Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Part6

Reggel izgatottan keltem, nagyon vártam már hogy Luke-al legyek a parton. Mivel Szilviék késő este érnek haza, neki csak másnap tudom elmesélni hogy mi történt.

Amíg nem megyek addig egy egyszerű ruhát kaptam magamra és lementem reggelizni. Már amennyit bírtam enni, ugyanis annyira izgultam hogy miközbe ettem a rántottát kiesett a villa a kezemből..
-Minden oké?-kérdezte aggódva anyu.
-Igen.-mondtam.-Ja anyu egyépként lemegyek ma a partra ha nem baj.
-Nem dehogy. Szilvivel mész?
-Elutaztak a nagyszüleihez.
-Akkor találkozol valakivel? -mosolygott anyu és láttam hogy nagyon kiváncsi.
-Igen. Olyasmi.

Reggeli közbe elmondtam anyának naggyából, hogy találkozok ma valakivel, persze ő ennek nagyon örűlt és már nagyon szeretné hogy bemutassam neki. Pedig semmi komoly. Na jó de.

Miután felmentem a szobámba 2 üzenet is jött a telefonomra. Az eggyiket Szilvi írta, hogy mindenképp írjam le hogy mi volt. A másikat Luke írta. Izgatottan nyitottam meg az üzenetet.

LUKE: Szia Betti ;) Már nagyon várom hogy találkozzunk a parton.

Azonnal visszaírzam neki.

BETTI:Szia Luke :) Én is várom.
LUKE:Nem izgulsz?
BETTI:Kicsit.
LUKE: ;)
BETTI: Tegnap nem beszéltük meg, hogy hány órakor.
LUKE: 15:30?
BETTI:Tökéletes
LULE:Alig várom. Akkor szia és ne izgulj!
BETTI:Oké. Szia.

Miután eltettem a telefonom bekapcsoltam a tv-t és jöhetett az amikor próbálok egy értelmes műsort keresni. Az egyik csatornán pont most kezdődött a Karib tenger kalózai 1-2.rész. Ez tökéletes lesz, ugyanis én nagyon imádom ezt a filmet. Már vagy ezerszer láttam az összes részét de nem unom.
Ránéztem az órára ami 14:45-öt mutatott. Jól elment az idő a filmnézéssel.
Amikor 15:00 lett ismét rámjött ez a pánik,izgulásos akármi, de öszeszettem magam.
Előhalásztam a szekrényemből a fürdőruhám majd bementem a fürdőbe és felvettem. Miután onnan kijöttem rávettem azt a ruhát amit Szilvi választott.
A táskámba bepakoltam a szokásos holmikat. A telefont a kezembe vettem és írtam Luke-nak.

BETTI:Szia. Most indulok.
LUKE:Szia. Oké, én is oda tartok.
Mivel Luke nem tudja hogy én merre lakok ezért nem tud elém jönni. Mondjuk nem is baj mert anyámat ismerve behívná a házba és beégetne azzal hogy a gyerek kori képeimet mutogatja neki, aztán már elkezdene esküvőt szervezni, majd a jövőbeli nem létező unokáinak a nevét találgatná.
Elköszöntem anyutól és elindultam a tengerpartra.
Mikor odaértem megnéztem a telefonomon az időt ami pont akkor váltott át 15:30-ra. Forgolódni kezdtem hátha észreveszem valahol, mikor hírtelen valaki hátulról átkarolt és felemelt. Mikor letett az illető megfordúltam és Luke volt velem szembe.

-Szia Betti. -mosolygott.
-Szia Luke. -jaaaajj az a mosoly
-Tegyük le a cuccainkat oda, még árnyék is van.

odamentünk az árnyékos helyre és letettük a táskáinkat. Én épp a táskámba tettem el a ruhám amikor Luke felkapott és berohant velem a vízbe.

-Kérlek ne haragudj. -mondta mosolyogva majd elengedett én meg a vízbe zuhantam. -Bocsi de ezt nem hagyhattam ki.

