Szemem pedig becsuktam. Nincs semmi erőm. Ajtó csattanás. Felnéztem, hogy itt e hagytak. De nem..

-Mi történt?-kérdeztem újra, még mindig a Sárkánytól.

-El ájultál. De Cam..-nézett ki az ablakon.-elkapott. Pár perc néma csend után, kezd kínosá válni..-Jobban vagy már? Egész este itt voltam.-jelentette be. Mondjuk.. Reggel van.

-Igen. Köszönöm..-válaszoltam.

-Hűha! Ilyen szó is van a szótáradban?-nevetett. Belebokszoltam a kezébe.-Ha, előbb megyek ki.. -mondta, miközbrn bámult ki az ablakon. Kopogtak. Az ajtó mögül Anne mosolyát láttam.

-Bejöhetek?-kérdezte. Bólintottam és már bent is volt. Oda ült mellém. Shan pedig (felesleges 3. ként) kiment.-Megbeszéltétek?

-Mégis mit?-kerekedtek ki a szemeim. Miről is kellett volna beszélnünk?

-Mindegy. Jösz a kislányhoz? Épp oda tartottam.-váltott témát. Bólogattam és elindultunk Marie-hez.

Benyitottunk. Épp mesélt valamit neki.

-A Romeót és Júliát olvasod fel az újszülött csecsemőnek?-kérdezte fel háborodottan Anne.

-Csak ezt találtam és nem hagyta abba a sírást. Elvetten ezt a polcról és elolvastam.

-Ez vörös.. Honnan hoztad?-kérdeztem.

-Fentről. Egyszer még régebben fent voltunk Joey-val és akkor hoztam le a szobába, miért?-válaszolta gyerekkel a kezében.

-Mindjárt hozok egy gyereknek valót!-kapcsoltam. Ez lesz az! A második.. Furfangos egy nő volt. Azt gondolta, hogy úgysem fogják megnézni a cím alapján, mi is van benne. Berohantam a szobánkba, Shan szokásához híven feküdt az ágyban. Oda siettem a könyveimhez és elvettem a Csipkerózsikát. Igen.. Ilyenem is van. Vissza mentem a lányokhoz. Elvettem a másik könyvet és oda adtam ami az én kezembe volt. El se hiszem, hogy megvan!-Én most vissza viszem ezt..-hazudtam.