Észre sem vették, hogy már késésben vannak. Manwë egyik maiája kopogtatott szaporán Melkor ajtaján, hogy legyenek oly kedvedek és fáradjanak a szertartásra
Mairon erre halkan kuncogott.
" De hát még a hajam sincs kész" dőlt neki a falnak, vigyorogva Melkorra.
"előre megyek, lefoglalom őket" kacsintott rá Melkor. Még egy csókot nyomott az arcára, és már indult is. Az ajtón köntösben lépett ki, de a folyosón menet közben teljesen átalakította a kinézetét. Fekete-ezüstöt választott, hajába arany ékszert viselt, ami illik a maiatól kapott nyakék~éhez és a gyűrűjéhez. Még jó is h előre sietett, így oda átadatja a gyűrűket Manwenak.
"hol késlekedtek?" fogadta amaz morcosan, de kedvese megint oldalba bökte.
"csak igazán jól akarunk mutatni ma" felelt gonoszkás vigyorral. "addig ezeket odaadom" és feltartotta a gyűrűket, menet közben levette a sajátját.
" Milyen bájos gesztus, Melkor! A gyűrű kerek alakja és az összekapcsolódása valóban az összetartozást szimbolizálja " moslyodott el Varda.
Aule a falnak dőlve figyelte Mekort. Nagyon haragudott rá hogy a legjobb kovácsát csábította el, sőt, még jegyesek is lesznek? Szinte füstölt a nagy vala feje.
Mairon sietett, de közben csodásan is akart kinézni.
Rubinkővel díszített fejdíszt választott, hosszú haját pedig egyenesre fésülte, csak aljában hagyott hullámokat. Ruhája bordó volt, arany dísszel a karján, öve fekete és kiemelte karcsú, de izmos alakját.
Mire kiért hozzájuk,mindennel előkészültek. Manwe egy vörös szallagot választott a szertartáshoz, hiszen azt szokás szerint meg kell tartaniuk . A legtöbben izgatottan várták az eseményt, szerették az ilyesmit. Bár volt aki furcsálkodott a pároson, sőt olyan is, aki nagyon ellenezte. Melkor szemei csillogtak, ahogy kedvesét látta közeledni.
Manwe előtt álltak most a kertben, Yavanna tanácsára.
A fiú kipirult arccal közeledett, maga előtt összekulcsolva a csinos kis ujjait. Szemeivel kedvese arcát fürkészte, fekete selyemuszáját  pedig kecsesen vonszolta maga után. Lelkesedett az elkövetkezendőké, hiszen a valák szemébe is, ők, mostmár eru előtt is társak lesznek.
Vörös fénye bevilágította a kertet, boldogságára a vala hölgyek pedig elmosolyodtak.
Manwe előtt megfogták egymás kezét és felé tartották, rá figyelve - közben többször is egymásra sandítva.
"nos.. Khm...ilyet még biztos ne-" Varda most bokánrúgta Manwet, mert keze tele volt a szallaggal meg a gyűrűkkel.
"szóval... Azért gyűltünk össze, hogy tanúi legyünk két szerelmes egyesülésére az örökkévalóságig Eru színe előtt.!" itt felfele intett karjával, hiszen biztos, hogy figyeli őket. És valóban, míg a két férfi pihent, ő kérdésekkel halmozta el teremtőjük, s engedlyt adott az esküre - még ha ezzel most nem is értett eg, et, tisztességgel végrehajtja az eskütételt.
" kérlek húzzátok fel egymás kezére a gyűdűket, amik jelképei eskütöknek: az örökkét szimbolizálják" varda fülig érő vigyorral lépett előre velük, lehet még jobban izgult, mint a párocska.
Mairon gyengéden mosolygott. Habár nevetett volna Manwë szerencsétlenkedésén és azon, ahogyan az ég felé nézett, most mégsem tette ezt. Ragyogó szemekkel nézte Melkor, s felhúzta lassan az általa készített gyűrűt újra az ujjára.
Közben idegesen nyelt egy nagyot, arca pedig kipirult, mire még Yavanna szíve is meghatodott. Aule azonban morgott. Neki ez nem tetszett a legkevésbé sem.
Varda Melkorra pillantott, most az ő gyűrűje következett, amit Mairon, amint meglátott, majd elalélt a gyönyörtől. Hatalmas, macskaszemei nagyra nyíltak, s a pír teljesen elfedte a sok szeplőt az arcán.
- Mel! Ez..ez...gyönyörű! Mikor csinálta...csináltad ..?- fel se tudta tenni a kérdést, mert a vala megfogta  agyengéd, bár kovácsolástól erős kezét és lassan készült felhúzni rá a gyűrűt.
"nem mondom meg" suttogta egész halkan és könnyedén a remegő kézre helyezte a gyűrűt, amiben a rovátkák izzani kezdtek a maia bőrétől. Mairon még mindig a gyűrűt csodálta, mikor. Manwe kérésére Melkor megfogta a kezét, és ujjaikat összekulcsolta ismét. Varda mégjobban vigyorogva elkezdte összekötni a kezüket a vörös szallaggal.
"ez a szallag a jelképe annak, hogy összetartoztok. Őrizzétek meg, és ma este míg nyugovóra nem tértek, maradjon fent" mikor Varda végzett mutatta nekik, hogy tartsák fel, hogy mindenki lássa, most már össze vannak kötve. Újjongás következett na meg lelkes 'csókot! Csókot! Csókot!' kiáltozás.
Az újdonsült jegyesek egymásra mosolyogtak, és Melkor a kötést kihasználva magához rántotta Mairont. Szabad kezével arcát érintette, így merültek el egy boldog, felszabadult csókban. Eru az áldását adta rájuk!
Mairon viszonozta hosszasan a csókot, bár arra gondolt, hogy egy hamar nem fognak nyugovóra térni.
Varda szipogott a csók láttán, saját eskütételét juttatta eszébe Melkor és Mairon ezen a napon.
A maiát meglepte eru áldása, de ugyan akkor, nagyon boldoggá tette, ahogyan kedvese csókja is, bár, a teremben Aule volt az, akinek ez egyáltalán nem tetszett. Mandos megemelte a borospoharat és belekortyolt, Orome pedig félig ittasan tapsoltatta Irmo kezeit maga előtt, kacagva
" vigyük őket nászágyba?"
Ehhez az ötlethez Ulmo is csatlakozott, nagyon jól szórakozott. De Manwe leintette a túl lelkes és ittas férfit.
"még egy kicsit maradjanak és ünnepeljenek velünk" ami azt illeti Melkor osztotta a gondolatot, el~g éhes volt már és igazi finomságokkal. Készültek a kedvükért.
Mairon is rábólintott erre mosolyogva, majd leült a hatalmas asztal mögé, egyenesen kedvese mellé, akivel egy szalag kötötte őt össze.
Az asztal telis tele volt finomságokkal, sok sok gyümölcsel és más ételekkel is.
Melkor a húsérz nyúlt, még elég ritkaság volt az asztalokon. Néha kicsit ügyetlenkedtek, de jókat nevettek azon, ahogy belegabalyodnak a kezeikbe, amik össze vannak kötve. - szórakoztassuk őket kicsit?- kérdezte Melkor, egy falatkát tartva a levegőben a maia előtt.
Mairon rákacsintott erre Melkorra, majd bekapta a hússzeletet. - Erura! Ez finom! - csillantak fel a szemei és élvezkedve nyammogni kezdett
A hússzeletet elharapták, majd ajkaik egy forró csókban válltak egyé. Mairon szemei csillogtak, majd lassan lehunyta őket és megerintette szabad kezevel Melkor arcát, s észre se vette, hogy beleharapott az ajkaiba.
"mondom, hogy szobára velük!" kiáltott át Orome a zsivalyon, és többen is nevetni kezdtek ezen. Valóban, úgy tűnik a párocska nem bír magával.
"cssss! Még nem laktam jól" kacsintott oda Melkor a nagyszájú valának, aki erre ismét nevetett. Újabb hús darab következett, main osztozhattak, vagy éppen csak a kezéből kapta ki a maia.
" Az ágy várhat! Most eszünk...." vigyorgott Mairon, aki egy pohárka borért nyújtotta a kezét.
Yavanna vigyorgott erre, tudta, mire képes a vörös ital.
