Rég volt, hogy elköszöntünk, falunak az emlékek,
Az idő nyert, és én csendben tűröm, hogy elúsznak a homályos képek.

Mindennap az éjjelt várom, nem érdekel a jelen,
Álmomban, ott jó nagyon, mert ott lehetek veled.

Kimondott szavaid széttörtek, ezer betűvé hulltak szét,
A levegőbe nyúlva kaptam utánuk,
de szétfújta mindet a szél.