-Semmi baj. -válaszoltam nevetve miután már bírtam levegőt venni, majd hírtelen lefröcsöltem és így elkezdtünk ,,csatázni".

-Eggyezzünk meg döntetlenbe.Oké? -nyújtotta a kezét Luke.
-Rendben. -fogtam vele kezet nevetve.

Miután már meguntuk a vizet kimentünk a partra. Luke ment elöl én pár lépéssel utána.

-Luke. Várj kicsit. -Luke megfordult így velem szembe került, és én meg elkezdtem futni felé azza a szándékkal, hogy a nyakába ugrok amiért bedobott a vízbe.
Luke nem számított a ,,támadásomra" ezért hátraesett és magával rántott engem is.

-Miért ugrottál nekem? -kérdezte nevetve.
-Amiért te bedobtál a vízbe. -válaszoltam szintén nevetve.
-Bosszú? -kérdezte mosolyogva
-Az. -nevettem.

Még pár percig úgy voltunk majd mikor eljutott az agyamig, hogy elég érdekesen nézünk ki így gyorsan felültem Luke mellé a homokba.
Elhatároztuk, hogy megvárjuk a naplementét. Nagyon sokat beszélgettünk és persze nevettünk is. Rengeteg dolgot megtudtunk egymásról, vagy inkább csak ő tudott meg dolgokat rólam hisz én ismerem őt ahogy sok más rajongó is.

Már kezdett lemenni a nap, ezért rávettem a fürdőruhámra azt a ruhát amit hoztam magammal és Luke is felvett egy felsőt. Luke felhívta a soförjét és mondta neki, hogy 20 perc és jöhet értünk.
Amíg Luke a soförrel beszélt telefonon én bementem a vízbe, de csak addig hogy a bokámig érjen a víz.

Mikor Luke letette a telefont mögém lépett és átkarolta a derekam. Szembe fordultam vele és csak néztük egymást egy darabig.

-Fantasztikus volt a mai nap. -mondtam halgak.
Luke elmosolyodott majd közeledett felém. Már csak pár centi választotta el az arcunkat egymástól. Te. Jó. Ég. Most megfog csókolni? Egyre közelebb hajolt majd hírtelen dudáltak. Megjött a sofőr. Ahj túl szép hogy igaz legyen. Luke becsukta a szemét és a homlokát az enyémnek támasztotta.

-Gyere, hazaviszlek.

Elindultunk a kocsi felé és útközbe megfogtuk egymás kezét. Mosolyogva néztem le a kezünkre majd Luke-ra.

A kocsiba beülve még mindig egymás kezét fogtuk. Olyan jó értés volt a közelébe lenni. Elmondtam a sofőrnek a lakcímem majd Luke felé néztem.

-Luke. -szoltam halkan. -Nagyon jól érettem ma magam.
-Én is jól érzem magam ha a közeledbe vagyok. Szeretnéd ha megismételnének valamikor?
Csak bólintottam és a vállára hajtottam a fejem.

Amikor a kocsi megált a házunk elött Luke felé fordultam.

-Még egyszer nagyon köszönök mindent. Szép álmokat. -adtam egy gyors puszit az arcára.
-Hidd el meglesz. -kacsintott.

A házunk elött bámultam a távolodó autót, majd mikor kikanyarodott az utcánkból beléptem a házba.

-Megjöttem. -szóltam anyunak és a nagyiéknak.
-Szia drágám. Hogy érezted magad? -jött elém anyu vigyorogva
-Fantasztikusan.
Na mond el mi volt. -nézett rám anyu kiváncsi szemekkel.
-Holnap mindent elmesélek, de már fáratt vagyok. -anyu csak bóluntott.

Felérve a szobámba ledobtam a táskám, felvettem a pizsim és beborultam az ágyamba. Csak a mai napra gondoltam. Egyszerűen fantasztikus volt. Megismertem az igazi Luke Hemmimgs-et és még jobban beleszerettem.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro