3 hét múlva totál beparázva ültem az ágyamon. Bezárkóztam a szobámba és senkivel nem beszélek csak anyával, de vele se sokat...
Pár hete Luke és én elmentünk egy pizzériába, Luke 10 percre hagyott magamra és ez pont elég is volt ahoz hogy letámadjanak a riporterek és a fotósok...Mire Luke visszaért hatalmas káosz keletkezett az asztalunk körül.
Sorba jöttetek a kérdések és egyszerre villantak a vakuk.
Az volt az az este mikor annyira bepánikoltam ettöl az egésztől, hogy anya kénytelen volt orvoshoz vinni.
Azóta rengeteg üzenetet kaptam a srácoktól és Szilvi és Naty is rendszeresen ír sms-t de senkinek nem válaszolok...A szobámból is csak akkor megyek ki ha éhes vagyok...

-Bettikém.. -kopogott anya az ajtómon és mivel nem kapott választ benyitott... -Minden oké?
Csak megráztam a fejem, jelezve hogy semmi sincs rendben. Anya leült az ágyam szélére és mikor észrevette hogy ismét folynak a könnyeim, szorosan megölelt...

-Attól tartok, hogy...elveszíttem őt. -szólaltam meg végül. -Az én hibám. Ha akkor nem pánikoltam volna be ennyire most minden máshogy lenne.

-Nem tehetsz róla. -mondta anya és a kezembe nyomott még egy csomag zsepit... -Voltak itt a srácok, érdeklődtek hogy hogy vagy...

-Luke? Ittvolt? -néztem anyura könnyes szemmel...

-Igen. És üzeni, hogy bárhogy is döntesz ő szeretni fog téged. -tudom mire gondolt Luke. Aznap este történt meg, hogy megkértem Lukeot hogy a kapcsolatunk tartson egy kis szünetet, hogy feldolgozzam ezt az egészet és átgondoljam hogy mi is történt. Ez nem szakíttás csak időre van szükségem......
Anyu kiment a szobámból én meg ránéztem a telefonomra ami ismét rezegi kezdett....a csajok, leginkább Szilvi az aki nem adja fel és próbálkozik hogy hátha válaszolok neki...
Áttettem a telefont az asztalomra és kisétáltam az erkélyemre...
Néztem a forgalmat, a sétáló embereket és a sok boldog párt.....ez elég is volt ahoz hogy ismét előbukkanjon egy-egy könnycsepp...
Visszamentem a szobámba és a földre ültem és magam elé letettem a szintetizátorom, mindig mondom anyának hogy venni kéne egy zongorát, de ahoz nincs elég hely a lakásba..... mióta megírtam Lukenak azt a dalt egyre több dal született....már egy füzet félig be is telt

Mikor befelyeztem a dalt éreztem, hogy a könnyeim ismét utat törnek maguknak és lefolynak az arcomon...
Hiányzik Luke....de nem vagyok képes beszélni vele..
Még nyomkodtam a billentyűket, mikor kinyílt a szobám ajtaja és Szilvi rontott be mögötte Natyval...

-Figyelj! -ált meg elöttem Szilvi. -Tudjuk mind hogy milyen sokként ért téged ez az egész, de mutass már egy kis életjelet! Oké hogy ha hívunk telefonon nem veszed fel de legalább az sms-ekre válaszolj...Rólam és Natyról is vannak cikkek, oké minket nem támadott le az a sok degenerált riporter. De ez igy nem mehet tovább Betti. Meg fogsz őrülni! Ne zárkózz el életed végéig!

-Szilvi nyugodj le...-mondta Naty...

-Tudod Luke mennyire maga alatt van azóta hogy szünetel a kapcsolatotok?! Nem, nem tudod mert te a szobádba zárkóztál...-mondta Szilvi

-Azért megérthetnéd az én helyzetemet is. -szólaltam meg pár perc csend után...

-Én megértem hogy most mivan. -ült le a földre, velem szembe...

-Ne legyél dühös, de én...

-Nem vagyok dühös csak aggódom érted, ahogy Naty és a srácok is...főleg Luke.

-Sajnálom....-csak ennyit bírtam mondani mert ismét sírni kezdtem....régen soha nem sírtam ennyit...de az elmúlt hetekben egyfolytában csak sírtam...

-Jaj te... -mondta Szilvi aki kezdett lenyugodni... -Na...gyere. -mondta majd megölelt.

-Ne hagyjatok ki. -mondta Naty és leült a földre mellénk és megölelt minket....

A lányok estig maradtak. Örülök annak, hogy ilyen barátaim vannak....főleg Szilvi. Addig nem nyugszik le míg nem sikerűl elérnie valamit...
Miután elköszöntek a lányok befeküdtem az ágyamba és néztem ahogy a hold fénye bevilágítt a szobámba...
Már éjfél is elmúlt de még mindig nem aludtam...kimásztam az ágyamból és az ágyam melletti kis lámpát felkapcsoktam, hogy legyen egy kis fény a szobámba...A csendet a hasam korgása törte meg, kinyitottam a szobám ajtaját és halkan mentem le a konyhába...
Kinyitottam a hüttőt és kivettem egy doboz pizzát...
Leültem az asztalhoz és enni kezdtem....

-Hát te? -jött ki anya a szobájából álmosan.

-Csak enni jöttem le. -mondtam a pizzára mutatva.

