hoseok a tükör előtt állt.

stigmákkal csúfított testét tanulmányozta.

"gyönyörű vagy hoseok"

"túl tökéletes vagy erre a világra"

mindenki ehhez hasonló dicséretekkel szokta bombázni a fiút.

nem értette, hogy láthatták őt gyönyörűnek.

még csak szépnek sem mondaná magát, nemhogy gyönyörűnek.

hogy lenne ő már gyönyörű?

egy rakás szerencsétlenség volt.

legalábbis ő mindig ezt gondolta magáról.

egy lúzer. egy csúfság.
egy semmirekellő.

nem érdemelte volna meg azokat a szép szavakat.

az ablakon beszűrődő meleg napfény a fiú rezes tincsein játszadozott.

ezt is imádták rajta.

a selymes haját. az elragadó mosolyát. a gyönyörű szemeit.

soha nem sajnálták arra az időt, hogy egy szépet szóljanak hoseokhoz.

mindennap fürdött az őt dicsérő szavakban.

ám hiába.

rondának látta magát. visszataszítónak.

a henger alakú dobozt még mindig az izzadó tenyere között szorongatta.

emlékszik, amikor először találkozott jeonggukkal.

már akkor földöntúlian gyönyörűnek találta a fiatal fiút.

emlékszik, amikor bele szeretett jeonggukba.

földöntúlian rondának találta magát jeon jeonggukhoz.

közelebb lépett a tükörhöz.

közelebbről még csúnyábbnak látta magát.

lekapcsolta a villanyt, hogy ne kelljen ezt a nyomorékot látnia.

a levél már a helyén volt.

utálta magát a gondolat miatt, de mindig arra várt, hogy jeongguk megdicsérje őt.

hogy azt mondja neki a fiatalabb, hogy gyönyörűnek találja.

de jeongguk soha nem mondott ilyesmit hoseoknak.

jeonggukot nem érdekelte hoseok.

de a mai nap után talán érdekelni fogja.

talán megbánja majd, hogy nem figyelt oda hoseokra.

a szél besüvített a próbaterembe.

hoseok ingje fellibbent a testéről.

milyen idomtalan.
milyen visszataszító.

a fiú szemébe akaratlanul is könnyek szöktek.

nem az önmarcangoló gondolatai miatt.

hanem mert sosem lehetett elég gyönyörű jeonggukhoz.

így sosem lehetett együtt a fiúval.

pedig minden vágya volt a fiatalabbikat szeretni. csókolni. ölelni.

de jeon jeongguk szép volt.

jung hoseok pedig csúnya.

az ellentétek ilyen formában nem vonzzák egymást.

soha nem lesz olyan gyönyörű, mint jeongguk.

soha nem lehet együtt a fiatalabbal.

ezzel a ténnyel pedig nem képes együtt élni.

jeongguk nem kérdezett rá, hogy hoseok miért hosszú ujjú pulóverben próbál nyáron is.

hoseok túl élte a kezein ejtett mély vágásokat.

nem veszített elegendő vért a halálhoz.

még ebben is kellőképpen béna volt.

még a halált sem érdemli meg.

hoseok ezt egy új esélyként fogta fel.

talán az égiek akartak közbe avatkozni, mert látták, hogy jeongguk észrevette hoseokot.

de az égiek tévedtek.

jeongguk még mindig nem vette észre hoseokot.

és hoseok ebbe bele fáradt.

bele fáradt az örökös nem történésekbe.

bele fáradt, hogy jeongguk nem képes észrevenni őt.

bele fáradt a csúnyaságba.

egy pirula elég ahhoz, hogy véget vessen ennek.

egy pirula, és többé nem kell várnia.

többé nem kell várnia jeonggukra.

jeonggukra, aki sosem mondta hoseoknak, hogy szép.

egy pirula, ami miatt hoseok most a hideg padlón fekszik.

élettelenül.

holtan.

jeongguk kivette füléből a fülest, és leállította a zenét.

a tánc csoportból mindig ő ért ide elsőként.

és hoseok.

de sosem beszélgettek.

mert jeongguk zavarban volt hoseok miatt.

elrakta telefonját a táskájába, majd a kilincset lenyomva lépett be a terembe.

a terembe, ahol hoseok várta.

élettelenül.

holtan.

jeongguk halálra dermedt.

halálra dermedt a halott fiútól.

hoseok testéhez rohant, és könnyeit hullajtva kiabálni kezdett.

"hoseok! ébredj fel! hallod, ne szórakozz velem!"

de hoseok nem ébredt fel.

jeongguk feladta.

hoseok meghalt.

jeongguk pedig már nem tudja megmenteni.

csak ezután vette észre a papírt, ami az asztalon hevert.

"mert sosem mondtad, hogy gyönyörű vagyok. mert sosem vettél észre. mert nem vagyok elég szép ahhoz, hogy szeresselek. hoseok. "

jeongguk, ha lehetséges, még jobban ontani kezdte magából a könnyeit.

hoseokhoz rohant.

"de hisz én mindig gyönyörűnek tartottalak. emiatt nem mertem közeledni feléd."

haragudott hoseokra, mert meghalt.

haragudott magára, mert hoseokot nem tartotta életben.

mert soha nem mondta neki, hogy gyönyörű.

egy szó. egy fiútól.

ennyi kellett volna ahhoz, hoseok életben maradjon.

●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●

Sziasztok!:)
Ne kérdezzétek, hogy mi ez, mert én se tudom. :")
Egyszer elkezdtem írni, más stílusban, de nem ment, ezért neki álltam így megírni, és ez lett belőle. :)
Nem tudom, mikor érkezik a kövezkező oneshot, mert elég lassan haladok velük, pedig vannak ötleteim. Igyekszem minél hamarabb hozni őket, mert nem szeretném elhanyagolni sem ezt a könyvet, sem pedig titeket!😉
Egyébként a képeknek a stílusa megváltozik, hihi.
Remélem mindenkinek jól megy a suli. :)