19
- Eddig jónak tűnik- pimaszul mosolygott és kényelembe helyezte magát. Köntösre váltotta öltözetét, aznapra elég volt a szűkebb ruhákból.
Mairon hosszasan szemezgetett kedvesével, majd eszébe ötlött valami. Bár nem vallotta volna be, egy ideig gyakorolt a tűzzel, így, megemelve a kezét suhintott a levegőben, a szoba fényei pedig fakulni kezdtek, de nem lepte el a helyet a sötétség.Kacér mosoly jelent meg a szeplők borította sápatag arcán, s azzal a lendülettel gyengéden oldalra döntötte a csípőjét, elsőre jobbra. Aztán balra. A kezeit pedig a teste mellett lengette, míg úgy nem döntött, hogy a bal válláról egy mozdulattal lesöpri a felsőjének pántját. Ajkaiba harapott és megismételte ezt a jobb oldalt is.
Melkor oldalán elnyúlt, hogy kényelmesen figyelje a kis műsort. Szemei csillogtak, és érezte hogy vére lassan felforr a látványra.
A maia felső ruharésze már lassan lehámozódott a felhevült testéről. A szemei a vala arcát figyelték, teste pedig kecses, táncszerű mozdulatokat mutatott be, s nyelve, az ajkain is végigkúszott. Egyet, előre lépett, majd megállt. Miután a felső ruharész a földre került a lábaihoz, két kezével megérintette az ágyékát, onnan pedig végigsimított a hasán, mellkasán, és ahogy haladt felfelé, lángcsóvák jelentek meg a kezei közül s nem tűntek el innentől már. Úgy táncolt, s formázta a tüzet, mint mikor Aule meglátta, de sokkal erotikusabban és hatalmasabb lángokat mutatva Melkor felé, és a haja, úgy követte az alakját, mint egy tűzköpeny.
A valának meg kellett kapaszkodnia az ágyban, és saját ajkába harapott. Úgy érezte menten leteperi a maiat, de nem akarta megzavarni se ezt az érzéki táncot - túlságosan csábító volt. Inkább vágytól lángoló szemekkel figyelte tovább és szinte remegve izgult, mikor kerül le a nadrág is.
Ekkor már a csípőjét is körkörösen ringatta, kelletve magát ezzel kedvesének, és végül teljesen megállt vele szemben, mutatóujját végighúzva a férfi állán, csábosan a szemeibe nézve és abbahagyta a lángolást és a táncot.Kicsit előre is hajolt, szemeivel ingerelve és izgatva Melkort.
Melkor egy kicsit kivárt, hogy folytatódik - e a táncbemutató, de amikor látta hogy rá vár a máris, felült újra és kezeit a kecses csípőre simította. Majd lejjebb, hogy megszabadítsa attól a fránya nadrágtól. Ahogy lassan csúsztatta le, Mairon ismét finom csípő ringással segítette, majd kilépett a lábaihoz hulló ruhadarabból.
" Hogy tetszett a meglepetésem....Mel? " cirógatta újra a férfi állát és az ajkaiba harapott magának, hogy ezzel is még jobban feltüzelje. Pár kósza tincs előrehullott a válla felett,ahogyan úgy nézte Melkort, mint aki menten felfalja.
-nem tudnám szavakba önteni... - kezei visszasiklottak a derekára és erősen megragadták - berántotta maga mellé az ágyba. Mairon nevetett kacéran és kéjesen elnyúlt az ágyon - amin ismét akár a lávát is kibíró ágynemű volt. Ezen kicsit kuncognia kellett,hogy Melkor még erre is felkészült.
- El se tudod hinni, mennyire hiányoztál, melkor, hogy mennyire vágytam rád és hogy mennyire....de mennyire....- itt az ajkaiba harapott és elpirult, ahogy a férfi vállaira húzta a kezeit.
Még a gondolataiban is megzavarta a vala; csókok özönével rohanta le és végre magához húzta. Már mióta várta ezt! Végre úgy lehetnek együtt, hogy senki nem zavarja meg őket!
