Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

10.

Jungkook pov.

Jimin szülei nagyon kedvesen fogadtak engem, attól függetlenül is, hogy idegen voltam számukra. Az apja meg is jegyezte, hogy végre másokkal is barátkozik, nemcsak TaeTaeval. Anyukája rögtön rengeteg kajával ellátott, amiből nem nagyon akartam fogyasztani, vagy egyáltalán zavarni őket, de túlságosan is makacs volt a nő, így muszáj voltam enni. Jimin anyja fia, mindketten rohadt makacsok. 

Miután teletömtek, mint egy háztartási pulykát, végre szabadon engedtek és felmehetünk Jimin szobájába. Megkönnyebbülve ültem le az ágya szélére, hasamat simogatva közben, mint egy terhes nő. Jimin ezt végignézve vigyorgott, akár egy démon. 

-A szüleid mindig ilyenek? - Kérdezem óvatosan, nehogy megbántsam őt kérdésemmel. Még csak az kérne, hogy kirugdosson innen! Sokat küzdöttem, hogy idáig eljussak, már nem baszhatom el.  

-Általában nem, de mivel vendég jött, így most elővették a legszebb arcukat. - Vállat vonva ül le mellém, persze azért hagyva köztünk elég helyett. Még sajnos nem vagyunk olyan jobban, hogy szorosan hozzám préselje magát. De annak is eljön az ideje! 

-Értem. - Bólintok lassan, míg végig vezetem szemeimet a szobáján, mivel ehhez még nem volt alkalmam. 

Taehyunghoz képest elég kis szobája van, az ágya se akkora mint neki. Jimin világos kék falain poszterek vannak, mindenféle táncoló emberről. Ezek szerint érdeklődik a tánc iránt. Minden egyes bútora sötét, mondhatni már rémisztően fiús színbe ragyognak. Sehol egy élénkebb színárnyalat, minden annyira szürke és színtelen. Ha ezeket a színeket szereti, akkor miért pink a haja? Miért hord annyira színes ruhát? A szobája egyáltalán nem az ő személyiséget mutassa. 

-Miért rózsaszín a hajad? - Nézek rá érdeklődve, végig követve, ahogyan ujjaival végig simítja élénk színű haját. 

-Táncolni akartam. - Vonja meg vállait, amire értetlenül összeráncolom a szemöldököm. 

-Nem értem. 

-A szüleim...nagyon...hogyan is kéne ezt mondanom. - Gondolkodik el egy pillanatra, míg meg nem találja a tökéletes megnevezést. - Mondjuk úgy, hogy különcök. Leragadtak a középkorban és úgy gondolják, csak a lányok táncolhatnak, a fiúk nem, mert az buzis. Na, ezért gondoltam azt, hogy átfestem a hajam, idegesíteni akartam őket, hátha inkább megengedik a táncot, de sajnos nem így történt. Azt mondták inkább nézek ki úgy mint egy buzi, minthogy tényleg az is legyek. 

-Akkor elbaszták, mert nemhogy úgy nézel ki, de még az is vagy. - Vigyorodok el, de hamar kapok egy ütést a combomra. 

-Nem vagyok az! 

-Két pasid is van, Édesem! 

-Az nem jelent semmit. 

-Akkor mit jelent? 

-Hogy...am...- Elakad a szava, így győztesen vigyorgok rá. Megnyertem a szájkaratét! - Tökmindegy! - Csapja maga mellé a kezeit, durcásan nézve el inkább rólam. Imádni való ilyenkor. 

-És TaeTaenak, miért kék a haja? 

-Fogadás miatt. Nem hitte el, hogy bemerem festeni a hajam. 

-Hihetetlenek vagytok. - Csóválom meg fejem megrovóan, majd az ablak felé fordulok, de az el van húzva. Gyorsan felmászok az ágyra és szabaddá teszem az ablakot, hogy átláthassak TaeTaehoz, de sajnos, ő még nem jött haza. - Ha haza jött TaeTae, rögtön beszélnünk kell vele. 

