Jimin pov.

18+

Nagyon meleg és simogató érzésre ébredek, jobban hozzá bújva a mellettem lévőhöz. Arcomat a kemény mellkasba fúrom, karjaimmal átkarolom, sőt még az egyik lábamat is át dobom derekán. Arcomra mosoly húzódik, mikor megérzem a másik karjait a testem körül. Hallom az egyenletes levegő vételeit, így gondolom még alszik. 

Mellkasomba melegséget érzek, eszméletlen nagy boldogságot, amit nem tudok hova tenni. Általában elég nehezen ébredek fel, most mégis annyira élénknek érzem magam. Még a kis Jimin is aktívan reagál a másik közelsége miatt. Bár kinek nem lenne reggeli merevedése, mikor arra ébred, hogy ölelgetik? Főleg, hogy a férfias illata szó szerint felforrassza a véremet. Nem is birok magammal, így adok egy puszit a mellkasára, majd kicsit felemelve a fejem, állára is puszit nyomok. Kezemmel végigsimítok izmos hátán, le egészen a fenekéig, amit szemérmetlenül meg is nyomkodok. Taehyungnak mindig is, ilyen izmos segge volt? 

Apró gondolat miatt felnyitom a szemeim és még álmosan pislogok párat. Felnézek és ekkor jövök rá, hogy ez nem is Taehyung, hanem Jungkook. Mondjuk erre hamarabb is rájöhettem volna, hiszen Tae teste inkább puha, mint izmos...De azt el kell ismernem, Jungkook nagyon aranyos mikor alszik, akár egy kiskölyök. Arca ki van simulva, szempillái hosszúak, ajkai elvannak nyitva, ahogyan szedi a levegőt. Nem horkol, nem is nagyon mocorog, inkább nyugisan alszik. 

Óvatosan kibontakozok a karjai közül és a fal felé pillantok, ahol Taehyungnak kéne feküdnie, de ő most nincs sehol. Helye ki van hűlve, így arra tudok következtetni, már nagyon rég elment. Aludt egyáltalán valamennyit is? Tegnap este sokáig hallom azt, ahogyan sír, próbáltam ölelgetni ezzel vigasztalni, de a pia miatt nagyon hamar kidőltem. Fogalmam sincs mi történt a bulin, hisz minden rendben volt, amíg Jungkook át nem adott Yoonginak, akár egy poggyászt és ment Taehyung után. Mikor mi már kimentünk utánuk az udvarra, akkor már Taehyung szemei könnyesek voltak. Vajon mi történhetett? 

-Jó reggelt. - Hallom meg magam mellől Jungkook álmos rekedtes hangját, majd nem sokkal utána meg is érzem karjait, ahogyan körbe fonják testemet, elérve ezzel, hogy arcom újra mellkasába fúródjon. 

-Neked is. - Fenekemet hátrébb húzom, nehogy véletlenül érintkezzen a kemény farkam Jungkook egyik testrészével, mert akkor hatalmas baj történik. Még csak az kéne, ha kitudódna, hogy felállt rá. 

-Jól érzed magad? - Összeráncolom a szemöldököm, értetlenül nézve fel rá, hisz fogalmam sincs miért kérdez tőlem ilyet. - Nem vagy másnapos? - Megvilágosodva elnyílnak ajkaim, és kinyögök egy "oh"-t.

-Jól érzem magam, nem ittam annyit. - Ülnék fel, de vissza lenyom az ágyba és ad egy puszit a számra. Mielőtt felháborodnék a hirtelen támadás véget elcsitít. 

-A reggeli puszi kötelező. - Vigyorodik el kacéran és hajamba fonja ujjait. Szerintem még nem volt olyan alkalom, hogy mi kettesben lettünk volna ilyen közvetlen helyzetben. 

-Nyálas vagy...- Fintorgok el, azért mégis eleresztek egy apró mosolyt. 

-Te meg nem sokára nedves! - Nyalja végig ajkait, amire az enyéim elnyílnak. Nem értem miről beszél, amíg nem hajol újra az ajkaimra. 

Nyelvét áttuszkolja az enyémhez, rögtön egy forró, mégis lassú csókba invitálva. Fura ez az egész...még soha nem csókolt így. Általában mindig lényegre törő volt és szenvedélyes, domináns. Félreértés ne essék nem panaszkodni akarok, mivel nekem nagyon megfelelt az a fajta bánás mód, sőt izgalmasabbnak éreztem az egészet. Egy igazi küzdelemnek, hiszen én is dominálni akartam minden egyes csókját, és persze őt is. Mind a ketten férfiak vagyunk, egyikünk se lány. Igaz én nem értem és nem is tudom milyen egy meleg kapcsolat, hogyan is épül fel ez az egész. 

