104
Morwe hamar elfáradt, és lefektették. Ha sokat alszik, akkor este ki tudják vinni körbevezetni.
Addig szülei fáradtan nyúltak el szintén, majd este a szokássá váló rutin után bebugyolaltak hogy kimehessenek.
" Idézz rá egy kis bundát, meg ne fázzon! " szólította fel óvon a valát a gyermek védelmere, bár Morwe is ainu lehetett, gondolta, s az öngyógyítása már biztos működött.
A sárkányokhoz indultak, hiszen egy jó ideje csak Melkorral találkozhattak. Ancalagon sietett eléjük elsőnek szinte szögdécselve.
" Ancalagon! " amimt Mairon meglátta a sárkányt, boldogsággal a szemében tárta szét neki a karjait, hogy menjen oda hozzá. Hiányoztak neki, de Melkor a pajkosságuk miatt nem engedte, hogy Mairon a sárkányokkal foglalkozzon, amíg Morwët várták.
A fiuk kíváncsian mutatott Ancalagon irányába és kérdőn nézett adarra, hogy mondja meg neki, az micsoda.
"sárkány" magyarázta adar, amire Morwe valamit nyünnyögött. A vala elmosolyodott a kis próbálkozásra és közelebb vitte a fekete sârkányhoz.
" Ancalagon, bemutatok neked valakit. Mondjuk úgy hogy...a kevésbé pikkelyes testvéredet. " mutatott Morwe felé Ada, mire a sárkány szemei kikerekedtek és közelebb hajolt a lényhez, hogy megszagolja. Sipító hangot adott ki magából, majd úgy tűnt, elmosolyodik, mire Morwë tapsikolni kezdett.
Az idilbe Draugluin rohant bele, szó szerint. A farkas villámgyors léptekkel loholt végig a folyosón, majd elcsúszva, de emberi formában felpattant és rajongva ugrott, hogy megölelje a maiát. Ám az ismeretlen szag megcsapta az orrát és ráncolgatva a szaglókészülékét, Morwë felé fordult a szürkéskék hajú Draugluin.Morwe nagyot tüsszentett, amivel megperzselte Drauglion szemöldökét és orrát. Erre a farkas hátrált egy nagyot meglepődve.
Neki is bemutatta a kis jövevényt, majd körbejárták az egész palotát, de még az udvart is, s látták Morwë szemein, hogy mindenre nagyon kíváncsi.
Az orkok összesúgtak és érdeklődve nézték Uruk kezében a kis szürke furcsaságot és már pletykáltak is arról, hogy mi is az a kis valami.
Kiérve az udvarra, a maia elgondolkodott valamin. Itt fog felnőni, s látni mindent, érzékelni, itt nevelkedik majd. Erre elérzékenyült és kicsit átvette Morwët Melkor kezéből, mikor már hajnalodni kezdett, de a feketeségben ez nem látszott igazán. Az időváltozásról a kapukon lihegve besiető ork adott tanubizonyságot, egy díszes levelet lebegtetve a kezében.
" Nagyuram! " lihegett sípolva. " Morgoth uraaam! "
Mairon erre összeráncolta a szemöldökét, de intett az orknak, hogy odamehet....
Pár órával ezelőtt, valinorban, Manwëhez hasonlóképpen rontott be az egyik Ainu, egy levelet lebegtetve a kezében.
" Manwe uram, manwe uram!!" Csúszott meg egy banánon, amit Yavanna hagyott el, falatozás közben a nagy társalgóban.
"ennyirenesiess, hol loptad a lâbaid?" nevetett Eonwe a szerencsétlenen, aki fenékre ülve tartotta a levelet. Elvette tőle, hogy elolvassa, mieelőtt átadja urának. "eruszakálláraésavízbefultaklelkére!!" káromkodta el magát olyan hangosan, hogy mindenki elnémulva ránézett.
" Eonwë, mi történt? Először is nyugodj meg, kérlek és olvasd fel hangosan inkább...rossz hír?" Kérdezte aggódó hangon Varda.
" Felelj, ki küldte a levelet?" Vonta fel a fehérhajú Manwë a szemöldökét.
Ilmare, Eonwe kedvese tágra nyitotta a szemeit, a maia viselkedésén és magában motyogott a vízbefultas megjegyzésre, ugyanis Osse és Ulmo pont mögötte ültek és kicsit kínosnak érezte a helyzetet.
"azazeszelősbátyád...huh...jó, lehiggadok... Szóval azt írta szeretne meglátogatni, hogy bemutassa neked az örökösét" Eonwe mély levegőket vett, hogy lecsillapítsa magát.
"Maironról nem ír?" kérdezte azonnal Aule.
"akkor most nem a maia sráccal van?..." furcsálkodott Ulmo is.
" HátépezazazErujátneki! Bocs nagyfőnök!" Nézett gyorsan körbe " Aláírás, Melkor Bauglir és Mairon!" Csapkodta a levelet és mutogatott rá, Manwe előtt állva, mit egy eszelős és a kezébe nyomta " Fúlekellülnöm!"
Ossë épp vizet ivott, amit ennek hallatán azon nyomban ki is köpött.
" Mondtam, hogy hozzuk el angbandból!"
" Nekamuzz! Én mondtam!" Mutatott magára Eonwë.
"fejezzétek be!" szólt Manwe, aki maga is remegő kézzel fogta a papírost.
"de hogyan lett melkornak gyereke?...." elmélkedett Varda irigyen, hiszen ő már olyan rég próbálkozik.
"biztos csak átvitt értelemben, nem valódi... Nem lehet..." vágott asszonya szavába is a szelek ura.
"várjunk csak.. ti el akartátok lopni Mairont?"
Ulmo már semmit se értett. Lassan minden egyes mulatság valami eszement történetbe torkollik.
" Hát az úgy volt....." vakargatta a fejét Eonwe, Osse pedig magabiztosan a szárnyas maiára mutatott.
Manwe rájuk kiabált, hogy maradjanak csendben, majd egy levelet írt fivérének, miszerint egy hét múlva várja őket valinorban, s odaadta a levelet annak, aki hozta az előzőt.....
Mairon kikapta az ork kezéből a levelet, majd szétnyitotta és érdeklődve végigolvasta, aztán odatartotta Melkor felé is.
"egy hët... Akkor készülődni kell, Morweval lassan fogunk haladni." vigyorgott a vala. Ez igazán mókás lesz.
" Remélem megsárgulnak az irigységtől." Kacagott a maia majd egy csókot nyomott kedvese ajkaira, s átvette Morwët, aki belekapaszkodott a vörös hajtincsekbe, amikkel apró ujjaival el is kezdett babrálni.
Már a csomagolásra gondolt és a hosszú útra, amit kénytelenek lesznek megtenni lóháton most, hisz Morwë kicsi volt ahhoz, hogy alakot váltson, sőt, beszélni sem tudott még.
Csókot nyomott a kicsi feje búbjára, majd azonnal nekilátott, hogy készülődjenek is, hiszen a valák otthona nem épp a szomszédban volt.
A szemével figyelte Angbandot, de külön megkérte gothmogot is, hogy felügyeljen mindenre, míg ők látogatóban vannak.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro