a fiú szemszöge

ma a  A NAGY VAKÁCIÓ első napja és az első megállónk az erdő lessz  ahol táborozni fogunk..

iskola busszokkal  fogunk menni mivel ezt az egészet az iskola szervezi..
Egy adományra gyűjt az iskola de persze mások is jöhetnek..

A busz megàllt a házunk előtt és felszálltam, amikor a busz újra meg állt a szomszédnál akkor nagyon meg lepődtem..
Azt hittem többé nem láthatom és mégis ki szállt fel a buszra a lány a fesztiválról..

Én szemszögem

Fel szálltam Leilával a buszra és az ablakból integetettem anyukámnak..

"Már annyira várom hogy oda érjünk.."
lelkesedett Leila

Amikor oda értünk annyira gyönyörű volt az erdő..

magunknak kellet a sátrat fel állítani.. Az erdő úgy volt be osztva hogy egy nagyon nagy körben voltunk és ott volt az egyik csapatt tőlünk nem messze pedig a másik csapat..

Voltak az elsősök és másodikosok  a másik csapatban pedig a harmadikosok..

1 óra múlva feladatokat adtak nekünk.. amiket időre kellet meg oldanunk..
Az első feladat az volt hogy fa ágakat kellett össze szednünk minél többet..

Hát el is kezdte mindenki szedni magában mivel nem lehetünk csapatban..

majd egy sikítást hallottam ami valószínűleg barátném volt..

Szaladtam oda és igen ő volt a földön ülve és sírva a fájdalomtól..

"Mi történt?"

"ahogy mentem és keresgéltem egy  kicsi gödör volt ami le volt takarva és nem láttam a levelektől és a bokám teljesen ki ment..

fel emeltem és oda vittem egy tanítónőhöz..

"Ezzel orvoshoz kell menni"
Mondta a tanárnő majd be ültette az autójába..

"ha nem lessz bajom jövök vissza ne aggódj"
Mondta Leila el keseredve

gyűjtögettem tovább az ágakat és vártam hogy jöjjön vissza Leila..
De a tanárnő magában jött vissza..