Le sem feküdt, egész este a műhelyben volt s szorgoskodott.
bolg és carcharan korán keltek, hisz megbeszélték, hogy együtt edzenek majd.
A vámpír kíváncsian készült a maia fiú szobája ajtaján kopogtatni, van e kedve neki is edzeni, azonban nem látta ott. Egy megérzése támadt, miszerint a fegyverekkel lesz elfoglalva, így hajnaltájt a műhely felé vette az irányt, hogy bekopogjon, de majd beesett az ajtón, mikor Morwe sietősen kinyitotta azt.
" Mi van veled, noldák kergetnek?"
"haha... Vicces... Mit csinàlsz idebent? Nem jössz edzeni?" Carcharan betessékelte magát a terembe, hogy kideríthesse min ügyködik a barátja.
A kardot letakarta, míg el nem készül, az ainu fiú nem akarta elrontani a meglepetést.
" Szóval? Bolggal már csak rád várunk. " mondta Carcharan.
"rendben... Megyek, csak had rakjak rendet, különben ada mérges lesz" már kezdett is pakolni. Ráér befejeznie később is, de a barátait nem szabad elhanyagolnia.
" Lenne még valami...." túrta zavartan a haját. " Tudom hogy Ithil lány..meg minden...de fejébe vette hogy meg akar tanulni kardozni. Gond ha csatlakozik? "
Carcharan félve tette fel a kérdést, tudta, szokatlan női kézben a kard, bár, orkoknál kevésbé, de húga mégis egy vámpír volt.
Bolg közben már a régi bunker előtti téren volt a buzogányával, s a fáról fejjel lefelé lógó lánnyal, aki nagyom vidáman dúdolt egy dallamot.
" Ő...szóval...izé..." pislogott bolg a lányra zavartan, aki nevetés közben megmutatta a szemfogait.
" ugyan bolg! Nem fogok zavarni, ismerjük egymást gyerekkorunk óta!"
"én nem bánom, ha csatlakozik" vállára dobott még egy gyakorlókardot a sajátja mellé, hogy. Legyen mivel tanulnia Menek is.
"ti meg mit lazsáltok! Rég bemelegítenetke kéne!" kiáltott oda az unatkozóknak Morwe vidáman.
" Igenis! " ejtette el bolg a fegyvert, de azonnal nyúlt is érte újra. Me leugrott a fáról közben.
" Jó reggelt, Morwe herceg úrfi." Kacsintott rá a kacér lány. " Hogy aludtál? "
Carcharan nekirontott közben hadonászva bolgnak.
" Ággrrr védd magad, én vagyok Glorfing!!!"
" Wháá!!" Rohant Bolg elől.
"jól, Me. Készen állsz?" odanyújtotta neki a gyakorlókardot, amire a lány szemei felcsillantak. Hát tényleg tanulhat kardozni?
" Ki áll ki velem?"
Csillogtak a lány szemei, a három fiú felé fordulva, de Carcharan épp Bolgot kergette, így Morwe maradt.
Lelkes lett erre, ugyanis eszébe jutott az ainu tegnapi kérése és az aprócska csók, így közelebb hajolt, a kardot a háta mögé rejtve.
" Ezekszerint te....ha legyőzöl, kaphatsz megint olyat, amilyet tegnap...."
"kihívást elfogadom!" biccentett az ainu, és felvette az adatól tanult pózt.
A lány nagyon lelkes lett erre, szintén leutánozta a harci pózt, ám mikor az ainu támadt, kecsesen ellépett és úgy kicselezte, mintha évek óta kardvívást gyakorolt volna. Egyszerűen fenéken billentette Morwet a kardjával, s nyelvére harapva kuncogott.
" Megvagy!" Mondta, majd a hirtelen megforduló fiú újabb támadását is kivédte egy egyszerű csuklómozdulattal, s hátrált lassan.
"te titokban gyakorolsz, biztos vagyok benne!" morgott a fiú, de hát akkor nem kell finomkodnia.
Taktikát váltott, és szüleitő ellesett módon, időnként 'köddé' válva cselezett.
A lánynak nagyon kellett figyelnie, folyamatosan forgott és hevesen emelgette a kardját, hogy kivédje a támadásokat. Carcharan és Bolg a fejükkel követték a páros cikázását, majdnem beleszédültek a mutatványba.
Végül Morwe elunta, és hátulról átfogta a lányt, karjait lefogva, a kardot pedig kicsavarta a kezéből.
"nyertem!" jelentette ki büszkén, és nem eresztette a ficânkoló lányt.
" Csaltál! Visszavágót! " ficálkolt kicsit a lány, de közben elpirult, így abbahagyta és lenyugodott.
A vámpírfiú nem értette miről suttognak, s kérdőn nézett Bolgra, de őt érdekelték az események így leintette Carcharant és kíváncsian várt arra, mit lép Me, vagy Morwe.
"nem, nem csaltam!" bizonygatta Morwe, de még mindig nem engedte el a lányt. Aztân eszébe jutottak az este hallottak és mégis elengedte. Ha udvarolni akar, akkor nem biztos, hogy az erőfitoktatás a megoldás.
A lány azonban nem engedett, deneverként a kardjáért suhant, majd női alakjában Morwehoz lépett és most ő kezdeményezte a támadást, szembenézve a fiúval.
Így kardoztak még egy kicsit, s mikor Me egy pillanatra elvesztette az egyensúlyát, kicsapta a kardot a kezéből, de a lány erre fenékre esett, a hirtelen mozdulatkor elvesztette az egyensúlyát.
" Auch ....."
Carcharan és Bolg kardoztak, így nem hallották, hogy a lány elesett.