-Beszélned kellene vele.... -ült le anya az eggyik székre... -És azt a másik dolgot is elkéne mondanod neki. -tudom mire gondol anya....tegnap elmondtam anyának is hogy mi van Ashtonnal, mármint hogy Ash megcsókolt...
Azóta elég sok idő telt el, félek ha most tudja meg csak rontok a helyzeten...De meg kell tudnia...

-Tudom. De....

-Semmi de. -nézett rám..
-Majd elmondom neki. -keltem fel az asztaltól...

-Jó éjt anya.

Visszamentem a szobámba és bedőltem az ágyamba......

Másnap mikor feljeltem anya már nem volt itthol....
Még egy óra fekvés után sikerült rávennem magam arra, hogy kimásszak az ágyból és átöltözzek...

Lementem a konyhába hogy keressek valamit reggelire... Mikor leértem megláttam egy kis lapot az asztalon...,, korán elmentem boltba venni neked reggelit...ANYA"
A reggelimmel a kezembe bementem a nappaliba és leültem a kanapéra...
Pár perc gondolkodás után úgy döntöttem, hogy bekapcsolom a tv-t...talán már nem rólunk lesz szó....tévedtem

,,Luke Hemmings és barátnője Bettina szakítottak?...nos ezt még nem tudjuk pontosan. Annyit lehet tudni, hogy hetek óta nem látták őt Lukeal. Teljesen elzárta magától a külvilágot.
Pár napja találkoztunk az énekessel de nem volt hajlandó nyilatkozni nekünk, ahogy a banda többi tagja sem mond semmit....." -mondta a műsorvezető nő....nekem ennyi elég is volt, inkább kikapcsoltam a tv-t és visszamentem a szobámba...

Kezdődhet egy újabb unalmas és depis nap....vagyis csak azt hittem...
Az ágyamon ülve az ölembe vettem a laptopom és felléptem a youtube-ra....
Amikor ilyen ,,hagyjon békén mindenki" hangulatom van mindig ezt a dalt hallgatom...

Vagy százszór hallgattam a meg egymás után a dalt, mikor csengettek. Kicsit megijedtem, majd felkeltem az ágyamból és lementem az ajtó elé...

-Szia. Este elmegyünk Natyval bulizni és viszünk téged is. -jött be Szilvi a házba.

-Mi? Nem megyek sehova! -mondtam és elindultam Szilvi és Naty után a nappaliba... -Miért mennék?!

-Muszáj kimozdulnod. Nem élhetsz örökké a szobádba zárva. -mondta Naty.

-Nem mindig vagyok a szobámba. Leszoktam jönni a konyhába is. -mondtam

-Mindegy....-legyintett Szilvi. -Este 7-re legyél kész! És mielött azt mondod, hogy nem...közlöm veled, hogy nincs választásod.

-De...

-Betti. -mondták egyszerre...

-Oké. -mondtam végül....mer amúgy sincs más választásom.
A nap további részében a lányok velem voltak és nem hagyták, hogy szomorú legyek....ezért megnéztünk egy csomó vicces videót. Választottak nekem egy normális ruhát, ami inkàbb volt egy normális eseményhez illő mint egy buliba....

Majd egyre jobban közeledett az este, míg végül 7óra nem lett és már ki is ráncigáltak a lányok a házból...

-Várjatok. Nem kéne anyának írnom sms-t hogy elmentem? -áltam meg és kivettem a telefont a zsebemből.

-Mi már beszéltünk vele, na de gyere már mert elkésünk! -fogta meg a kezem Szilvi és húzni kezdett maga után..

-Nem azt mondtátok hogy buliba megyünk? -kézdeztem mikor egy nagy stúdiónak az épületéhez értünk...

-Azt csak azért mondtuk, hogy kirángassunk a házból. -mondta Naty.

-Muszáj bemenned. -mondta Szilvi és a nagy ajtó felé kezdett tólni.

-Nem...nem akarok. -kezdtem ellenkezni. Tudom hogy mi fog várni odabent. A tv-ben többek között erről is szó volt....Végül kettő az egy ellen....a lányok nyertek és berángattak az épületbe, majd bementünk abba a stúdió helyiségbe ahol egy olyan dolog fog történni ami mindenkit meglep....persze pozitív értelemben.
Már vagy 20perce ment a műsor...egy esti beszélgetős élő adásos műsor. A szinpadon az eggyik fotelben a műsorvezető űlt, mellette meg egy hosszú kanapén űlt Calum, Ashton, Michael és a szélén ő...
A leghátsó sorba űltünk és hallgattuk a beszélgetést.....

-És Luke. Mi történt veled és azzal az aranyos lányal?

-Bettina a barátnőm! Ezt mindenkinek el kellene fogadnia. Nagyon rossz hogy a média ennyire rákattant szegényre. Annyira eldurvult a helyzet hogy Betti bezárkózott a szobájába. Én szeretem őt és nagyon fáj hogy az emberek ezt teszik vele.

-Ez nagyon szép Luke. És igen igazad van! Örülni kellene a boldogságodnak. -Helyeselt a műsor vezető.-és úgy tudjuk, hogy készültetek is valamivel, vagyis főként te Luke, ugye? -tett fel egy másik kérdést a műsorvezető

-Igen. Most be is mutatnánk. -mondta Luke majd felált a kanpéről és a többiekkel együtt a kis szinpadra léptek. -Sajnálom, hogy akkor magadra hagytalak pár percre. -nézett rám Luke majd a mikrofonhoz lépett...

FOLYTATÁS INNEN....