Mairon a vala lakosztálya előtt, halk kuncogásba kezdett. Lehunyta a szemeit egy hosszasabb pillanatig, majd jobban belekarolt a férfiba, aki nem értette a kacagás okát.
"min kacagsz?" kíváncsiskodott a vala, míg beléptek szobájukba és becsukta az ajtót. Utána azonnal kezdte is levetni a ruháját, kezdte zavarni ez az anyag. Jobban szerette ha a kedvelt sötétsége vette körül.
" Megmutassam, vagy mondjam?" Kuncogott még mindig a fiú, kibontva a csattal összefogott tüzes haját
- amelyiket csak szeretnéd - kényelmesen leült az ágy szélére,onnan figyelte a kedvesét.
- Osse és én úgy döntöttünk, hogy szórakozunk egy kicsit. Találtunk egy gyanútlan tündét és jól megtréfáltuk! Elsőre hagytam hogy.....- kezdett bele és közben hevesen mutogatta, néha táncoló tűzalakzatokkal illusztrálta maguk között a történteket és hozzá lelkesen  kuncogott.
A szeme, valahogy más lett, mikor elmesélte, hogy a tünde megfulladt. A fehérje eltűnt, s az egész narancsszerű lett, közepén az íves pupillával, ami nagyra nyílt és ragyogott, ahogyan mesélt.
 A mese végeztével, huncut mosollyal állt szembe kedvesével. Felvonta az íves szemöldökét, majd ujjaival megérintette a hosszú ruhája két vállrészét és kioldotta rajtuk a kapcsolt. Megrántotta a vállait, a ruha pedig lehullott a testéről, mi fehérebbnek tűnt, mint mikor megismerték egymást és erről a jobban kirajzolódó szeplők adtak tanúbizonyságot a formás, és izmos testén. Hosszú haja előreomlott vállain, szemeivel pedig bájologva hunyorgott. Kis hegyes fülei kikukucskáltak a tűzszerű haj alól, picikét éleskés szemfogával pedig az ajakába harapott.
" Látnod kellett volna " tette hozzá - Ahogyan a fáklya tüze...megperzselte....elégette a bőrét....- Ahogy mondta, láthatólag bizseregni kezdett.
- legközelebb mindenképp veletek tartok- mosolygott Melkor. Magával ragadta a változó teste, szavakba se tudta volna önteni,. Mennyire csodálatosnak tartja szerelmét. Közben most is, mint mindig, feltüzelte a vadsága. Minél tovább mesélte a tréfájukat,annál jobban kívánta.
  " Bár le tudnám szedni rólad azt a vackot... " sóhajtott fel szomorkásan Mairon " Aule csinálta, talán...talán a tüzem olvaszthatna rajta, de amíg itt vagyunk, nagyon feltűnő lenne, hogy leszedem rólad. Tudod, alig várom, hogy hazamehessünk. Mit beszélgettél azzal a Feanorral? " kérdezte, és közben leült mellé az ágyra, majd mind egy farkaskölyök, hemperegve a közepére gurult. 
"kovácsként dolgozik. És a felesége is. Fegyvereket akarnak készíteni a farkasok ellen. Azt kérdezte, hogy tanítanád-e őket egy keveset." hanyatt dőlt és kicsit feljebb kúszott, hogy a maia mellett legyen.
  " Hm, nem is tudom. Talán lehetne róla szó. De, csak ha játszhatok velük egy keveset közben. Azért nem kellene azokat a szegény farkasokat bántani..." vigyorgott és megharapta egy kicsit Melkor vállát, ahogy odabújt hozzá és két kezével enyhén belekapaszkodott. A harapás után pedig elbújt mögé és csak a szemeivel kukucskált rá. 
-mire készülsz? - szeme sarkából figyelte a maiat. Volt egy olyan érzése, kedvese még nem aludni szeretne.
  - Hogy mire készülök? Lássuk csak. Ráveszem Osset, hogy a te pártodat fogja, eladom Manwe Sulimo alól a trónját, üljön csak a padlón, megtanítok a tündéknek pár....ne nézz így! - nevette el magát, majd újra beleharapott kedvese szürkés bőrébe, majd rácsókolt.  
  - nem kell mindent egyszerre megoldanod- kuncogott Melkor az ambíciózus maian. Oldalára fordult, hogy jobban elérje. Ujjait a puha fehér bőrön sétáltatta. - arra gondoltam, át kéne költöznünk északabbra, hogy a tündék közelében legyünk. 
  Az érintésre halkan felszisszent, de még türtőztette magát. Arra várt, hogy kedvese kezdeményezzen, ha akar vele lenni így hajnalban még.
" Bármit, amit csak szeretnél. Szerintem jó ötlet " mondta kedvesen neki Mairon. 
- mennyire vagy fáradt? - Melkor ajkaiba harapott, ahogy szemeit a maian legeltette. Vágyott rá, megint vagy még mindig - már ő se tudta. De most gyengéden akarta szeretni, kényeztetni, hiszen megérdemli.
- Semennyire - hajolt hozzá közelebb egy kicsit és pár kusza hajtincse megcsiklandozta Melkor bőrét." Mutasd meg megint..." kezdtek el csillogni a szemei, majd kidugta nyelvét a szájából és huncutul ráharapott, összeszorítva a szemeit, majd újra kinyitotta és kérlelve nézte kedvesét. 
Melkor elmosolyodott, majd kidugta a villás nyelvét. Elérte a közel hajolt maia ajkait és megcsiklandozta őket. 
Mairon erre vidáman tapsolt, mint egy lelkes gyermek, és mielőtt Melkor visszadugta volna a nyelvét a szájába, saját nyelvével megnyalta neki incselkedve. 
  Erre már előremozdult a vala, és heves csatába kezdtek a kis érzékeny testrészekkel. Majd Melkor Mairon egész testét kényeztetni kezdte vele és ujjaival. 
  " Imádom..." kuncogott Mairon a férfi nyelvének kényeztető érzésére és azonnal felhúzta a lábait, amik gyengéden átölelték Melkor derekát, ahogyan ő végighúzta rajta az ujjait, amin hideg gyűrűk pihentek meg. Hevesen vihorászott és lihegett, de az arcán látszott, hogy a kéj teszi és nagyon élvezte, akárcsak a fekete tincsek csiklandozását.
"és ezt?" most inkább simogatta, ajkaival csókolgatta. Testének egy részét hagyta a maiahoz simulni, aminek érezhetően nagyon örült.
  " nagyon kellemes..." nyugodott le és teljesen ellazult a férfi karjaiban. Lassabban, higgadtabban kezdte el venni a levegőt és az ujjhegyeivel simogatta kedvese arcát." De...azt hiszem hogy...én téged imádlak a legjobban.." nézett bele a fekete szemekbe. Nagyon tetszettek Maironnak és az is, hogy egyetlenje, előtte sose játszotta meg magát.
  "veled akarok lenni az örökkévalóságig..." mélyen a szemeibe nézve mondta, majd az arcát cirógató tenyérbe csókolt. Ismét szüntelen mosolygott, mint mindig, amikor vele van.  
  " és együtt is leszünk...de veled az örökkévalóság is túl rövid idő lenne..." húzta fel magához, hogy egy gyengéd csókkal váljanak egyé. " Le meleth nín. " súgta neki a csók után és összefonta az ujjait Melkoréval.
  Melkor vére újra felforrt a csóktól, és beváltotta a tervét. Hiába voltak fáradtak, még hosszasan kényeztették egymást - de. Most gyengéden, halkan; nem zavartak fel vele senkit.