A nevem Katelin. De jobban szeretem csak a Katet. 15 éves vagyok. Na de a többi nem számít majd meg ismertek.

Mint minden reggel ez sem kezdődött másképp. Szólt az ébresztőm, de egy lendülettel ki is kapcsoltam majd felkeltem fel öltöztem és le mentem reggelizni. Anya furcsa volt nem szokott nekem palacsintát sütni. Valamit el akar mondani. Tudom milyen csak akkor csinál palacsintát ha valami történt vagy híre van.
-Jó reggelt! -köszöntem majd hátra fordult és puszit nyomott fejem bubjára.
-Jó reggelt! Jól aludtál? -kérdése őszinte volt mégis azt éreztem valamit titkol.
-Igen és te? -gyanús volt nekem.
-Én is. -éreztem hogy van valami. Én az ilyesmit megérzem.
-Valamit mondani szeretnél? -kérdeztem majd mosolygós tekintete eltűnt. Hirtelen teljesen komoly lett az arca mintha valakinek a halálát szeretné bejelenteni. Remélhetőleg nem erről van szó.
-Igaszság szerint kicsit változtattam a jelentkezési lapodon.... -a mondat egyre gyanúsabban kezdett hangzani. Majd meg találtam a hangom.
-Mit csináltál a jelentkezési lapommal? -a hangom egyenlőre még nyugodt volt, de kezdtem egyre feszültebb lenni.
-Az helyett az iskola helyett ahova szólt a jelentkezési lapod a Forksiba töltöttem ki neked. -betelt a pohár!
-Tessék?! Hogy mit tettél?! Tudod hogy én nem ott akarok tovább tanulni! -hangon kicsit kétségbe esett volt. Nem akartam itt hagyni a barátaim. Úgy volt hogy legjobb barátnőmmel Mollyval itt tanulunk tovább hogy tudjunk néha találkozni. Nagyon mérges lettem, így fel pattantam majd a táskámat fel kapva sietős léptekkel indultam el suliba. Mikor oda értem egyből Mollyt kerestem, majd félre is rángattam. Azt a rész hogy anyám csalt a jelentkezési lapommal ki hagytam. Mondjuk így bele gondolok legalább lesz alkalmam elutazni, de most nem ez a lényeg.
-Szia. Valami történt? -észrevehette gondterhelt arcom ugyanis szeme az én arcomat fürkézte.
-Szia. Felvettek a suliba. De el kell mennem Forksba. Ott fogok suliba járni. Sajnálom én akartam szólni de nem tudtam hogyan. -le döbbent arccal nézett rám végül megszólalt.
-Lassíts csajszi! Igszság szerint én sem oda jelentkeztem ahova terveztük. És melyik suliba mész ott? A rezervátumiba vagy a forksiba? -erre a kérdésre magam sem tudtam a választ. Csak azt mondtam ami hirtelen eszembe jutott.
-A rezervátumiba. -furcsa de olyan érzésem volt mintha jó választ adtam volna.
-Mázlista! Állítólag oda nagyon helyes srácok járnak. -erre a mondatra csak a szemem tudtam forgatni. Végül becsöngettek és kezdetét vette a matek óra. Órán végig azon járt az eszem vajon tényleg a rezervátumi suliba megyek-e.

Amint vége lett az utolsó órámnak is siettem haza. Mikor viszont beléptem az ajtón anyám nem volt egyedül. A konyhában anyám és nénikém ült egymással szemben.
-Sziasztok! Anya egy kérdésem lenne. Melyik suliba fogok ott járni a forksiba vagy a rezervátumiba? -úgy tűnt ő is elgondolkodott egy percre majd maga elé véve a lapomat megnézte.
-A rezervátumba. Miért? Csak nem elkezdett érdekelni? -kérdésére a válaszom egy határozott bólintás volt, majd sietősen felmentem a szobámba.