"megint nyertem!" jelentette ki az ainu, büszkén támaszkodva a földbeszúrt kardjára.
" de....de elestem...." nézett majdnem könnyes szemekkel rá Me, mire Morwe leguggolt, hogy felsegítse, de egy pillanatig a nagy arany szemek fogvatartották.
A lány ügyesen a gyakorlókardért nyúlt és Morwe torka előtt megállította, halkan kuncogva.
" Én nyertem..." tette le a fegyvert, majd közelebb hajolt és mikor Carcharanék véletlenül sem figyeltek, puha ajkait Morweéhoz érintette.
"de...." morwe meglepődött, közben kellemes bizsergés futott végig a gerincében a finom kis csókra.
"hát ti mit csináltok?" kérdezte Bolg, amire a fiatalok zavartan szétrebbentek.
" Mi csak harcoltunk, de elestem." Tárta szét a karjait Ithil.
Carcharan hunyorogva méregette Morwet, jobb kezének mutatóujját jobbra és balra mozgatva egysíkban.
" Csak óvatosan püföld a húgomat Morwe!"
" Ugyan már, elnáspángolom, mire felveszi a kardot. " pirongott még mindig a lány, s mosolyogva nézett az ainura.
Morwe a szemét forgatta csak, de közben legbelül mosolygott. Felkelt és megrohanta a szemtelen vámpírt.
"védd magad, barátom!" Carcharannal újabb hosszú percekig párbajoztak, míg a többiek leültek egyet pihenni.
Ithil kinyújtózkodott, míg Bolg és Carcharan éhségre kezdtek el panaszkodni.
" A mamácska csinál pörköltet, hazamegyek ebédre. " pattant fel Bolg.
" Jó, hogy mondod, kilyukad a hasam. Húgi, te nem vagy éhes?"
" Nem igazán..." felelte a lány.
" Nekem mindegy...Morwe?" Kelt fel a földről a vámpír.
"dadus biztos készített már valamit, nézzük meg" eltette a kardját és vissza is nentek a palotába.
A konyhában valóban ott sürgõtt-forgott a már kissé őszes hajú dadus.
"nocsaknocsak! A hasatok csak idehoz titeket hozzám! ' csipkelōdött velük mosolyogva, de már terített is a fiataloknak, akiket szinte sajátjaiként szeretett.
" neked is szép napot, dadus" vàlaszolt Morwe, szintén élcelődve. Erre kapott egy nyaklevest a nőtől, de csak sziszegve leült a helyére. Megérdemelte.
" Szép napot Dadus! " mosolygott rá a vámpírlány is. Carcharan csak leült éa csillogó szemekkel nézte a nőt.
" Van kaja?"
Ithilnek egy ideje valami nagyon fúrta az oldalát, így lopva Morwera pillantott. Nagyon szeretett volna ő is elmenni  abba a városba, ahol a fivére és Morwe jártak, remélte az ainu elmegy vele, ha szépen kéri, így az asztal alatt megpiszkálta a fiú lábát.
" Morwe...." rebegtette a pilláit. " Kérdezhetek valamit?"
"mit? És miért is suttogunk?"
"el szeretnék én is menni abba a városba, de csak körülnézni" mondta egész halkan, még testvére se vette észre.
" ada most nagyon figyel engem...." piszkálta a poharát sóhajtozva a fiú.
" Majd este...adarod biztosan lefoglalja kicsit....kérlek..." nézett rá szép nagy szemekkel a lány, szinte szugerálva. Aztán deneverré alakult és úgy figyelte a fiút.
"me.... Joooo... Meglátom..." sóhajtott nagyot, beketurkálva az ebédbe kicsit. Ki kell találnia valamilyen cselt, hogy elkerüljék ada tekintetét.
" Köszönöm." Mondta neki aranyosan a lány, s ekkor kinyílt az étkező ajtaja, Morwe adarja lépett be rajta, láthatóan a fiát keresve.
" Csak hogy megvagy!" Nézett a fiúra a nagy, narancsszemeivel.
"nem én voltam!" vágta rá egyből, a villáját leejtve, hirtelen kiegyenesedve.
" Mi nem?...." pislogott ada. " Nem csináltál semmit, kivételesen. Adarral tervezünk pár napra elmenni, s szeretném ha tudnád, míg távol vagyunk, te vagy a főnök és Angbandot a gondjaidra bízzuk. " mondta a fekete, kényelmes ruháját igazító maia. " Rád bízhatjuk, Morwe?" Kérdezte, de Melkor már lebeszélt mindent Gothmoggal, a hivatalos felügyelővel
Carcharan szemei azonnal felcsillantak erre, ha Morwe a főnök, akkor azt csinálnak, amit akarnak!
"i-igen... És... és mit kell tennem?" Morwe nagyot nyelt. Egy részt remek hír, akár ki is mehetnek, de másfelől félelmetes is.
" Csak felügyelni, hogy az orkok gyakorlatozzanak, a sárkányok és az ittmaradt farkasok enni kapjanak. Gothmog a hadügyeket elintézi, semmi más dolgod nem lesz, mint ellenőrizni a rendet. " mondta kedvesen ada. " Mi lassan indulunk, ti pedig viselkedjetek! " nyomott egy apró csókot a fia szarvacskái közé.
Ithil már a városbeli túrára gondolt, ahogy Mairon úr kimondta, hogy nem lesznek Angbandban, fivére pedig a tömérdek szórakozásra gondolt, szürcsölve a friss állati vért.
Morwe adaja végül indult Melkorhoz, hiszen kedvese már csak rá várt, hogy indulhassanak.