Mairn óvatosan emelkedett csak meg, gyermeke jelenléte miatt ruhát is elfeledett magára idézni, így csak nagyokat pislogott a földön ülve az ajtó irányába, ahol Morwe belépett a hálóterembe.
"ada... Jól vagy?" kérdezte aggódva a fiú, látván, ahogy ada vigyázva alfelére, felkúszik az ágyra, majd oldalasan elfekszik, gyorsan bekatarva magát. Melkor akaratlanul is kucongni kezdett, miközben még mindig elégedettség járta át a korábbiak miatt.
" Persze, persze hogy jól" hadart kipirult arccal, majd enyhén elmosolyodott. " Mit szeretnél, Morwe? Hamar felkeltél..." mondta neki Mairon, egyik ujjával pedig Melkor hajával kezdett el játszani. Muszáj volt valamivel babrálnia, hogy ne tűnjön zavartnak.
"csak... A többiek még alszanak..." motyogta a fiú, a padlót rugdosva, a plüss sárkányal a háta mögött. "itt maradhatok amíg felkelnek?" lehajtott fejjel nézett rájuk, hatalmas, csillogó szemekkel.
Mairon Melkorra sandított, széttárva picit a karjait, kezdte azt érezni, bármily maximalista is volt, hogy nekik sem ártana egy hétvége, mikor csak kettesben lehetnek.
" Gyere" mutatta a helyet középen, s Morwenak nem kellett kétszer szólni, azonnal az ágyra vetette magát és szülei közé fúródott, a takaró alatt, így Mairon gyorsan magukra idézett egy-egy nadrágot.
Aztán mesélni kezdett, szinte levegővëtel nélkül. Apróságokról, amiket a többiekkel szoktak csinálni. Csínytevésekről, játékról.
- mindig ennyit beszélt? - kérdezte a párna alà bújva a vala.
- Nem, csak ha rájön az öt perc - simogatta a fia haját, aki nagyon vidáman mesélt szüleinek, megállás nélkül.
De vidámsága hamar elszállt, mikor a nap folyamán megtudta, hogy legjobb barátja és szülei Tor in Gaurhoth-ba fognak költözni és nem játszhat vele minden nap.
Napokig alig beszélt a szüleivel, mérges volt. De aztân, amikor először meglátogatták, kicsit felvidult.
A hétköznapokat Bolggal töltötték, amennyire a sok tanulás mellett idejük volt. Hétvégéken pedig szabadon játszhattak. Így teltek az évek, lassan a fiatalok kezdtek felnőni.
Egyik hétvége közeledtével, Morwe hallotta, hogy Gothmog és családja hamarosan visszamegy Angbandba egy időre a közeledő csata miatt, a szigetet pedig Draugluinra bízza.
Ám Carcharan nem bírt magával, s Morweval egy csínyt eszeltek ki, hisz ha a felnőttek is ott vannak, akkor vacsorára meg hosszas tárgyalásokra kell számítani, de ők szórakozni vágytak. A vámpír, mikor senki sem figyelt, kireppent szobája ablakán és meg sem állt angbandig, a régi bunkerük előtt, ahol már csak Morwet várta.
Emberszerűbb alakjá viselte a csíntalan fiú. Fekete haja a háta közepéig ért, azt is egy fekete szalaggal fogta össze, de két tincs elől a szemébe hullott, ami pirosan világított a fák között. Elegáns, fekete hímzéses ruhát viselt és kényelmes csizmát, hisz lovagolni terveztek az ainu fiúval.
Morwe már jött is, hozva a lovakat maga mögött. Ő is elrejtette valódi alakját: a farkát és a növekvö szarvait, pikkelyes bőrét. Magas, szikár fiatal lett belőle, adarja vonásait örökölte.
"mindent elintéztem, ha azonnal indulunk, gond nélkül kijuthatunk. Glaurung éppen vacsorázik"
" Akkor mire várunk még? Kár, hogy Bolg kimarad a muriból. " mondta a vámpír, aki anyjától nagyon jól megtanulta az alakváltást. " Képzeld, adar azt mondta egy ideig angbandban lehetünk vele, míg felkészülnek az újabb támadasokra. Besegíthetek neki. Ha gondolod, gyakorolhatunk majd együtt. "Mondta lelkesen.
"az remek lenne! Bolg jó harcos, de lomha és kiszámítható" sietve osontak ki a kapu mellett ösvényen, odakint felpattantak lovaikra, és már nyargaltak is a legközelebbi településre. Azt tervezték, betérnek egy ivóba szórakozni.
A legnagyobb vampírfiú gyorsan vágtatott, összpontosítva, mintha csak versenyeztek volna, pedig fej-fej mellett haladtak.
" Csak ne keltsünk nagy feltűnést." Mondta, mikor megpillantották a városka fényeit a sötét éjszakában.
Belépve a fogadóba, igyekeztek úgy tenni, mintha sokadjára lennének ott. Pedig valójában életükben először jártak odakint, és embert is először láttak, akárcsak életerős tündéket.
Nagy volt ott a vigadalom, a kocsmárosné nagy korsókkal rohangált a vendégekhez, némelyikük a pultnál ült, csak úgy mint egy magas, szőke tündeférfi is, aki két fiatal lánnyal beszélgetett, azok pedig pirongva kuncogtak.