A passzív félnek állandóan alul kell lennie? És a dominánsnak folyton felül? Abban mi az izgalmas? Hárman vagyunk ebben a kapcsolatban és ha jól tudom, akkor mind a hármunknak farka van. Nem rossz felül lenni, de azért nem várom el a másik féltől, hogy ő játssza örökre a lányt a kapcsolatunk során. Nem díszből van az a farok! Én így gondolom, de lehet ez nem így van. Jungkook ennek az ellentétét mutatja. 

Teljesen beleveszek a gondolataimba, így a csókra se nagyon figyelek, bár ettől függetlenül a nyelvem úgy jár Kook szájában mint egy profinak. Akaratlanul is felgyorsítottam a folyamatot, hátra hagyva az ő lassú csókjait. Ha érzelmes smárt akarok váltani, akkor majd meg keresem Taehyung-ot. Imádok durvulni Jungkook-al, nem is féltem, mert hajába kapva tépem tincseit, néha ráharapva alsó ajkára, amire szexin felmordul. Sajnos muszáj vagyok abbahagyni a csókot, mert már eléggé szorongat a levegőhiány, így elválok tőle. 

-Szeretlek..- Hatalmas levegő vételek közben, majdnem megfulladok a saját nyálamba, mikor meghallom szerelmi vallomását. Olyan hirtelen ér, hogy még talán eddig semmi sem. Nem is tudok rá mit válaszolni, csak elnyitom az ajkaim, de hang nem jön ki torkomon. Úgy érzem magam, mintha a víz alá nyomták volna a fejem. 

Hosszú hallgatásom véget arcára szomorúság kerül, míg szemeit lesüti, ajkait egy csíkban összezárja. Rossz érzés kerít rabjává, talán egy kis bűntudat, de nem értem miért. Én figyelmeztettem a legelején. Elmondtam, hogy nem fogom szeretni őt, akkor meg mi a fenének dobálózik itt a baromságával?! A helyzet kikészít, sőt feldühít, mégsem tudnám bántani őt. Így tarkójánál fogva ajkaimra húzom sajátját, váltva vele egy lassú csókot, ahogyan ő is szerette volna a legelején. Nem akarok benne reményt ébreszteni, hamis ábrándok között tartani...de szomorúnak sem akarom látni. 

-Jó reggelt! - Az ajtó kinyílik és egy mosolygós Taehyung kerül beljebb a szobába, amitől elválok Jungkook duzzadt ajkaitól. Rögtön felé fordítom a fejem, de ekkor olyat látok, amit talán még soha. Taehyungnak ezt a fajta arckifejezését, még nem láttam. Annyi érzelem játszódik le az arcán, hogy megszámolni se tudom, se pedig külön választani. Mégis, mikor Jungkook is rá néz, mosolyt varázsol arcára. 

-Szia. - Mosolyogva lemászik az ágyról a fiatalabbik és átszelve a kis távolságot Taehyung-tól gyorsan magához öleli. - Azt hittem elmentél...

-Miért mentem volna el? . - Nevet fel, ami nekem túlságosan is erőltetettnek hangzik. - Fájt a fejem, ezért kiszolgáltam magam és vettem be egy fájdalom csillapított, remélem nem baj. - A másik megrázza a fejét és egy csókot lop tőle. 

-Már jobban érzed magad? - Simít arcára, de meglepetésemre Taehyung óvatosan eltolja magától a másikat. Még soha nem utasította vissza Jungkook közelségét. 

-Anyukád nem rég hazaért....szerintem menned kéne köszönni neki. - Mutat az ajtó felé, Jungkook pedig megszeppenve Taehyungra pislog. 

-Beszéltél vele? 

-Igen nagyon aranyos egy hölgy. - Bólogat elismerősen a kék hajú barátom, amire megforgatom a szemeim. Szerintem olyan ember nem létezik a világon, aki nem lenne szimpatikus Taehyungnak. Még soha nem hallottam, hogy szidott volna valakit, vagy fikázott volna. Ő mindenkit kedvel és szeret. 