"óvatosan avval" kuncogott Melkor. Nagyon vicces lesz ha a maia sokat iszik. Eszegettek, beszélgettek, nevettek. Orome felkapta kedvesét és zenét kért, és már táncoltak is. Erre mások is csatlakoztak, és hamarosan alig hallották egymást a mulatozók miatt.
  - Mi is táncoljunk? - kérdezte Mairon, kezében a pohárkával, mely tartalmát már majdnem kilötyögtette, annyira kavargatta. Közben elpirult arccal és orrheggyel nézte kedvesét. kicsit becsíphetett a maia. 
-szeretnél? - bólintott erre kedvese, így kivette kezéből a kelyhet, letette, és felhúzta a székről. Mairon kicsit megszédült, de a valába kapaszkodott gyorsan.
Melkor elvezette az asztaltól és összesimulva táncoltak a lágy dallamra, amibe belekezdtek a figyelmes maiak. Varda annyira fellelkesült, hogy felrángatta kedvesét is az asztaltól. Ő is akar táncolni, olyan rég tették már!Mairon teljesen a valához simult és hagyta, hogy ő vezesse. Összekötött kezeiket felhúzták a mellkasukhoz, a szabadokkal egymást karolták. Kellemesnek érezte a ringást a maia, és behunyt szemmel a széles mellkasra hajtotta a fejét. Melkor kissé nekidöntötte az övét, fekete haja ellepte arcukat.
  - Táncoltunk mi már? - mosolyodott el, ahogy belegondolt a furcsa helyzetükbe. Eddig, talán még nem is csináltak ilyet, de olyan összhangban voltak, hogy teljesen hibátlanul meg tudták oldani a táncot. Csodaszép látványt mutattak, de Aule még mindig fortyogott, hiába akart Yavanna táncolni vele.
" Most nézd meg őket! Nézd meg azt a démoni kis...kis...!!! "
" Erura, kedvesem, higgadj már le! "
 " De..de!!!!"Amint folytatta volna, Yavanna gyorsan megcsókolta, mairon látta ezt, így halk kacagásba kezdett. 
  -min nevetsz? - melkor szüntelen mosolygott a hajfüggöny mögött. Mairon megosztotta vele mit látott, és ő is kuncogott kicsit rajta. - ha tetszik, csinálhatjuk otthon is- tényleg sose táncoltak még, ami kár, mert nagyon is kellemes érzés volt. 
 " Ami azt illeti..." - veled órákig tudnék táncolni....- mondta a fiú, megérintve egyik kezével Melkor arcát, majd csuklani kezdett. Valóban a fejébe szállt a bor.
  -visszamennyünk a szobába? - jókat mosolygott az ittas Maironon, nagyon édesnek találta. Ulmo és Orome megint pusmogtak valamin, biztosan a szobába vitelüket tervelik. 
 " Hikk! " csuklott erre egy nagyot Mairon " Hogy te neked ilyen szépek a szemeid drágám..." dőlt neki Melkor mellkasának majd a mutatóujjával nyomogatta a férfi orrát.Ilmo a szája elé kapta erre a kezét és már ő is nevetett magában. Pontosan tudta, mi fog következni most.
  "tudod mit, oroménak igaza van" nevetett a vala, és már vezette volna elfelé a maiat, amikor odaért az emlegetett, legjobb barátjával.
"ideje az ifjú párt a nászágyba vinni!!" kiáltotta és már jöttek is mások is segíteni. Felkapták őket és. A fejük felett víve megindultak a hálótermük felé. 
  Mairon erre se perc alatt ki is józanodott és nagyokat pislogva nézett Melkor után. Orome és Ulmo nevetésére megszólalni se mert, az egyik maia pedig a fenekénél fogva tartotta őt fent. Kíváncsian nézett körbe...Most ki fog történni? Bár sejtette. Nászágy és hosszú, hosszú éjszaka így, hogy Eru előtt is, ők pár, de azért, odahaza is megtartja saját kis szertartásukat.... 
Hamar elértek a szobához, szinte belökték rajta az ifjú párt.
"reggelig ki se jöhettek!" csapta rájuk az ajtót a részeg vala és be is zárta. Majd reggel valaki kinyitja, gondolta. Hangosan nevetve mentek vissza a terembe és megbeszélve az ötleteiket, miket csinál majd a párocska.