-Előbb tisztázunk valamit, csak így magunk között. - Megkomolyodik, ezért én is így teszek. 

-Hallgatlak. 

-Figyelj, mert ezt most az egyszer fogom csak elmondani, többször nem. Nem akarok az érzéseiddel játszani, mert tudom milyen is az, ezért kerek perec elmondom mit gondolok. Soha nem foglak megkedvelni, se partnerként, se barátként, se pedig egy ismerősként. Nem azért mert utállak, mert ez nem igaz, de nem is kedvelek. Mégsem ez a legfőbb oka, hanem egyszerűen az, hogy nem akarok többé semmit sem érezni, senki iránt sem. 

-De miért? 

-Mert a szerelem egy gyógyíthatatlan betegség, ami előbb utóbb őrületbe kerget. Elsőnek a szívedet szakítsa ki, majd pedig az eszedet veszi el, hogy később azt kívánhasd bárcsak soha nem tapasztaltad volna meg. Olyan mint a rák, szétterjed a testedben, belülről felzabál, hogy utána csak elviselhetetlen fájdalmat okozzon. Én pedig kiakarok gyógyulni ebből a betegségből. Nem akarok egy újabb szövődményt  kialakítani, ami talán még jobban fájna, mint az előző. 

-Jimin a szerelem egy gyönyörű dolog!

-Csak akkor ha viszonozzák. És csak akkor, ha tartós marad. Ezek nélkül, mit sem ér...

-Most Taehyungról beszélsz? Figyelj, egy idő után máshogyan fog rád tekinteni, megfog kedvelni és akkor.- 

-Elég a tündér mesékből, térjünk vissza a valóságba. Taehyung nem szeret, megértem és elfogadom, megpróbálom elfelejteni. De ennyi, mást nem tehetek, muszáj vagyok eltüntetni ezeket az érzéseket, ha mellette akarok maradni. 

Elakad a szavam és hiába tátogok, mint egy hal, semmi sem jön ki a torkomból. Nem hittem volna, hogy Jimint ennyire megviselte volna a tegnapi nap. Bár így egyáltalán nem értem őt. Újfent belement ebbe a járásba, még annak ellenére is, hogy ő elszeretné felejteni Taehyung iránti érzéseit. Nem vagyok hatalmas jós, de kötve hiszem, hogy így sikeresen menne a terve. Nem kaphat meg mindent egyszerre, az egyikről le kell mondania. 

Vagy vele marad és szereti továbbra is, vagy elhagyja és túllép rajta.

Szótlanul bámulom őt, halkan gondolkodva szavain, amik olyan felnőttesen szóltak. Akár egy veterán, pedig a kezén kívül más nem nagyon ért hozzá. Persze megértem én az érzéseit, voltam már párkapcsolatban, estem át ilyenen, de én sosem gondolkodtam így. Soha nem szerettem erőltetni semmit sem, így ha úgy láttam ez nem fog működni, csak hagytam. Nem küzdöttem senki figyelméért, se pedig, hogy járjon velem bárki is. Nem tetszem neki, oké elfogadom, nem lehet mindenkinek jó ízlése. De Jimin kivételt alkot. 

Ő tetszik nekem és nemcsak testileg, pedig nagyon ott van! Tíz per tízes! Segge valami fantasztikusan jó, alkata is kedvemre való, ahogyan azok a formás combjai is. Ajkai dúsak és finomak, farkincája cuki és kívánatos. Kinek kéne ennél több? 

A belső tulajdonságai is tetszenek. Makacs, önfejű és ellenszenves. Folyton ütöget, próbálja bemagyarázni az igazát, nehogy nekem is valamikor igazam legyen. Birtoklási vágya hatalmas! Ha lehetne Taehyung-nak még levegőt se adna, nehogy egy szippantás után valaki rá nézzen. Sunyi és őzön, egy igazi csaló. Ezek mellett mégis eszméletlenül tetszik. Imádom a piszkos énjét, mikor szembeszáll velem  és pattog akár egy bolha. 