-Szerintem is. - Mosolyog büszkén Jungkook, majd ad egy utolsó csókot ajkaira. - Megyek köszönök neki, mindjárt jövök. - Ezzel el is hagyja a szobát. 

Én is feltápászkodok az ágyról és magamra veszem a gatyámat, ami nem megy valami könnyen. A reggeli merevedésem se volt semmi, de Jungkook-al való smárolás után, még nagyobbra nőt a kis Jimin Junior. Vétség beletuszkolni abba a szűk helyre, de csak nem kérhetem meg Taehyung-ot, hogy gyorsba szopjon már le, ha már úgyis itt van. Most szomorú, nekem pedig fel kell vidítanom. 

-Jól vagy? - Karolom át karját, megpróbálva minden cukiságomat össze sűríteni.

-Jól vagyok. - Mosolyog rám, de engem nem ver át ezzel a kapu mosollyal! Ismerem már, ahhoz hogy tudjam mikor mond igazat és mikor nem. 

-Azt hittem hazudni bűn. - Húzom fel az egyik szemöldököm, egy olyan most megfogtalak nézéssel, amitől felkuncog.  

-Nem azt mondtad nemrég, hogy te nem hazudsz, csak megvéded a másikat az igazságtól? 

-Apádnak igaza volt, tényleg rossz hatással vagyok rád. - Húzom el a  számat. - Semmi hasznosat nem tanultál tőlem eddig. - Csóválom meg a fejem, amitől végre kapok egy őszinte nevetést. 

-Semmi bajom, Jimin. Tegnap csak sokat ittam. - Vonja meg vállait, megpróbálva átverni engem, de persze ez nem sikerül. Nem veszem be ezt a kapu szart! Kérdőre akarom vonni, hogy végre mondja el őszintén mi bántsa a kis szívét, de Jungkook visszajön, így inkább csöndbe maradok. 

-Gyertek, bemutatlak titeket rendesen! - Megfogja a kezem és kifelé húz, én meg Taehyung-ot húzom magam után. Gyomor görcsöm lesz egy pillanat alatt mikor megpillantom az anyát, és talán még sokkot is kapok. 

Az anyja valami eszméletlenül gyönyörű asszony. Fiatalnak tűnik, öltözködése pedig nem olyan, mint egy anyának szokás. Miniszoknya van rajta, csipkés haspólóval, amiből majd kiesnek a mellei. Fekete haja derekáig ér, míg kevés smink ragyog az arcán, ami szembe tűnő mégsem túl sok. 

-Sziasztok. - Mosolyog ránk kedvesen, de én akkora döbbenetben vagyok, hogy szerintem még levegőt se vettem azóta, mióta elé álltam. 

-Csókolom....- Suttogom halkan, magam elé kapva a tekintetem, nehogy túlságosan feltűnő legyen az, ahogyan végig stíröltem. Azt se tudom hogyan kéne neki köszönöm! 

-Hadd mutassam be neked őket. - Áll mellém, majd rám is mutat. - Ő itt Jimin, Ő pedig Taehyung, de vele már találkoztál. 

-Örülök, hogy megismerhetlek titeket. - Néz rajtunk végig, majd vissza pillant fiára. - És melyik a szerencsés? 

A kérdés miatt újabb sokkér, miközben az agyam ezerrel kezd el forogni. Jungkook anyja tudja, hogy a fia meleg, mégis ilyen simán kezeli? Ha az enyémek tudomást szereznének róla, szerintem két lábbal rúgnának ki a házból, miközben minden faszcibálónak elhordanának. Lehet apám még agyon is verne, csak utána küldene el a háztól. 

-Igazság szerint...- Vakarja meg Jungkook a tarkóját és ránk pillant, némán az engedélyünket kérve, hogy egyáltalán elmondhatja-e. Személy szerint nem zavar, ha az anyja tudna rólunk, bátran felvállalom mindkettőt, csak ne adja tovább senkinek sem. - Mind a ketten szerencsések. - Vigyorodik el a kis pöcs, hogy fulladna bele az egójába. 

-Oh, értem. - Nem tűnik túlságosan meglepetnek, így gondolom a fiacskája már ennél rosszabb dolgot is művelt már. - Sajnálom nem akartam kíváncsiskodni! Menjetek egyetek valamit, érezzétek itthon magatokat, én lefekszem, hosszú volt az éjszaka. 

