Osse és Mairon Yavanna kertjébe mentek, a szökőkúthoz, ahol senki sem volt rajtuk kívül.
" Szórakozzunk kicsit, hisz nem igazságos, hogy csak ők mulathatnak jól, nem? " vigyorgott a fiú szélesen. De mit is csinálhatna, amivel lenyűgözi Osset és még jobban megkedveli?  
 -ott! - mutatott Osse egy kis fényes pontra. A tó mellett egy tünde ácsorgott fáklyával a kezében. Összenézett a két barát és elmosolyodtak. Ez igazán jó móka lesz!
Melkor eközben testvérét szemelte ki áldozatának,de még előbb odament a sarokban hangosan nevető, pipázgató maiakhoz. 
  Olórin volt az és mellette Aiwendil, aki hevesen mesélt a kedves kis madárfiókákról, akiknek már nevet is adott. Curumo meglehetősen rosszkedvűnek tűnt, s mikor meglátta a feléje közeledő Melkort, rendesen vacogni kezdett. Ha megtudja, hogy Mairon mennyire mérges rá a tréfa miatt, a sötét vala biztos lenyúzza a bőrét és kiteríti faliszőnyegnek!
 Manwe közben elszakadt Vardától és ő maga is úgy döntött, megkóstolja tengeri herkentyűket, s közben Ulmoval, jóbarátjával beszélgetett.  
  "van még abból a gombából, amit kis barátotok bele csempészett Mairon italába?" hajolt előre az asztalra támaszkodva. Curumo azt hitte menten megáll a szíve az ijedtségtől. Olórin felvont szemöldökkel nézett rá, hát erre kellett neki a kis növény.
"nos... N-nem tudjuk miről van szó.. Mi cs-cs-csak itt pipázgatunk" motyogta a fura szerzet. Melkor elhúzta szája egyik sarkát és felfelé az egyik szemöldökét. 
  Curumo végül a zsebébe nyúlt és átadta Melkornak a kis erszényt.
" N-nem akartam megbántani Mairon úrfit, esküszöm! Mondd meg neki kérlek...." görbültek le az ajkai.  
" Curumo, helósziaszevasz, nem láttad Mai..." kezdett bele Eonwe de a maia válasza egy igazán hangos...
" NEM!! " volt.
" Oké,oké én csak...."
Aztán curumo ijedten elszaladt inkább, mielőtt Melkor tényleg lenyúzza a bőrét." H-h-hát ebbe meg mi bokor ütött?" kérdezte Aiwendil.   
  Olórin pöfékelve vállat vont, hát tudja Eru. Melkor nevetve nézett utána, majd vállát átkarolva Eonwénak magával húzta.
"mond csak galambom, volna kedved egy kis mókához?" ez fergeteges tréfa lesz, addig vissza kéne hívnia Mairont is. 
Hatalmasat nevettek a maiaval, mikor elmondta neki a tervét. Aztán el is indultak, hogy végrehajtsák.Eközben Osse és Mairon közel osontak a bámészkodó tündéhez. Mairon a fáklyára koncentrált, amiből a láng felcsapott, egyenesen a tünde arcába és ruhájára. Eldobta a fáklyát és elkezdte csapkodni az égő ruhát, de csak nem akart kialudni. Sőt, egyre forróbban és jobban lángolt. A két maia nagyon jót derült rajta, aztán a tünde a tóba vetette magát. Megkönnyebbülve lubickolt, amikor kialudtak a lángok. De mintha valami mozgott volna a vízben....
Sietve akart kiúszni a partra, de a közben vízbe ugrott Osse megragadta a lábát és. Lehúzta. És csak süllyedt és süllyedt. Míg végül nem tudott tovább kapálódzni.
  Mairon a szája elé kapta a kezét, de annyira viccesnek látta a jelenséget, hogy elesett a földön, amit hevesen csapkodott a kezével, majd hátára fordult és mellkasáig húzta a térdét, fogta a hasát és jókedvűen kacagott a megégett-megfulladt tündén.
- Ez volt aztán a csapatmunka! - vigyorgott Ossera, aki épp kidugta a fejét a tóból. - Hogyan hívják a vízbefúlt tündét? Elfürdött! ..oké...ez béna vicc volt...- kuncogott tovább és egyre vígabban a maia. Nem akart  visszamenni a mulatságra, a legkevésbé sem, most igazán jól érezte magát és hiányzott neki ez a csintalankodás.
  Eonwe közben kíváncsian repkedett körbe a teremben, de ott nem találta Mairont, így máshol kezdte el keresni, hogy elmondja, mire készül melkor. 
A vala éppen belemorzsolta a kis gombákat egy pohár porba, alaposan feloldva benne. Majd töltött magának is, és már ment is testvéréhez, aki még mindig Ulmonak magyarázott valamit."koccintanál velem?" tolta az orra alá a poharat. Szerencsére nem volt nála másik.
"oh.. Hát... Persze!" vette el meglepetten a felajánlott italt. Összeérintették poharaikat, amihez Ulmo is csatlakozott és ittak Melkor egészségére.
" meglepően jó a bor. " mondta Manwe és belekortyolt még egyszer és rámosolygott a fivérére. " Örülök, hogy végül szabadon engedhettelek, drága testvérem. Tudod...tudod én téged...a sok vita ellenére is...én nekem te nagyon fontos vagy." tette az egyik kezét rá Melkor vállára és megveregette, kicsit előre dőlve, vigyorogva, s közben nyammogott.
  Eközben Mairon és Osse visszatértek az étkezőbe. 
"nyugodtan idd csak ki" vigyorgott Melkor, Ulmo pedig már sandítva nézte Manwet. Egy kicsit... Furán kezdett viselkedni.
"vájjá..." tette fel egyik ujját Manwe és egy húzásra kiitta a maradék bort. Kicsit megszédült, de bele kapaszkodott testvérébe. 
" Ezt nézd..." biccentett Mairon Manwe felé. Valahogy nem úgy állt a férfi szeme, ahogyan általában. Osse pedig, ki kicsit magasabb volt Maironnál, kíváncsian sandított oda.
"hé.. HÉ! Figyejjetekmá..." fordult Manwe a terem közepe felé,még mindig Melkorba kapaszkodva.
Ulmo felrántotta szemöldökét, de közben már mosolygott a fényes vala viselkedésén."cccssssss... Csönd... Na.. Azt akarom, hogy minnndenki tudja, hogy én mennyire szeretem az én testvérem! Igen! Így van!" közben teljesen belekapaszkodott az említettbe és egyik kezével a fejét simogatta neki. "és még.. Szipp... Azt is el akartam mondani, hogy... Szipp... Teljesen értelmetlen lenne az életem az én egyetlenem nélkül... Szipp.. "ügyetlenül letörölte a könnyeit, hiszen egyik pillanatról a másikra legörbült a szája.
 Varda teljesen zavarba jött, na nem a hallottaktól, hanem ahogy férje viselkedett. Amaz pityeregve elindult felé, de mégis megállt a terem közepén.
" erura, annyira imádlak titeket!" széttárta karjait és úgy forgott körbe. Melkor az oszlopnak támaszkodva figyelte a jelenetet és próbált nem vihogni.   
  Mairon lassan odatipegett kedvese mellé és gondolataiban hozzászólt.
- Begombáztattad? - kérdezte. Osse egy helyben maradt és az ajkait harapta igazán erősen, mert nagyon vissza kellett fojtania a nevetést. A nagy vala mindjárt teljesen lejáratja magát, gondolta. Még a részeges Orome is nagyokat pislogott a jeleneten.
" Kedvesem, nem gondolod hogy esetleg....picit sokat ittál? " kérdezte halkan Varda.
" Mitmotyogsz?? ÉÉééén csak egy pohárkába kooorrrtyintottam bele! " emelte fel a mutatóujját " Mi ez a nagy csend, no? Zenét, zenét füleimnek!!! "  
  Pár maia zavartan belekezdett egy dallamba, még sose látták ilyennek a valák urát.
"neneneee ilyen siratót! Valami élettel telit!" mutogatott hevesen karjaival. Erre már Orome magához tért és asztalra felpattanva énekelni kezdett, így a maiak követték. Manwe vigyorog a csatlakozott egy másik asztalon, hevesen mutogatva Vardának, hogy táncoljon vele.
" csak egy kicsit"nevetett Melkor, Eonwe a falnál fogta a hasát,úgy kacagott.  
" Drágám én nem is tu...."
" Ropj velem egyet! " kapta fel Vardát és azonnal hevesen pörgetni kezdte a feleségét, akinek a hatalmas szemei a szokásosnál is nagyobbra nyíltak. Mairon rádőlt Melkor vállába és úgy nevetett a látottakon.A tündék értetlenül nézték a jelenséget, de pár maia kedvet kapott és ők is elkezdtek táncolni.
 Olórin is felkelt, a mulatásra sose. Mondott nemet. Serlegét feltartva, körbe nézelődve táncolt be a terem közepére, hosszú palástját felcsípve a másik kezével. 
