A szememet próbáltam felnyitni, de annyira fájt a fejem, hogy inkább csukva hagytam. A kezemet próbáltam megmozdítani, de esélytelen volt, mivel össze voltak kötözve a hátam mögött a szék háttámlájának. Újra megpróbáltam kinyitni a szemeimet, most már ment szerencsére, de a fejem még mindig hasogatott. Körbe néztem a kicsi helységbe, a falakról a festék pattogzott le, egy hosszú lépcső volt előttem, aminek tetején egy ajtó volt, ahonnan hangok hallatszottak.

- Hol van a pénzem? - komoly és erélyes hang szólalt meg. - Mi az, hogy még nincs meg? Kibaszott két hetet adtam neked arra, hogy megszerezd. - kezdte el felemelni a hangját, majd egy hangos csattanást hallottam, amire összerezzentem. Elkezdtem fészkelődni a székben, a kezeimet megpróbáltam kiszabadítani, de csak azt értem el vele, hogy a csuklómat kidörzsölte a kötél. Magamban mérgelődtem egyet azon, hogy milyen béna vagyok. Hirtelen megmerevedtem, mikor az ajtó zárját hallottam kattanni, lassan kitárult a fa ajtó és belépett rajta egy magas férfi. Kimért lépésekkel kezdett el lejönni a lépcsőn, majd előttem megállva, kezdett el engem nézni. Az arcán volt egy vágás, ami jobb szeménél futott keresztül, vicsorogni kezdett, majd mindkét kezét a combomra helyezte.

- Szép kis darab vagy. - nyalta meg az alsó ajkát. - Andy jól választott. - egy kis hajtincset megfogott, és az ujja köré csavarta, majd lassan ellazult az ujja körül a haj, ami az arcomba esett vissza. A fejemet megráztam annak érdekében, hogy a hajam ne lógjon az arcomba. Undorító ez a pasi, komolyan, mindjárt hányok tőle. Még az is rátesz egy lapáttal, hogy büdös alkohol szaga van. 

- Mit mondtam neked? - ront be az ajtón egy magas, fekete hajú, tetovált férfi. - Hogy ne merj hozzá érni! - jött oda hozzánk nagy léptekkel és az alkoholtól bűzlő férfit a pólója nyak részénél fogva közel rántotta magához. - Ha most nyomban nem mész el a házamból, akkor esküszöm, hogy kibelezlek! 

A férfi rám nézett, majd vissza a fekete hajú férfira, látszott rajta, hogy félt attól, hogy kibelezi tényleg, de mégis próbálta leplezni. Kevés sikerrel. 

- Na, takarodj a szemem elől! - lökte el magától a tetovált, majd a férfi felrohant a lépcsőn az ajtót meg becsapta maga után. Szegény ajtó! A fejemet visszafordítottam a tetovált férfi felé, aki egy pajzán mosollyal nézett rám, majd megindult felém.