Már sokszor gondolkodtam azon hogy miért pont én.. Miért pont én nekem kell úgy élnem ahogy élek...

Azt hittem most már el jött az időm hogy végre én is éljek mint a mai 17 lányok..

Ma van a 17 szülinapom csak hogy a szüleim meg ezt se tudják..
Mivel kiskorom óta oda sem figyelnek rám..
Jah és alkoholisták minden nap mikor haza érnek azt veszem észre hogy részegek..
Nem volt gyerekk korom sem..
A legrosszabb az hogy nem engednek soha sehová egy házba zártak amit régen hagytam már el..

Nekem nincsenek fiú barátaim meg lányok se csak egy, de az igazi.. De szeretnék élni végre nekem is kell az ami neki van, az az élet amit ő él..  Kellenek nekem is a felejthetetlen napok.. A nyári fesztiválok.. Az első csók..

Mikor fognak ezek még történi velem..??

Még el szökni sem tudok hiszen a 6-dik emeleten lakunk, és még az ajtót is rám zárják..