Nem gondolom azt, hogy rossz barát lennék, hogy azok, akik fontosak, ne számíthatnának rám bármikor. De most, hogy rájöttem, én futok a másik után, hogy beszéljünk, találkozzunk, kezdem azt érezni, hogy tévedtem. Még sem vagyok olyan jó barát, mint amilyennek hittem magam, ha a tulajdon barátaim sem akarnának önszántukból találkozni velem. Mit rontottam el már megint?