  Ulmo egy helyben ült és serlegét fogta, de feje jobbra-balra dőlt miközben dúdolt és másik kezének mutatóujjával ütögette az asztalt.Mairon könnyei potyogtak, azt hitte, ennél már nem lehet nevetségesebb a helyzet, de tévedett. Manwe elengedte vardát, odaszaladt Olórinhoz és belekarolt, így kezdtek el körbe-körbe táncolni, szabad karját magasba emelte és mutatóujjával kör-körözött körben, hangosan énekelve ő maga is. 
Melege lett, így ruhájának felső részét széthúzta, mellkasát pedig megvillantotta a 'közönségének'.
Nessa erre felbátorodott, felpattant és eldobta kurjongatva a tunikát. Csak a melleit takaró bandázsféle volt rátekerve és egy alsószoknya, ami néha szétnyílt és látni lehetett kecses lábait. Szinte kígyó módjára mozgatta minden porcikáját, pörögve forogva, csilingelő hangon kacagva. Erre egyre több maia lány is bemerészkedett a táncolók közé. Manwe elégedetten tapsolt a bátor nőnek, és láthatóan úgy döntött őt is zavarja az a nehéz, hosszú tunika.
  Aule a fejét fogta, mikor Yavanna is kedvet kapott. Felhúzta maga mellé Vánát és együtt kezdtek el táncolni, fogva egymás karját és úgy pörögtek a teremben.
 - Izegnek mozognak, mint kukac a talajban...mi is táncoljunk? - vigyorgott Mairon kedvesére, de közben még mindig potyogtak a könnyei.
  Melkor pimasz vigyort villantott, és még mielőtt tiltakozhatott volna, be is rántotta kedvesét a forgatagba. Pörögve-forogva ropták, még a maia is nevetni kezdett és élvezte is a mókás mozgásformát.
 Már éppen kezdtek kifáradni, mikor Manwe elkapta a duzzogó asszonyát és lassabb dallamért integetett.Melkor se eresztette el a párját,nem volt menekvés. De azt@n mosolyogva hajtotta fejét a vörös hajú maia a vala erős mellkasára. Egymást átkarolva ringtak, forogtak, csak most egész lassan. Melkor megkockáztatott egy kis homályt,felnézve eloltott párat a ragyogó fényekből a teremben. 
  " Te tényleg fel tudod dobni a hangulatot, történjen bármi. " súgta Melkornak Mairon és folytatták a lassú ringatózást még hosszasan. Aztán Manwe kezdett elfáradni már, s szédült is egy kicsit a heves forgástól, így integetett és legyintgetett, hogy segítsenek rajta. Varda leültette őt, s Manwe vizet kért, amit Ulmo már készült is hozni.
" Hinnnye de meleglettidebent " hadart, mintha maga Eonwe szállta volna meg.
Teljesen kioldotta a tunikája felső részét és kibújt belőle, csak az öv tartotta a derekán. S lám, mindenki megcsodálhatta Manwe felsőtestének minden porcikáját. Erre még Eonwe is meglepődött, aki épp egy maia lányt táncoltatott meg, hát még Varda, mikor a lányok többsége kuncogni kezdett a magát legyezgető férfi látványán.
" Jajj vardácska... nekem aztán, nincsen..hú..nincsen rongylábam...jajj de meleg van... ne, ne hagyj itt...ketten vagytok..." fogta erősen kedvese kezét.
 Mairon is odasandított Manwe felé, hogy lássa, mi történik, közben Melkorral táncolt, aztán nagy macskaszemei elkerekedtek a félmeztelen férfi látványától.  
 Melkor gyorsan eltakarta a maia szemeit, aki éppen arra a következtetésre jutott, hogy szinte ugyanolyanok a fivérek.
Varda közben leült kedvese mellé, és kedvesen simogatta a megkergült férfit. Nagyon mulattatta a viselkedése, de kicsit aggódott mit fognak gondolni a többiek róla.
- Most miért?- pislogott Mairon és elhúzta a szemei elől Melkor kezét. " Nincs kedved?...lelécelni velem?"
"csak nem kívánós lettél az öcsém látványától?" kuncogott Melkor, miközben kezei lecsúsztak a másik fenekére.
Manwe kezdett álmos lenni most, így Varda kitámogatta őt mielőtt a teremben elalszik.
" Nem az öcséd látványától! Mellesleg....neki nincs itt olyan anyajegye mint neked..." simogatta meg Melkor mellkasát - sem pedig olyan édes villás nyelve, mint neked. Kívánlak....és kezd elhalóban lenni ez az estély...-
-akkor hagyjuk magára ezt a nevetséges bandát- karon fogta kedvesét, és kisétáltak a teremből. Az ő távozásuk után is sokáig mulatoztak még az összegyűltak, Melkor tréfája jobban sikerült mint ő maga gondolta volna.