Mairon már készült szóra nyitni az ajkait, közben kecses lábaival átfogta a sápatag férfi derekát, s akkor...Kopogtattak a hálóterem ajtaján.- Ó hogy kaparná ki egy madár a szemét!! - mordult fel Mairon. Ő? Ilyet gondolt?.... ilyen...vérengzőt? Belepirult ebbe, s erősen kapaszkodott a nála sokkal ingerültebb Melkorba. Részben hogy lehiggadjon, részben, hogy aki zavarja őket, ne lássa meg meztelen testét.
"nagyon ajánlom, hogy jó okod leg, en a kopogásra!!" morgolódott a vala az ajtófele viharozva. Zsinte kitépte magát a maia keze meg lábai közül és csak egy lepsdőt magára dobva tépte fel az ajtót.
Az egyik balrog dadogott reszketve ott; csak szólni akart, hogy a műhely elkészült. Melkor morogva rácsapta az ajtót. Majd megállt, és visszament. Belekarcolta karmával az ajtóba, hogy 'ne zavarj' és ismét becsapta. A balrog még mindig ott állt meglepetten.
Mairon közben hasra feküdt az ágyon és az egyik párnába fúrta a fejét morcosan. Azt, pedig két kézzel ölelgette, így nézte Melkort, ahogyan a lepedővel együtt visszatér hozzá, meglehetősen mérges tekintettel.
Talán megvesztem vagy gyönyörű még mérgesen is? A gondolatra édesen kuncogott, majd el is pirult.
Melkor egészen addig tudott dühöngeni míg meg nem látta a csupasz fenékkel kuncogó Mairont. Ledobta a lepedőt és így kúszott a maia fölé. A fekete haj csiklandozta Mairon hátát, ahogy felette támaszkodott kedvese.
" Majd én kiengesztellek " kacsintott az ifjú, és megemelte egy kicsit a fenekét, billegtetve azt kedvesének, kelletve magát, de mély nyögések törtek fel belőle a haj csiklandozására.
- Mel, van valami, amit....- megint elakadt.
A vala nem bírt magával tovább. Vágytól lángolt a vére, és most végre a magáévá teheti ezt a gyönyörű teremtést. A felirat most már csak távol tartja a balrogokat.
Mairon belekapaszkodott az ágy szélébe és átadta magát Melkornak. Majd elmondja neki később, amit akart, gondolta, s kéjesen sziszegett a vágytól vadul pörgő férfi alatt.
Végre vele lehetett és másra sem vágyott jelenleg, csak a vala érintéseire. A kezére, a hajára, a tekintetére, de nem utolsó sorban a nemes tagjára a saját érzekeny területén.
Először csak kicsiket, visszafogottan nyögdécselt, majd rájött,hogy itt nem kell visszafognia magát. Olykor még a vala nevét is emlegette a lepedőt markolászva.
Aztán mire izzadságtól csillogó testtel, pihegve elnyúltak egymás mellett, már gondolkodnia kellett mit is akart vele megbeszélni. Melkor elégedetten vigyorgott, és lassan lehiggadt teste. Ő már teljesen elfelejtette, hogy a fiú akart valamit mondani.
" alig vagyok itt pár órája...de máris megszerettem ezt a helyet. " hunyta le elégedetten a szemeit és megérintette Melkor kezét, lágyan elmosolyodva. Boldognak tűnt, sőt! Ardán ő volt a legboldogabb, hogy ily szeretetre méltó is az Ő kedvese. Amikor eltűnt, aggodott és magányában rájött, mennyit is jelent neki a Társa. Aztán kinyíltak a szemei gyorsan. Vigyorogva bújt szorosan Melkor mellé és orrát az övének dörzsölte
"nekem azt hiszem az ágy lesz a kedvencem" kuncogott megint a vala. Ha kipihenték magukat, akkor van is egy nagyon jó ötlete, mit csinálhatnának.
Mairon egy csókot nyomott a vala arcára, majd a füléhez hajolt és szelíden belesúgott valamit, kellemes, de ingerlő hangon, s közben kezét a mellkasán pihentette.
" Szeretlek. " súgta.
"én is szeretlek, galen" egészen magához ölelte és egy csókot nyomott a homlokára. Ezután is csak annyira lazított a fogáson, hogy amaia kényelmesen fekhessen. A vállát cirógatta, és magukra húzta a nagy takarót.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro