Összefoglalva a hetem úgy telt, hogy szinte minden nap a lakásba voltam. Az utcára nem tettem ki a lábam. Hogy miért? Új hírek jelentek meg, amik....hát...érdekesek. A kedvencem amit egy rajongó írt.....jó tudni, hogy én beteg vagyok és Luke jótékony célokból van velem. Na amikor ezt elolvastam, először kiakadtam. Mi az hogy beteg vagyok és jótékony célokból van velem?! De miután ezt elküldtem Luke-nak ő csak nevetett rajta....
Elvileg ma érnek haza Rómából. Már nagyon hiányoznak a srácok.

Reggel kipihenten kelltem, ez fura mert egész héten rosszul aludtam és úgy keltem ki reggelente az ágyamból mint egy zombi.....
Kiszedtem a szekrényemből egy zöld inget és egy rövidnacit.
Miután mindennel elvégeztem, lerohantam a konyhába reggelizni.

-Jó reggelt. -öleltem meg anyut, aki elég furán nézett rám.

-Neked is. Minek örülünk? -kérdezte miközbe letette elém a palacsintát.

-Ma érnek haza Luke-ék. -mondtam evés közbe.

Reggeli után leültem a nappaliba és kezembe vettem a telefonom.

BETTI: jó reggelt

Nem jött válasz.

BETTI: Luke ittvagy?

vártam pár percet, de nem jött még mindig válasz. Na jó kezdek aggódni.

BETTI: LUKE! Ne csináld ezt! Kezdek megijedni....!

Egész délelött csak vártam és még többet vártam, de nem jött válasz. Mi van ha történt valami? Nem, ilyenre nem szabad gondolni....

-Elmegyek sétálni. -mentem oda anyához. -ki kell szellőztetnem a fejem.

-Menj csak. Natyékal?-kérdezte

-Most egyedül akarok lenni....-mondtam, majd becsuktam magam mögött az ajtót.

Elindultam valamerre, de végül a parkba kötöttem ki. Csak arra tudtam gondolni, hogy vajon mi történhet most a srácokkal. Remélem nincs semmi baj.
Ránéztem a telefonomra ami fél 4-et mutatott. Megnéztem, hátha jött válasz.....de semmi. Visszatettem a teledonom a zsebembe és tovább indultam. Vagyis csak szerettem volna tovább menni. Ugyan is amikor eltettem a telefonom, két kéz hátulról átkarolt és a magasba emelt. Kissebb szívroham jött rám. Mikor földet ért a lábam, megfordultam és a tettesre néztem. De mikor azzal a gyönyörű szempárral találltam szembe magam, Luke nyakába ugrottam. Szegényt fel is löktem.

-Ennyire hiányoztam? -kérdezte

-Nagyon. -keltünk fel a járdáról. -Nagyon aggódtam!

-Miért?

-Írtam reggel sms-t és mikor nem válaszoltál bepánikoltam, hogy most akkor mi van. -öleltem meg Luke-ot.

-Lemerül a telóm. -mondta

-Töltőd nincs? -kérdeztem. -De a lényeg, hogy ittvagy.

-Jaajj te. -mosolygott

-Honnan tudtad hogy ittvagyok?

-Egy órája értünk haza és miután lepakoltuk a bőröndöket elmentem hozzátok de anyud mondta, hogy a parkba vagy. -válaszolta Luke miközbe keresett valamit a táskájába.... -Ezt neked hoztam. -adott a kezembe egy kis dobozt.

-Nekem az elég hogy nincs semmi bajod és visszaértél. -mondtam és éreztem, hogy lefolyt egy könnycsepp az arcomon.

-Miért sírsz? -nézett rám aggódva

-Nem olyan fontos. -töröltem le a könnyeket.

-Na mond el. -odahúzott egy padhoz és a szemebe nézve várta hogy mondjam.

-Volt egy álmom. Elmentünk kocsival a városba és este esett az eső mikor hazafelé mentünk. -kezdem mesélni de megálltam egy percre. -Késöbb a kocsi az árokba állt meg egy fába ütközve és....-nem bírtam tovább mondani mert ismét elsírtam magam.

-De nincs semmi bajom. -adott puszit a fejemre. -Menjünk hozzánk?

-Oké-mondtam majd elindultunk. Írtam anyunak, hogy Luke-nál leszek....
Pár perc múlva megérkeztünk.

-Sziasztok. -köszöntem a többieknek akik mosolyogva visszaköszöntek.

-Szia szöszi -ölelt meg Michael.

-Szia piroska -öleltem vissza.

-Ez vörös. -mutatott nevetve a hajára.

-Jajj te. -néztem rá

-Oh én. -mondta Michael majd elment a nappaliba....

A srácok elmesélték nekem, hogy milyen Róma és megmutatták azokat a képeket és videókat amiket ott készítettek. Volt amit jobb lett volna ha nem látom. Igen, az öltözőbe Ashton a fejérae húzta az alsógatyáját és úgy rohant körbe az öltözőbe.....

-Még nem is nézted meg amit hoztam neked. -mondta.

-De tényleg nem kellett volna nekem venned semmit. -ültem le mellé az ágyra, kezemben a kis dobozzal......-Luke. Ez...ez nagyon szép.

-Tényleg tetszik?

-Nagyon. Köszönöm. -öleltem meg Luke-ot, kicsit nagyobb erővel mint akartam és ezmiatt kifeküdtünk az ágyon.

-Bocsi -jött be Michael. -Nem akarok zavarni, de itt a pizza. -mondta majd kiment.....