Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

part 30

Reggel jó érzés volt Luke karjaiban ébredni. Az ablakokon beszűrődő fény megvilágótotta az arcát. Felkönyököltem és úgy néztem ahogy alszik. Megsimogattam a haját mire ő elmosolyodott.
-Jó reggelt. -nézett rám.

-Azt hittem alszól. -mondtam

-Már fentvoltam csak aludtál és nem akartalak felkelteni. -válaszolta. -Azt vártam hogy te is felkelj.

-Éhes vagyok. -fogtam meg az épp korgó hasam. -Te nem vagy az?

-De. Menjünk le enni. -mondta

-Elöbb felöltözök. -kiszáltam az ágyból és felkaptam a ruháimat. Becsuktam magam mögött a fürdőajtót. Mivel nem volt nálam másik ruha ezért a tegnapi rövidnacit és inget vettem magamra.
Kiléptem a fürdőből és Luke akkor vette fel a farmerjét. Oda mentem hozzá és hátuljól megöleltem.
Miután felvett Luke egy felsőt is lementünk a konyhába ahol a többiek is tartózkodtak.....

-Jó reggelt. -köszöntünk nekik.

-Na, csak hogy lejöttetek. -mondta Michael.

Reggeli után kimentünk az udvarra és leültünk az árnyékba. Eszembe jutott valami amit meg is kérdeznem.....

-Michael. -néztem rá. -Hogy va.....-kezdtem de közbeszólt.

-Egy perc, csak írt Szilvi. -mondta és mosolyogva olvasta az üzenetet amire válaszol is neki. -Mit akartál kérdezni?

-Pont erről akartam, de most hogy láttom nem fontos. -mondtam mosolyogva.
Michael tovább irogatott Szilvivel és néha felnevetett egy-egy üzeneten. Kiváncsi lettem hogy miről beszélgetnek, ezét átültem Michael mellé.

-Miről beszéltek? -kérdeztem mosolyogva

-Nem mutatom meg. -tette le a telefont a fűbe.

-Na kérlek.

-A-a. -mondta nevetve majd a kezét áttette a vállamon. -Félek ha megmutatnám mikről írunk szívrohamot kapnál.

-Mér? -néztem rá, de mikor leesett nevetve megböktem az oldalát. -Fúj
Michael csak nevetett rajtam én meg inkább visszaültem a többiekhez.
Hallgattam hogy miről beszélnek, közbe megfogtam a nyakamba lógó nyakláncot és azt néztem.
-Megtudtad száríttani a hajad? -néztem Calumra.

-Igen. És bocs. -mondta nevetve

-Tudod Calum, este még úgy terveztem hogy megöllek. -mondtam neki.

-De mivel szeretsz engem nem fogsz megölni.

-Legközelebb nem az este közepén jusson eszedbe hogy hajat akarsz száríttani Luke hajszáríttójával. Vagy elég ha kopogsz. -mondtam.
Délbe bementünk a házba és miután találltunk valami ebédfélét, leültünk az asztalhoz.
Fél 2 kor Luke és én kézen fogva elindultunk hozzánk.

-Szia anya!

-Ti vagytok. Gyertek csak. -jött elénk anya.

Luke leüllt a kanapéra és miután anya is leült beszélgettni kezdtek. Én addig felmentem a szobámba átöltözni.
Mikor ez is megvolt kezembe vettem a telefonom ami már sokadszorra rezzgett.

SZILVI: Ne kapcsold be a tv-t!
BETTI: Miért?!?!?
SZILVI: Mert ne! Egész nap rólatok beszélnek a tv-ben.
BETTI: Oh! Értem. Köszi hogy szóltál.
SZILVI: Naty találta meg ezt a műsort és jobbnak láttuk ha szólunk hogy inkább ne nézz tv-t....

Eltettem a telefonom és visszamentem a nappaliba. Anya épp adott valamit Luke-nak aki kinyitotta azt a valamit és nézegetni kezdte. Várjunk csak! Anya most a kiskori képeimet mutogatta Luke-nak!?

-.....és ebben az albumban meg az általános iskolai képei vannak. -adta oda anya Luke-nak a következő albumot.

-Nemáár! Anya!!!

-Most mi van? Olyan cukik azok a képek. -mondta anya.

-Inkább ciki. -válaszoltam és leültem Luke mellé.