A nő eltűnik az egyik ajtó mögül, minket hármasba hagyva. Vajon milyen munkát végezhet, ilyen szerelésben, késő este? Próbálok én nem rosszra gondolni, de szerintem a legangyalibb ember is rögtön arra gondolna. Stimmelne is a dolog, mert így érthető lenne miért ennyire szegények. Nem túlsókat keres egy prosti....

-Akartok enni valamit? - Mutat a konyha felé Jungkook, amire rögtön korogni kezd a gyomrom. Éhes vagyok, rettentően éhes, mert tegnap nem ettem valami sokat.

-Nekem mennem kell, lassan kezdődik a mise. - Utasítja vissza kedvesen az ajánlatot Taehyung, amitől értetlenül nézek rá. A mise már egy órája elkezdődött....hova akar ez még menni? 

-Akkor elkísérlek titeket. 

-Nem kell, így is olyan kevés időt töltesz anyukáddal. - Megöleli a fiatalabbikat és most ő az, aki puszit nyom ajkaira. - Holnap találkozunk a suliban, addig is beszélünk telefonon. 

-Oké...- Elengedi az ölelésből Taehyung-ot és felém fordul. - És te? 

-Én is megyek, álmos vagyok. - Olcsó kifogással jövök, de még korán van, sőt alig aludtam valamit így ennél jobbat nem tudok produkálni. Bólogat párat, majd megközelít és hiába ellenkezek, megkapom a búcsú csókomat is. Szokni kell ezt még...

Elköszönünk és elhagyjuk a kis panelházat. Szeretnék Taehyung-al beszélgetni, de nem érzem azt, hogy ezt az utcán kéne megvitatnunk. Túlságosan is személyes, Taehyung pedig elég nehéz eset, ha arról van szó, hogy beszéljen arról mi is bántja őt. Harapófogóval kell kiszedni belőle, lekönyörögni a csillagos eget, mielőtt beszélne. Én más vagyok, ha engem idegesít valami, akkor rögtön ki is adom magamból, de ő más. Magába folytja, sok ideig agyal rajta, magát ostorozza, minthogy kibeszélni. 

Ahogyan gondoltam a fiatal ember nem a misére sietett annyira, hanem hazafelé. Bár előlem ilyen könnyen nem lehet szabadulni, nem is engedtem neki. Egy hülye kifogást gyártva vettem rá, hogy inkább hozzám menjünk. Muszáj vele kettesben lennem, és mivel az én szüleim tegnap este óta külföldön vannak egy munka miatt, így az én szerény hajlékom a legjobb erre a beszélgetésre. 

-Kérsz valamit enni, vagy inni? - Kérdezek rá, mikor már az ágyamra helyezi azt a formás fenekét. 

-Nem, köszi. - Hajtsa le a fejét, így szerintem észre se veszi, ahogyan szépen mellé telepedek. 

-Akarsz róla beszélni? - Fejét rázza lassan, nem túl magabiztosan, amire elmosolyodok és megfogom enyémhez képest hatalmas kezét. - Nekem bármit elmondhatsz, te is tudod. 

-Tudom, de ez annyira hülyeség....csak a pia miatt volt. - Magyarázkodásba kezd, ami elég gyanús. Talán nekem is közöm van a tegnapi kirohanása miatt? 

-Ugyan már! - Csattanok fel és magam felé fordítom fejét, hogy végre rám nézzen. - Jól érezted magad Hoseok mellett, de mégis sírtál, mikor Jungkook elment megkeresni téged. Mi történt? 

-Jól éreztem magam...- Kezd neki nehézkesen, újra csak elnézve rólam. - Ez annyira ciki, hisz én nem akartam hisztizni! 

-Akkor mi történt? Mi hozta ki belőled? Talán...én? - Félve teszem fel az utolsó kérdést, amire végre rám néz és nem kapja el a tekintetét. 

-Szerettem volna, ha Jungkook odajön hozzám a buliban. - Sóhajt egy nagyot és végre belekezd a beszédbe. - Tudom! Tudom, hogy én is odamehettem volna...de azt szerettem volna ha ő teszi. A figyelmét akartam, hogy törődjön velem, és mivel nem kaptam ezt meg, szomorú lettem. Nem vártam sokat a kapcsolatunktól, tudtam mibe mentem bele, mit vállaltam el, de mikor lefeküdtünk, én többre vágytam. Több időt akartam vele tölteni, talán randizni, ha már együtt vagyunk. Önző vagyok tudom, mert csak magamnak akarom.