Taehyung-ot is egyre jobban kezdem megkedvelni. Édes, kedves, akár egy angyal! Általában nem keveredik bajba, de mikor kell kinyissa a száját és egy perc alatt elküldi az illetőt a francba, anélkül, hogy rondán beszélt volna. Jiminnel ellentétben nem magabiztos, mégsem hagyná magát, vagy valaki mást bajban. Közvetlen és szeret barátkozni, de mikor valaki róla kérdez meghúzódik, vagy eltereli a témát. Ő nem rögtön adja ki a dühét, mint drága barátja, hanem sokkal később. Összegyűjti, majd szépen robban, akár egy bomba. 

-Nagyon elbambultál. - Hirtelen jött hangra összerezzenek és rákapom szemeimet. 

-Kicsit. - Ablak felé nézek és meglátom Taehyung-ot belépni a szobába. Itt a tökéletes alkalom. 

Nem is várok sokat, Jimin tarkójához kapok és magamhoz húzom egy szenvedélyes csókra. Szegényt olyan hirtelen érintette az egész, hogy kell pár perc, míg felfogja mi is történik, de addigra már átdugom nyelvem az övéhez. Nem finomkodok, mivel vele nem is kell, bár ezt nem merném megtenni Taeval. Ő túlságosan is törékeny, ahhoz, hogy bárki így érintse. 

Ledöntöm az ágyra és lábai közé mászok, véletlenül se szakítva meg a túlfűtött csókunkat. Kezével a hajamba kap és már meg is ijedek, hogy megtép, de meglepetésemre nem teszi. Sőt elkezdte viszonozni a csókjaimat, talán még vadabbul is csókolva. Kezemmel végig simítok combján, sajnos nadrágon keresztül, de legalább hozzáérek anélkül, hogy megverne. 

-Hé! - Taehyung kiabálása miatt megszítom a csókot Jiminnel, akinek szemei már most ködösek. Lesznek azok még könnyesek is a kéjtől! Tae az ablakból néz minket zavartan, amitől majdnem elmosolyodok, de nehezen visszafogom a késztetést. 

-Gyere át, TaeTae. - Kéréshelyet, inkább parancs szónak hangzik, de hát na! Már jó lenne elkezdeni úgy igazából a szórakozást. 

Taehyungot figyelem, de mielőtt látnám mit is csinál, Jimin kegyetlenül lerúg az ágyról. Hatalmasat esek a padlón, jajgatva kapva a hátamhoz, amit jól becsaptam. Az a kis nyavalyás! Felnézek rá, de kapkodva mászik az ablakhoz, majd csapja vissza a helyére, majdnem eltörve a rajta lévő zárat. Meglepve pislogok ideges valójára, hiszen fingom sincs miért reagált így. 

-Te ezt direkt csinálod?! - Emeli fel a hangját, de mikor lássa zavarodott arcom még mérgesebb lesz. - Direkt smároltál le előtte! 

-Honnan veszed ezt? 

-Ne csináld ezt, ne engem tüntess fel hülyének, mert az nem szeretem. 

-Nem értem miről beszélsz. 

-Megverlek! -Kijelentése után leugrik az ágyról, ezért gyorsan felpattanok és elkapom a kezeit, mielőtt kárt tenne bennem. - Ha most elengedsz, ígérem, csak egy picit fog fájni! 

-Nem tetszik ez az alku. - Vigyorodok el és fordítok rajta egyet, hogy hátúról áttudjam karolni, de a kezeit ugyan úgy a mellkasánál tudjam tartani. Nem lenne jó, ha lecsapna. 

-Mit csinálsz? - Rángassa kezeit, sőt az egész testét, hogy valahogyan kiszabaduljon. - Engedj már el, baszdmeg! 

-Nyugalom, nem lenne jó, ha Taehyung arra jönne fel, hogy te is dörzsölöd a fenekeddel az ágyékom. 