Olyan öt óra körül hallottam ahogy nénikém ki lép az ajtónkön rá két perccek később anya kopogtatott az ajtón.
-Gyere be! -szóltam neki majd be lépett és le ült mellém az ágyra.
-Örülök hogy mégis csak oda szeretnél járni. -kedvesen mosolygott rám majd felmerült bennem a kérdés, hogy én ott a nagyimnál vagy egy saját kis lakásban fogok-e lakni.
-Anya... Ott én a nagyival fogok élni? -kérdésemre egy bólintás volt a válasz amin kicsit úgy meg könnyebbültem. A nagyinál csak nyaranta szoktam lenni de akkor is csak 2 hétre szoktam menni. De most már nyár elején oda utazok  hogy megismerjem jövendőbeli osztályom. Holnap utazok, holnap kezdődik a nyaram és az új életem első napja. Most már úgy várom az ottani sulit.
-Rendben. Neki állok csomagolni hogy ne reggel keljen. -anya megértően bólintott majd kiment a szobából. Nem pakoltam sok cuccot. Elég volt egy bőrönd meg utazó táska. Igazándiból a könyveim foglalták az utazó táskám felét. Persze a nyakláncomról sem feledkezhettem meg. Egy gyönyörű álomcsapda volt rajt a két oldalán meg két vonyító farkas. Ez a nyaklánc régi családi örökség, alap hogy mindig nálam van.

Amikor felszálltunk hamar elaludtam. Le szállás előtt egy hölgy ébresztett fel hogy kössem be az övem. Amint le szálltam a gépről felhívtam anyát hogy minden rendben. Amikor beszálltam a taxiba semmi kedvem nem volt a sofőrrel társalogni így be dugtam a fülesem és zenét hallgattam. Mikor oda értünk a házhoz kivettem a táskáim, ki fizettem a taxist majd fel léptem a tornácra és bekopogtam. Amikor kinyilt az ajtó nagymamám mosolygós arcával találtam szembe magam. Mikor be léptem a házba megszólalt.
-Úgy örülök hogy itt vagy! A szobád az emeleten van fent, jobbra egyből az első ajtó. -hálásan bólintottam majd felmentem kicsomagolni. Mivel nem valami nagy a ház nem volt nehéz megtalálni a szobám ajtaját. A ki pakolással gyorsan végeztem. Sosem voltam az a lány aki szeret azzal foglalkozni hogy mindent sorba be pakoljon a szekrényébe. Engem inkább az olvasás kötött le, mondjuk nem valami sokáig. Két órán belül meguntam könyveim így lementem meg nézni nagymama mit csinál. Mikor már észre vette hogy egy ideje figyelem megszólalt.
-Van valami a garázsban ami a tiéd. Már azóta ott van amióta tudom hogy jössz. -ezerwattosan mosolygott. Nem tudtam mi vár a garázsban, de mikor be léptem a szemem egyből meg akadt a motoron.

-Ez az enyém?! -meg lepődtem. Nagymamám mindig is úgy vélte a motorozás hülyeség és élet veszélyes.
-Igen. Úgy gondoltam kell valami amivel a suliba jársz és tudom mennyire szereted a motorokat. Na meg a rezervátumi suli nem 2 perc innen. -hálásan megöleltem meg majd egyből fel is pattantam rá. Egyből elindultam nem tudtam merre megyek. Csak a menet szelet és az adrenalint éreztem. Mire észbe kaptam egy kávézó előtt voltam. Szomjas voltam így gondoltam bemegyek és iszok egy kólát. A sisakomat le raktam a pultra. Hirtelen egy kedves, mosolygós lány jött mellém.
-Szia. -köszöntött arcán egy ezerwattos mosollyal.
-Szia. -azt a mosolyt nem tudtam nem viszonozni. Úgy nézki a nyarat még sem egyedül töltöm a nagyival.
-Tiéd az a motor oda kint? -bele kortyoltam a kólámba közben bólintottam.
-Nagyon szép. Nem lenne kedved holnap le jönni a La Push partra? Én és pár haverom lemegyünk gondoltam el jöhetnél. -kedvesen csillogó szemekkel nézett rám.
-Rendben. -majd lassan elbúcsúztunk egymástól és én is elindultam haza felé.
Este gyorsan meg vacsoráztam és le tusoltam. Hamar el mentem le feküdni. Mondjuk ma sok minden történt. Néhány percig forgolódtam majd elaludtam.