-Szereted őt, így érthető. - Próbálom nem kimutatni, de rosszul esnek a szavai. Minden egyes mondata után, fájdalom nyilall a szívembe és úgy érzem újra vissza lettem utasítva. 

-Szeretem, de ez nem elég magyarázat ahhoz, hogy így viselkedjek! - Idegesen kap hajához, erősen tépve meg tincseit. - Nem akarok önző lenni, nem akarok féltékenységet érezni, nem akarok érezni semmit sem! Miért van az, hogy a könyvekben és a filmekben minden szerelem gyönyörűen szép, a valóságban pedig  annyira...kegyetlen egy érzés..? Vagy csak a mi kapcsolatunk ennyire elbaszott? Abnormális és elítélhető?  Isten nem véletlenül nem pártolja a homoszexuális kapcsolatokat, mert ez nem normális. 

-Ne mondj ilyeneket! Minden kapcsolatban van egy kisebb akadály, amin túljuthatunk, csak össze kell fognunk, nem pedig rögtön szétválnunk. A bulin történtek az én hibám, miattam nem ment oda hozzád Jungkook, mert rám vigyázott. Te is tudod, hogy tömegiszonyom van, szükségem volt valakire....de nem akartam elvenni előled. 

-Erről beszélek. - Szomorúan csillognak meg szemei, míg ajkai megremegnek. - Önzőség az, ami már kitudja mióta uralja a lelkemet. Hiszen tudom, hogy mi miatt voltál mellette, mégis csak magamra voltam képes gondolni. Szörnyű vagyok...

-Nem vagy az! 

Mindig ezt csinálja! Ahányszor végre beszél a problémáiról, mindig magát okolja utána. Ez nem az ő hibája, de ezt hiába mondom el neki százszor sosem hallgat rám. Nem is akarom ezt tovább hallgatni, inkább kritikus helyzet miatt másra fanyalodok. Nagy lendülettel átdobom az egyik lábam az övéi felett és helyet foglalok az ölébe, vele szembe. Mielőtt bármit is tenne, vagy mondana, ajkaira tapadok akár egy éhes pióca. Ujjaimat hajába vezetem, kicsit hátrébb húzva fejét, hogy jobban eltudjam mélyíteni a csókot. Másik kezemmel derekát karolom át és ölelem meg. Figyelem elterelésnek képzeltem el az elején, de ahogyan megérzem édes ajkait, megrészegülök. Parfüm illata orromba szökik, növelve izgatottságomat. Nem is birok tovább követelőző mancsaimmal, mert rögtön inge gombjaihoz kapok és szépen elkezdem kigombolni azokat, többet látva gyönyörű testéből.  

-Mit csinálsz? - Szusszantja, mikor elválik tőlem, mégsem lök el magától, amit nagyon jó jelnek veszek. 

-Feszültséget oldok. - Vigyorodok el huncutul, míg már az utolsó gombot próbálom elválasztani egymástól, de ekkor nem várt dolog következik. Taehyung csípőmre fogva az ágyra lök, de olyan hirtelen, hogy tisztára megijedek, mikor a hátam összetalálkozik a matraccal. 

-Jó, de én akarok felül lenni. - Határozottsága véget megszeppenek, szívem hevesebben kezd el verdesi, vérem felpezsdül. Ajkaimba harapok és visszateszem a kezemet a gombhoz, amit szét is oldok rajta, majd ujjaimmal végigsimítom fedetlen mellkasát. 

-De akkor dugj meg rendesen! - Mocskos, túlfűtött szavaim után mosoly kerül ajkaira, amitől görcsbe rándul az alhassam. Még ilyen szexi mosolyt se mutatott még soha. 

-Ne aggódj, megfoglak. 

Majd kiszakad a szívem az izgalomtól, mikor újra megcsókol. Testemen át megy a forróság és úgy érzem pillanatok alatt megsülök, ha nem kerül le rólam a ruha. Türelmetlenségem miatt  le is lököm vállairól a fránya ingét, majd rögtön nadrágja övéhez kapok, hogy minél előbb szemeim elé kerüljön az a fincsi jogarja. Fizikai fájdalom ér, mikor kezeimre fog és elhúzza mancsaimat magától. Nem tetszésemet egy nyüszítésben ki is mutatom, de ő nevetve elhajol tőlem. 