-Ezt még nagyon megfogod járni. - Vészlósó kijelentése után előrébb dől, így feneke tényleg érinti az ágyékom, ami valami fantasztikus érzés. Sajnos a fájdalom is közbe szól, mert figyelmetlenségem miatt, megharapta a kezem. Jajgatva elengedtem, ő pedig jó messzire megy tőlem. 

-Baszki! - Morgom simogatva a fájó területet, de ő elégedetten vigyorog. - Téged még megerőszakolni se lehetne. - Suttogom magamnak, de ő is meghallja és közelíteni kezd, gondolom, hogy megüssön.  Mielőtt beszarhatnék, kinyílik az ajtó és belép Taehyung. 

Jimin megáll és lesütve szemét, nem néz a kék hajú fiúra. Igaz, még össze vannak veszve, így pedig nagyon nehéz dolgom lesz. Valahogyan hamar ki kell őket békítenem, hogy végre belecsapjunk a lecsóba. 

-Mi történik itt? - Szólal meg végül Tae baba. 

-Kibékültünk és Jimin belement a járásba. - Mosolyodok el magabiztosan. - Ti is gyorsan béküljetek ki. 

-Én nem csináltam semmit. - Rázza meg fejét Tae, amire Jimin felkapja az övét.

-Én sem csináltam semmit! Ha nem lennél ennyire önző, nem vesztünk volna össze.  - Vágja rá a kisebbik, ezzel felidegesítve a másikat is. 

-Én önző?! - Tárja szét karjait felháborodottan, de mielőtt elszabadulna a pokol, gyorsan közéjük állok. 

-Nyugi, kérlek ne veszekedjetek. Túlságosan is feszültek vagytok, de ezt máshogyan is eltudjuk intézni, minthogy értelmetlen kiabálásba kezdenétek. 

-És hogyan? - Pillant fel rám Jimin, amire elmosolyodok. Itt az időm! 

-Nem beszéddel, hanem tettekkel. 

-Nem értem. - Értetlenül rázza a fejét Tae baba, én pedig abbahagyva a kertelést kimondom. 

-Jimin mivel úgyis akkora szád van, így nem fog gondot okozni, ha kényezteted egy kicsit TaeTaet. Másképp mondva, szopd le. 

Mielőtt felháborodna a törpe, vagy Tae gyorsan elkapom az előbb említett fiú kezét és az ágyhoz húzva eldöntöm rajta. Babám megszeppenve néz rám, kezeit maga mellett hagyva, ami eléggé tetszik, de sajnos le kell róla másznom, hogy Jimint is aktiváljam. Meg is fogom a kezét és szintén az ágyhoz húzom, de ő már nem hagyja magát olyan könnyen, mint a Babám, mert kirántsa a kezét. 

-Azt mondtad nem kényszerítesz semmire sem! 

-Kényszer az, hogy ahhoz kell érned, akit szeretsz? - Suttogom halkan, hogy azért Taehyung ne hallja meg. 

-Utálom a manipulatív fejedet! - Sziszegi szintén halkan, mérgesen nézve rám, mégis megteszi, feltérdel az ágyra Tae elé. Elégedetten elmosolyodok és leülök a kék hajú mellé, de ő ijedten néz rám és már ülne is fel, ha nem nyomnám vissza. 

-Ne félj, nem lesz semmi baj. - Nyugtatás képen megsimogatom a haját. 

-De én...- Csitítva befekszem mellé és adok egy puszit az arcára, kezemmel inkább a mellkasát cirógatva. 

-Ha Jimin nem fogaz, akkor hidd el nagyon élvezni fogod. 

Az említett megforgassa a szemeit és kicsit bizonytalanul, de Taehyung térdeire teszi a kezét, lassan széthúzva lábait. Látom rajta nem nagyon tudja mit kéne csinálni, ami miatt nem hibáztatom, neki ez lesz az első alkalma. Nem is piszkálom miatta, helyette inkább lefoglalom Tae babát és megcsókolom. Ő elég gyorsan tanul, mert a csókja valami fantasztikusan jó. Mintha ezt gyakorolta volna születése óta, pedig csak egyszer csókolóztunk, mikor kivertük egymásnak. Lehet Jiminnel és gyakoroltak?

-Jungkook...- Jimin szerencsétlen hangjára felfigyelek és elengedem azokat az isteni ajkakat. - Mit kéne tennem? 

-Ha akarod segítek. - Ülök fel, mikor kapok egy bólintást. - Vedd le a nadrágját, csak útban van. - Lassan kigombolja a Babám nadrágját, aki vörös fejjel nézi végig. Zavarban van a kis édes, de a másik babucim is elvan pirulva. 

-És most? 

-Simogasd egy kicsit alsó keresztül, hadd keményedjen még jobban, úgy könnyebb lesz bekapni. - Elég nyersen fogalmazok, mert nagyon türelmetlen vagyok, de lehet vissza kéne fognom magam. Jimin feje most már tűz piros, míg Tae az arcát takarja kezeivel. Elég vicces, hogy ők az idősebbek, mégis én vagyok köztük a legtapasztaltabb. 

-Inkább ne segíts...- Motyogja, de azért a tanácsomat megfogadva simogassa ágyékát, amire Babám halkan felnyög. 

A látvány valami elképesztő, főleg, hogy látom mennyire is élvezi TaeTae. Ajkait szétnyitva nyög azon a mély, szexi hangján, amitől görcsbe rándul a gyomrom, farkam éledezni kezd. Muszáj vagyok megkóstolni őt, így újra birtokba veszem az ajkait, míg kezemmel benyúlok vékony inge alá. Bársonyos bőrét végigsimítom ujjaimmal, hasáról fel mellkasára, ahol édes kis mellbimbójánál meg is állok. Körözök körülötte, majd két ujjam közé véve morzsolgatom, ajkaimmal elnyelve izgató nyögéseit. 

Mocorgást érzek, ezért elválok tőle, hogy megnézhessem mit is csinál a kis Jimin. Már teljesen levetkőztette alulról, sőt el is foglalta helyét a lábai között, szépen elfeküdve hason a matracon. Gondolom észrevehette, hogy őt bámulom mert rám pillantott, de olyan csillogóan vad szemekkel, hogy nyelnem kellett egyet. Tartva velem a szemkontaktust nyal végig Taehyung kőkemény tagján, majd kapja be neki nedves makkját. 

Egyszerre remeg és nyög az én kis édesem, miközben felsőmet szorongassa kezeivel. Szemeit összeszorítsa, ajkait még nagyobbra nyissa, mikor már Jimin félig elnyeli. Nem tudom Jimin mennyire végezhet profi munkát, hiszen nem túl tapasztalt, de szerintem ezt Taehyung-ot csöppet sem érdekli. Minden megmozdulására, akkorát nyög, hogy öröm hallgatni. 

Én sem sokáig birok magammal, mert kigombolom Taehyung ingét, hogy ajkaimmal is kényeztetni tudjam azokat az édes bimbóit. Kezeit hajamba is vezeti, míg mellkasát kibodorítsa, többet követelve, amit persze meg is adok neki. Megszívogatom, harapdálom azokat a kemény bimbókat, miközben kezemmel hasát simogatom, majd combjait, nagyobb terpeszre kényszerítve, hogy Jimin jobban elférhessen közöttük. Az említett hajába is túrok, félszemmel őt figyelve, ahogyan ütemesen mozgassa fejét. Csak félig nyelte el, mégis látom az arcán, hogy már ez is nehézséget okoz neki. 

Gondoltam besegítek neki egy kicsit és lejjebb nyomtam a fejét, ami talán hiba volt. Túl hirtelen érintette a mély torok, mert gyorsan elcsapta a kezem és kiengedte ajkai közül Taehyung-ot, csúnyán köhögve utána. Bekönnyesedett szemekkel pillant rám, amikben nem kis düh lakozik. 

-Normális vagy?! - Förmed rám, letörölve száján maradt nyálát. 