" Szerintem itt nem lesz véres bor..." forgott körbe Carcharan. " Bocsánat..." lépett el egy alacsonyabb embertől, vagy valamitől, akinek hatalmas szakálla volt.
" Vigyázz hova lépsz nyakigláb!! Ezek a fiatalok nem tisztelnek senkit " morgott magában az átutazó törp.
"fura egy népség... Gyere!" Morwe odarángatta barátját a szőke tünde melletti helyre a pultnál.
"mit adhatok?" kérdezte a morcona csapos.
"nos.... Olyat kérünk, mint amit ő iszik" mutatott az elfre.
" Meg tudod te azt inni? De legyen, két sör" motyogta a csapos majd oda is tolta nekik a pintben mért sört.
A tünde lányok tovább kuncogtak.
" Glorfindel, glorfindel, tényleg olyan a hajad mint az arany. " csavargatta a haját az egyikük, mire az elf rákacsintott és beleivott a sörbe.
" Nem leszel ittas?"
" Én? Erősebb vagyok az alkoholnál is, Csalogányom." Cirógatta a lány állát.
Carcharan erre a szemét forgatta.
" Bájgúnár. "
A másik lány meglátta az új jövevényeket, és megtetszett neki a fura szürkebőrű ifjú.
"üdvözöllek, jóképű ifjú, elárulod a neved?" kuncogott kacéran, odaillegetve bájait mellé. Erre persze a Glorfindel néven ismert elf is felfigyelt.
Carcharan kitámasztotta a fejét a pulton és kifújta a szeméből a haját.
- hülyeség- mondta magában. Négy öccse volt, kik már most lelkesedtek, de Carcharant inkább a csatázás érdekelte, ám a sör hatása egy pillanat alatt megváltoztatta a véleményét, mire a telt keblű másik leány odasétált elé.
" Miért lógatod az orrod szépfiú?" Kérdezte, s megérintette a karját. Carcharant pedig kirázta a libabőr.
A Glorfindel nevű elfnek azonban ez kicsit sem tetszett.
"már elnézést, de honnan is jöttetek? És mit csináltok itt?" kérdezte feléjük fordulva. Morwe elismerően mérte végig, valóban szépvonású férfi volt, és még magas is. Na de akkor is csak egy nyavajás nolda.
"én Morwe vagyok, és oda megyek szórakozni ahova csak akarok! "
A tündének nem volt szimpatikus az idegen és ezt azonnal ki is mutatta.
" Morwe? Az én nyelvemen ez annyit tesz hogy az ördög fia. Anyád nagyon utálhatta apád ha ilyen nevet kaptál, kölyök" dőlt neki a pultnak. elégedetten az elf, mögötte pedig három másik nevetett a hallottakon.
Carcharan meg se hallotta, a tünde nő csábítgatta és cirógatta a fiatal vámpírt.
Az elf már a második korsónál járt, feje kicsit sem volt tiszta, na meg, azokért a lányokért nem kevés pénzt fizetett.
"engem pedig meglep, hogy nők társaságában látok egy noldát!" vágta rá Morwe gonoszan vigyorogva. A háttérben több törp is felhurrogott a kijelentésre. Az elf felkelt helyéről mostmár.
" ha nem mész innen rögvest, én hajítalak ki az ajtón!"
Morwe erre felállt, majd beleköpött Glorfindel sörébe.
" Kényszeríts, Aranyhaj. " kacsintott vigyorogva, s Glorfindel ráncolni kezdte a szemöldökét.
Carcharan azonnal észhez kapott, s felpattant.
" Morwe, nem kellene...."
"glorfindel, hagyd, még szinte gyerek! Inkább gyere igyál velünk!" kiáltott egy fekete hajú elf, valami fura hangszerféle mellől.
"akkor majd én megnevelem..." morogta a szőke, aki vagy egy fejjel magasabb, és lehet évtizedekkel idősebb volt Morwenal. De az biztos, hogy tapasztaltabb a kocsmai verekedésben.
Morwe hirtelen a sötöskorsóval találta szemben magát, túl közelről. Döbbenten hátratântorodott, de máris támadt, hiába próbálta barátja lefogni.
De az elf még 2 pint sör után is erősebb és gyorsabb volt nála. Kicselezte, majd megütötte. Aztán újra. Majd a fejét ütötte a pultba, végül a hajánál fogva rángatta a bejárathoz.
Morwe fenekét illetve rúgta ki és egyben le a kis lépcsőről.
"meg ne lássalak itt többet! '
" Jól vagy? " szaladt Morwe után a vámpír. " Menjünk haza, kezd hajnalodni és apád fellegei nem érnek el ide, a fene se akar lebarnulni.... " segítette fel Morwet gyorsan Carcharan. " Mocsok noldák, annyian vannak mint a gyom. Na majd apám bever nekik, úgy ám!! Nem ússzátok meg, fülesek!! Úgy biza!"
Carcharan bekiabált, de széktologatást és morgást hallva megijedt és a lovak felé kezdte tolni a farkincáját és szarvait visszanyerő herceget.