-Ne siess annyira, Chim. - Érzékien suttog fülembe, ráharapva fülcimpámra, amitől kiszakad belőlem egy nyögés. 

Oly rég nem becézett már engem így, hogy most teljesen lázba hoz vele. Egy csöppet sem zavar, hogy nem én irányítok, sőt ellenkezőleg, nagyon is élvezem, ahogyan csókolgat, simogassa a testem. Első alkalommal teljesen máshogyan viselkedett, annyira kis szende volt, szégyenlős, de gondolom Jungkook miatt volt ilyen. A szerelme érintette és kényeztette...

Lassan leveszi rólam a pólót, amiért nagyon hálás vagyok, eszméletlenül melegem volt már. Puha ajkait nyakamra tapasza, érzékeny pontjaimat lepve el puszikkal, amitől csípőm folyton tekereg alatta. Azt kívánom bár hagyna rajta szívás foltokat, hogy minden egyes alkalommal, mikor tükörbe nézek, büszkeséget érhessek, amiért ez a tökéletesség megjelölte testemet. Ha nyakamat nem is, de kulcsontómat megharapdálja, majd fogai közé csippentve a vékony bőrt megszívja. Csípőm újra felfelé lökődik, eltalálva az ő ágyékát is, ami szintén olyan kemény, amilyen az én rudam is. Ettől a felfedezéstől hatalmas boldogság telepedik szívemre, hisz kíván engem, pont annyira mint ahogyan én őt, ennél pedig nincs jobb dolog.  

Áttér mellkasomra az ott lévő mellbimbóimat ostorozva tovább forró nyelvével, huncut ajkaival, amitől libabőrös leszek. Fura érzés, mivel még sosem tett velem senki hasonlott, de annyira fel vagyok már izgulva, hogy ez is olyan, mintha a farkamat szívogatná. Testem többször is megvonaglik, hasam megreppen, mikor oda is elér nedves szája, hogy ott is nyomokat hagyjon rajtam. Megváltás az, mikor végre kicsatolja az övemet és lassan lehúzza rólam a feszítő anyagot, bokszeremmel együtt. A farkam fellélegezve csapódik alhasamhoz, szétnézve a külvilágban, összetalálkozva szerelmem nyelvévvel, ami annyira érzékien nyalint végig makkomat, hogy úgy érzem lángot kap a fejem. Ajkaimból nyögések szakadnak ki, de olyan kéjesek, hogy belepirulok. Lassan végignyal, de ezzel el is akar hajolni, amitől reflex szerűen kapok élénk színű tincsei közé, megpróbálva visszanyomni fejét. 

-Kérlekh! - Nyöszörgöm könyörgően, de ő frusztráltan felsóhajt. 

-Nem akarom, hogy megint olyan korán elmenj! - Mondata után kipattannak a szemeim, rögtön eszembe juttatva mi is történt első alkalmunkkor. Feszülten harapok bele ajkaimba, majd ülök fel, duzzogva nézve játékos szemeibe. 

-Te is kezded?! - Csattanok fel, hisz Jungkook már egy párszor elsütött ehhez hasonló vicceket, azóta a nap óta. Szégyen folt marad ez egész életem végéig. - Szűz voltam, te pedig annyira szűk, hogy lehetetlen lett volna visszatartani! - Magyarázkodok rögtön, védve magam legalább egy kicsit. 

-Azért megpróbálhattad volna. - Szemtelenkedik pimaszul, amire megforgatom a szemeim. 

-Fogadjuk, hogy tovább fogom bírni mint te! - Gyerekesen teszem meg a fogadásomat, amiért ki is nevet, de rá bólint. 

-Oké, fogadjunk. Mit kap a vesztes? - Elgondolkodok, de végül vállat volna vissza fekszem a matracra.

-Majd utána kitaláljuk, de most...kérlek. - Ficánkolók, hisz nagyon jól elbeszélgetünk, de már rohadtul lüktet a farkam. 

Szerencsére abba hagyja a kínzásom és visszahajol a lábaim közé, hogy újra végignyalhasson méretemen. Most sokáig nem nyalakodik, hamar a lényegre tér és ajkai közé fogad, nem teljesen, de amennyire tud leenged. Az érzésre megemelkedik a mellkasom, gerincem meghajlik, fejem hátra csuklik. Ujjaim újra a hajába találnak fogást, de simogatáson kívül mást nem teszek. Emlékszem milyen szar is volt az, mikor Jungkook lenyomta a fejem, Taehyung tagja pedig leszaladt a torkomon. Még másnap is fájt a nyelés...