-Azt hittem bírni fogod az iramot. - Vonok vállat vigyorogva, amire megforgassa a szemeit és farkas szemet néz Taehyung keménységével. 

-Nem értem. A pornófilmekben, hogy bírják azok a lányok, azokat a méretes szerszámokat tövig szopni? Hogy nem fulladnak meg, vagy legalább hánynak be? 

-Egy-két hónap és te is ilyen profi leszel. - Vigyorodok el, de meglepetésemre ő is elmosolyodik. 

-Tapasztalat? - Gúnyolódik a töpszli, de mielőtt nagyon elkalandoznánk és veszekedésbe kezdenénk, szenvedve Taehyung is közbe szól. 

-Kérlek...folytassátok..- Nyöszörgi kilodva, gondolom már közel volt. 

Adok egy puszit az ajkaira, majd Jiminhez hajolok, hogy egy szenvedélyes csókba invitáljam, amibe hatalmas lelkesedéssel bele is megy. Nem húzom el, mert nem szeretném megváratni TaeTaet, ezért hamar elválok tőle és hagyom, hadd cuppanjon rá Taehyungra, aki egy elégedett nyögéssel díjaz. Én sem nézelődök tovább, megcsókolom Taehyungot, ujjaimmal tovább kínozva kavicsait. 

Tényleg nem kellett neki valami sok, mert egy nagyon mély, kényes nyögés után el is élvez. Mintha Jimin megérezte volna előre, mert pont időben hajol el, így sajnos nem kerül bele a szájába az a fincsi anyag. Annyi baj legyen, majd én lenyalom! Hasára spiccelt fehérséghez hajolok és élvezettel letisztítom, elégedetten nézve a mennyiségét. Ezt már szeretem! 

-Most te jössz! - Emelkedek fel Taehyungról és nézek kiéhezetten Jiminre, aki megszeppenve pillant rám. Kijelentésem után rá is vettem magam, eldöntve a matracon, kapkodva nyomva ajkaimat az övéhez. Már nagyon fel vagyok izgulva, hiszen eddig csak Taehyung élvezkedésére figyeltem oda, de most itt az én időm. Elveszem Jimin eszét és durván magamévá teszem! 

Vagyis ezt szerettem volna, ameddig meg nem hallottuk Jimin anyja hangját, ahogyan felordítva érdeklődik, mi ez a hangoskodás nálunk. Reagálni nem volt időm, de Jimin ehhez képest gyorsan észhez tért, mert hatalmas lendülettel lökött le magáról és ült fel. Azt hittem újabb szabad esést fogok végre hajtani az ágyról, de mákomra Taehyung még időben elkapott. 

-Mindenki kussoljon! - Szól ránk halkan a kisebbik, míg szigorúan megvillantsa szemeit. Lepattan az ágyról és kiszalad a szobából. 

Síri csöndben nézzem a csukott ajtót, majd Taehyungra pillantok, aki magát teszi rendbe kapkodva, nehogy feljöjjön Jimin anyja és meglássa őt pucéran. Próbálok fülelni, hátha hallom miről beszélnek a lentiek, de sajnos nem hallok semmit sem. Teljesen kiment a fejemből, hogy itthon vannak Jimin szülei, de szerintem még neki is. Remélem nem voltunk annyira hangosak...

-Kinyitom az ablakot. - Suttogja Tae és feltérdelve az ágyon nyissa ki azt, majd húzza el a függönyt is. 

-Milyen volt? - Érdeklődök halkan, mivel érdekel mit gondol. Csak ez volt az első alkalma, így fontosnak tartom, hogy mit gondol róla. 

-Jó...- Hajtsa le fejét szégyenlősen, amitől olyan kis cuki lesz. 

-Jimin ügyes volt? 

-Jungkook! - Néz rám kicsit idegesen, nagyon piros arccal. - Muszáj erről beszélni...? 

-Ha nem akarsz, akkor nem muszáj. - Mosolyodok el és átölelem, szét puszilva az egész arcát. 

Úgy érzem ez egy tökéletes kapcsolat kezdete! 

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro