Nicholas épp a szekrényemben lévő macit bámulta, mikor észbe kapott.

-Öhm.. Bocsi csak megláttam és.. Még mindig megvan?-elpirult.

-Igen..-mosolyogtam.

-Mindent megtartottál?-kérdi.

-Nem! Mitgondolsz gyüjtögető vagyok?!-vágtam rá.

-Nem-nevet-Csak.. Fura, hogy ennyi év után is megvan amit tőlem kaptál.-mondta.

-Ne mosolyogj annyit!

-És te azóta se változtál. Még mindig idegesítenek az ilyen dolgok?-kérdi.

-Még mindig ott a vigyor a képeden..-válaszoltam.

-Na.. Jó éjt. Mert még a végén Esme féltékeny lesz-nevet.

-Te tudtad,hogy ő..

-Azt hittétek nem veszem észre?

-Nem hittem. Bíztam benne.-nevettem.

-Látod! Te is tudsz mosolyogni.-mondta. Egyszer kinyírom..

Megpuszilta a homlokom, (tudja, hogy utálom de azért is csinálja) és kiment.
Véégre egyedül!! Az utóbbi pár napban alig volt ilyen. És ez sem tartott túl sokáig..Bella berontott a szobámba és utasított, hogy menjek le a nagyterembe max 5 perc múlva. Lehet fontos ha ilyen sürgős..
------------------

Lementem pontosan 5 perccel az után.
-Na, mi az?-kérdem miközben leültem a fotelba. Mindenki ott volt. Szomorú arccal bámúltak rám és döbbent szemekkel.

-M.. Megakarnak.. Ö.. Ölni..-dadogta Bella.

-HOGY?!-nem hittem a fülemnek.

-Ezért hívtam ide Nicholast.. Hogy elvigyen vidékre ahol nem találnak rád.-sütötte le a szemét miközben mondta a húgom.

-Mi..? Hogy.. Ugyan az?

-Nem. Vagyis nem hiszem. Hallotunk már erről a sorozat gyilkosról. Vámpírvadász, de feketén tanult. Vagyis nem ismerjük, hogy hol és kitől tanulta. De a módszerei azok hasonlítanak arra amiről tanulok.-mondta Erik.

-Mit tudunk róla? Honnan tudjátok egyáltalán, hogy megakar ölni?-értetlenkedek.

-A tisztavérűeket öli meg. De volt már rá példa, hogy egy szerencsétlent is aki arra járt. Alig maradt már fajtádbeli akit még nem talált meg. A nyomozó csoportnak küldött egy hangfelvételt amin az ő hangja volt eltorzítva és akkor mondta, hogy ki lesz a következő áldozata..-elcsuklik a hangja.

-Menjünk.- mondtam határozottan miközben Nicholasra néztem.

-M.. Most?-kérdi kikerekedett szemekkel.

-Igen..

-Nem mehetsz!-vág közbe Bella.

-Nem te mondod meg!-ordítottam. És elindultam felfelé a lépcsőn. Nicholas is elkészülődött. Végre. Rosszabb, mint egy nő..

Mikor már lent vártam a bejárati ajtó előtt, végre lefáradt őfelsége..

-Figyelj.. Ne dönts elhamarkodottan! Aludj rá egyet..

-Nem! Megyünk. Mindened megvan?-kérdem kissé sietősen.

-Rendben. Mehetünk. Kint vár a kocsi.-mondta és kinyitotta az ajtót elöttem.

Elindultunk. Kb. 1 óra múlva megérkeztünk Holtkőbe. 20 percet töltöttünk míg megtalálta a sofőr a Központot. Pedig az a legnagyobb épület a városban.. Nicholas már "ismert" volt itt ezért könnyen bejutottunk. Beköszönt a titkárnak és egyenesen a Tanács termébe sietett. Mögötte én, alig tartottam a lépést. Hogy tud így sietni, ha órákig készűl el az indulás előtt? Pár perc séta után megérkeztünk egy iroda ajtajához. Az ajtón "Mr.Axel" állt. Nem ő a főnöke a tanácsnak? Gondolat menetem a kopogása zavarta meg.

-Bejöhet!-hallottuk az ajtó túl oldaláról. Benyitott.

-Axel! Rég láttalak!-kezdi Nicholas.

-Igen.. És ki a kedves?

-Shi ügyben.. Ő volt a legjobb diákom-mondta.. Utálom mikor így hív.

-Szóval mindenki tudta, csak én értesültem róla ma..-dühöngtem.

-Nem hazudtál, mikor azt mondtad, hogy indulatos-nevettek.

-Vigyázz, mert egy pillantásával tud ölni.-gúnyolódtak rajtam.

-Ha megbocsátanak.. Nem hallgatom tovább és megnézem a hotel szobám.-mondtam egy kamu mosoly kíséretében.

-Öhm.. Van valami amit majd el kell mondjak. Ha nagyon nem akarsz egy légkörbe lenni velünk akkor várj meg a recepciónál.-mondta Nicholas.

Remek.. Fogadjunk: Nem foglaltam szobát, vagy a központban kell aludnunk a hotel részében.. Már előre félek ettől a beszélgetéstől..