Taehyung valami profi mondón mozgassa rajtam fejét, csapkod a nyelvével, mintha nem is ez lenne neki az első alkalma. Bár mindig is gyorsan tanult, így gondolom megjegyezte, hogyan csinálta neki Jungkook. A látványra még én is emlékszem, annyira szexi volt, ahogyan elnyelte Tae férfiasságát, közben pedig engem nézett. Megborzongok és még jobban megduzzadok odalett, ha arra a látványra gondolok. Fekete tincsei arcába lógtak, néha becsukta szemét, mikor nagyon koncentrált, megmutatva hosszú szempilláit. Ajkai nedvesek voltak, édesek mikor az enyémre tapadtak és falni kezdtek, miközben ujjai végigszántották az egész testemet. 

Megszorítom Taehyung haját, mikor megérzem, hogy elcsöppentem szájába. A gondolatok miatt, ami a kis taknyos körül forognak szidom magam, hisz nem is értem, miért pont rá gondolok, mikor életem szerelme éppen rajtam dolgozik. Ez nem megcsalás, igaz? Együtt vagyunk hárman, így nem fura az, ha a harmadikra is gondolok néha, nem? Természetes...vagyis azt hiszem.

-Taehah..- Nyögöm a nevét és még jobban meghúzom haját. - Elégh..- Kienged az ajkai közül, miközben alaposan megszívja makkomat, amitől csillagokat látok. Ha ezt tovább húzzuk lehet veszteni fogok. 

-Bírd ki a végéig, Chim. - Felül és ujjait szájába tolja. Látványtól halkan nyögök, szemeim bekönnyesednek, annyira gyönyörű. - Nincs síkosítónk, de azt hiszem így is jó lesz, de fáj szólj. - Szigorúan rázza meg nyálas ujját, amit nem sokára nyílásomhoz helyez.  

-Csak csináld már! - Türelmetlenség újra végigsöpör testemen, többre vágyva. 

Feladva sóhajt és felhelyezi egyik ujját, ami egyáltalán nem fáj, sőt annyira fel vagyok már izgulva, hogy tisztára kedvemre való az a hosszú ujj. Párszor megmozdítja bennem, de mikor lássa nem fáj, bedugja a következőt. Ez se fáj, inkább egyre jobb érzést add. Mozgassa, ollózik bennem, amitől folyton nyögnöm kell és mocorognom. Felrobban a kibaszott farkam! 

-Jó lesz az már! - Csuklójára fogva elhúzom onnan kezét és felülök, kezeimmel kioldva övét, kicsit feszülten rángatva le róla a nadrágját. - A farkadat akarom! 

-Nyugi...- Megszeppenve pislog párat, míg én messzire dobom a ruházatát. - Picit se volt rossz? - Fejemet rázva nézek szemeibe, amik annyira zavartan csillognak. - Talán te jobban bírod a fájdalmat, mint én. 

Zárja le a dolgot, nem gondolva rá többet, inkább gyorsan lelök az ágyba és felém mászik. Izgatottan teszem szét a lábaim, ahogyan csak bírom, hogy kényelmesen elférjen közöttük. Lepedőbe markolok várva rá, amire elmosolyodik és ajkaimra tapad, de olyan szenvedélyesen csókol, ahogyan Jungkook szokott. A gondolataim közé újra a feketeség akar beférkőzni, de most nincs erre alkalma, mivel megérzem Taehyung férfiasságát, ahogyan lassan elmerül szűk nyílásomba. Szemeim hatalmasra nőnek, ajkaim elnyílnak, testem megfeszül, lábaim remegni kezdenek. Fáj, hogyne fájni, mikor Taehyung nem olyan pici farokkal van megáldva ahogyan én? Mégis az élvezett sokkal nagyobb erővel dönt le, mint a fájdalom. Torkomból kiszakad egy hatalmas nyögés, lábaim követelőzően tekerednek dereka köré, még mélyebbre juttatva azt a csodás szerszámát testem legmélyére.

Taehyung is szintén élvezetében nyög egy nagyot, kezeivel megtartva súlyát testem mellett. Lapos hasa befeszül, csípője megremeg és akaratlanul is lök egyet, amitől csillagokat látok. Nyálam végig piszkítja állam, szemeim elé hatalmas sűrű köd telepedik. Taehyungtól kérnem se kell rögtön mozgásba lendül, mélyre döfve bennem. Tépem a lepedőt, miközben különböző kényes hangok hagyják el a torkom, ahogyan a szerelmemnek is. Teljesen összemosódik a kettő, így már kivenni se tudnám melyik kié. 

Ahogyan ígérte nem finomkodik, rendesen megdug, amitől eltudnék szállni a boldogságtól. Az a fiú, akit már évek óta szeretek, most velem szexel. Miattam áll a farka, miattam nyög és bennem hajszolja a gyönyört. Soha nem hittem abban, hogy ez valaha is megfog történni, most mégis itt van. Sírni tudnék a boldogságtól, egyben pedig a keserűség miatt. Vajon most engem lát? Vagy inkább Jungkook-ot képzelni ide helyettem? A legborzasztóbb érzés mégis az, hogy emiatt egyáltalán nem érzek féltékenységet. Talán...kezdem elfogadni? 

Vállaihoz kapok, erősen szorítva meg, majd lendületet veszek és fordítok magunkon. Ő kerül alulra, én pedig felé, miközben a keményen ágaskodó farka még mindig a fenekemben van. Kiegyenesedek, teljesen ráülve keménységére, amitől hatalmas ívbe meghajlik a gerincem. Ajkaim közül kiszabadul egy sikoly, míg a combjaim befeszülnek. Megemelem magam és vissza le huppanok, mozdulat miatt újabb sikolyt kihozva magamból. Valami elképesztően jó helyet nyom a pénisze odabent, mégsem tudok olyan gyorsan mozogni, ahogyan akarok. Többet akarom érezni azt a fantasztikus érzést! 

Taehyung feltornássza magát ülésbe, átkarolva derekam, segítve engem a mozgásba, ami valami hihetetlen érzés. Átkarolom nyakát és ajkaira tapadok, hevesen csókolva őt, ezt az egészet alaposan belevésbe az emlékeimbe. Már nincs túl sok hátra, érzem ahogyan egyre jobban fáj az alhasam, ott lévő csomó. Farkamból ömlik az örömnedvem össze kedve vele őt is, hisz annyira szorosan tapad össze a testünk. Nem bírom tovább, hiába próbálom visszatartani egyszerűen nem megy. Hátra dobva a fejem, megfeszült testtel nyögök egy hatalmasat, míg kirobban belőlem az élvezetem. Akkorát élvezek, hogy még a fejem is belefájdul és ha Taehyung nem ölelne, talán hátra is esnék. Nem sokkal követ ő is, de nedvét nem belém ereszti, hanem közénk. Pedig biztos jóérzés lehetett volna, ha bennem megy el. 

Fáradtan eldölünk az ágyban, vagyis én akár egy hulla úgy döglöm, de Taehyung elővesz pár zsepit és nagyjából letakarít minket. Mikor ezzel végez lefekszik mellém és ránk teríti a takarót. Kapva az alkalmon átölelem és mellkasába bújtatom a fejem, adva is oda egy puszit. Ő a hajamat simogatja, másik kezével a derekamat cirógatva. 

-Miért nem bennem mentél el? - Motyogom fáradtan, mégis kíváncsian. 

-Nehéz kimosni. - Fintorodik el, amire felkuncogok. Így már érthető miért töltött olyan sok időt a fürdőben szex után. - De nyertem. - Vigyorodik el, amire megforgatom a szemeim. Mikor videojátékozunk is, mindig ő nyer. 

-Nem kell felvágni. - Morgom belecsípve oldalába, amire odakapja a kezeit és nevetni kezd. A kis csikis. 

-Neked a fájdalom küszöböd nagy, nekem meg az állóképességem. 

-Pedig nálad lustábbat nem ismerek. 

-Ez fájt. - Tett szívfájdalmat, de a mosolya nem hervad le. 

-Holnap a suliban beszélj vele. - Térek át az előző témára, ami vége szakadt a kis ágytorna miatt. -Ha nem mondod el mit érzel, akkor nem fogja tudni. 

-Rendben, megpróbálok. - Fáradt sóhajt enged ki megcincált ajkai közül, belebújva ölelő karjaim közé. 

Jungkook nagyon ügyes ha a szexről van szó, de az érzelmekhez nagyon buta. Olyan vak, mint amilyen Taehyung is. 

Hosszú kihagyás után, hoztam egy hosszú részt! Köszönöm, hogy elolvastad ^^