-Szerintem is aranyos. -nézett rám
Luke végignézte az összes képemet. Volt ott farsang, horgászós kép, vonat ablakán kinézős, lovon ülős, ló mellett álós, tengerparton a homokba ülős.........

-Ezek a képek karácsinykor készülltek.-keresett elő anya még pár képet.

-Oké anya ezeket késöbb megnézzük. Most mennünk kell. -áltam fel

-Hova mentek? -kérdezte anya

-Hát oda. -mondtam és Luke-ra néztem

-Fagyizni. -mondta Luke és mellém ált.
Becsuktam magam után az ajtót és Luke felé fordúltam.

-Ez de ciki volt. Anyának mániája, hogy mindenkinek mutogattja a régi képeimet. -mondtam

-Az nem baj. Aranyosok a képek. -ölelt át, majd elindultunk.

-Tényleg elmegyünk fagyizni? -néztem rá.

-Ha szeretnéd. Abár nekem más tervem van. -mondta. -Emlékszel mikor pár hete sms-be kérdezted hogy mit csinálok én meg azt válaszoltam hogy meglepetés?

-Igen emlékszek arra.

-Na szóval, este elmegyünk oda.

-Hova? -kérdeztem.

-Meglepetés. Nem mondom meg. -válaszolt Luke.

Elmentünk egy fagyizóba és miután kifizettük a fagyinkat tovább sétáltunk. Egy újságárusnál mentünk, mikor Luke megállt és nèzegetni kezdte a kirakott újságokat.

-Nézzük meg mit írnak rólunk. -vette le az eggyiket majd az eladóhoz lépett és kifizette.
Leültünk egy padra és belelapoztunk. Elkezdtük olvasni a cikkeket amit rólunk írtak. A képeken mond a ketten mosolyogtund, a hozzá tartozó szöveget Luke olvasta fel..........

-Ez érdekes. -mondta miután befelyezte az olvasást.

-De ennek több mint a fele nem is igaz. -mondtam még mindig az újságot nézve.

-A szerkesztők szeretik átírni a dolgokat....sajnos.-Eltettem az újságot és tovább sétáltunk.

-Szóval meglepetés.....legalább azt mond el hogy milyen helyre megyünk. Hogy tudjam, milyen ruhát vegyek fel. -néztem rá

-Valami szépet. -mondta. Luke tényleg nem akarja elmondan....

-Jajj te. -öleltem meg.
Egész délután a parkba voltunk, de fél 6 kor Luke hazakisért.....

-Hamarosan jelentkezem. -mondta.

-Várni fogom. -öleltem meg.

Bementem a házba és egyenesen a konyha felé mentem.
-Mit eszel? -ültem az asztalhoz anya mellé.

-Palacsinta. Kérsz?

-Aha. -elvettem egyet és miután megettem felmentem a szobámba.


Miután megtalálltam azt a ruhát amit kerestem a fürdőbe mentem és engedten magamnak vizet a kádba. Pár perc alatt meg is fürödtem, majd felvettem a ruhát is.....Leültem az íróasztalom melletti székre és kezembe vettem a telefonom.

Felnéztem facebookra, de szokás szerint nem történt semmi, számomra értelmes dolog....
Csengette ezért letettem az asztalomra a telefont és lerohantam a lépcsőn.

-Szia anya. Elmentem. -mondtam anyának majd becsuktam az ajtót. Egy nagy fekete autó állt a házun elött és 2 nagy darab gorilla kinézetü emberrel találtam szembe magam.

-Kérem jöjjön velünk. -mondta az eggyik mély hangon.

-Kik maguk? Én nem megyem el magukkal sehova! -mondtam dühösen, közbe kezdtem bepánikolni.
A másik nagy darab ember elém ált és felkapott. Betett a hásó ülésre majd mind a ketten előre ültek és elindította az eggyik a kocsit. -Hova visznek?Ki akarok szálni!.......

-Hamarosan kiszállhat. -mondta az eggyik.

Ez remek. Itt ülök egy kocsiba két idegennel és visznek halahova. Nekem nem itt kellene most lennem. Ezeken a gondolatokon járt az agyam mikor megállt az autó és kiszálltak az elrablóim is.
Az eggyik a hátsó ajtóhoz lépett és kinyitotta nekem az ajtót.......

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro