part 27
-Jó reggelt. -jött ki anya a szobájából.
-Aha. -mondtam álmosan.
-Na mivan? Nem aludtál? -kérdezte anya
-Szerinted? -fordultam felé. -Nem tudtam elaludni.
Reggeli után anya mindta hogy menjek fel aludni. Ez egy okos ötlet volt.
Nem tudom, hogy hány órá aludtam, de nem is érdekellt. A lényel hogy kipihenten kelltem fel....
Kihalásztam a szekrényemből a ruhám és bementem a fürdőbe.
Mikor lementem ismét a konyhába egy üzenetet találltam az asztalon....,,elmentem dolgozni, 13:00-kor jövök. Csinálltam neked reggelit".
Megettem a reggelim és utána bemenntem a napaliba.
Najó. Nézzünk tv-t. Már kezdtem feladni amikor megláttam az eggyik csatornán a Feláldozhatók 4. részét. Már láttam ezt a részt, de jobb mint a semmi. Nagyon belemerültem a film nézésébe hogy először fel se tünt hogy csengetnek.
Felálltam a kanapétól és az ajtó felé mentem.
-Ne akadj ki nagyon. -jött be Szilvi utána pedig Naty a házba.
-Oké. De min? -kérdeztem, majd leülltünk a kanapéra és kikapcsoltam a tv-t is.
-Ezen. -adta oda az eddig kezében szorongatott újságot.
Na ne. Az újság elején egy nagy kép volt rólunk. Belelapoztam és olvasni kezdtem a cikkeket amiket írtak rólunk...............egy darabig bírtam olvasni, de a cikk közepénél inkább letettem.
-Köszönöm, hogy megmutattátok. -mondtam. -nem megyünk sétálni?
-Szerintem nem tudom....-gondolkodott Szilvi.
-És ha ma is jönnek a riporterek? -kérdezte Naty.
-Igaz. Akkor nézzünk filmet. -kapcsoltam be a tv-t.
Kerestem egy olyan filmet amit a lányok kértek. Ők az Alkonyatra szavaztak. Nem ér 2 az 1 ellen. De hogy lássák mennyire szeretem őket, elindítottam az alkonyatot. Életem legrosszabb egy órája volt. Végigszenvedtem a filmet és a végén nekem kellett igazságot hoznom, mert Naty szerint Jacob, Szilvi szerint meg Edward néz ki jobban.....szörnyű micsoda problémáik vannak.
-....szerinted? -kérdezték egyszerre
-Edward olyan mint aki mindjárt kinyúl, a másik meg, az a Jacob vagy ki. Na ő félig kutya?. -mondtam.
-vérfarkas. -mondta Naty
-Az ugyan az. -mondtam
-Na de szerinted melyik a jobb? -kérdezte Szilvi
-Nekem nem jön be a film, de még a szereplők se. De Szilvi neked Edward Naty peked meg Jacob a kedvenced....
-De csak egyet mondj.-szoltak rám egyszerre.
-Nem mondok egyet sem. Mindketten odavagytok értük. Örüljetek. Engem meg hagyjatok ezzel. -emeltem fel a kezem.
Miután a lányok kibeszélték a filmet anyu is megérkezett.
-Sziasztok. -köszönt anya
-Anya, végre. Ezektől megőrülök. -mondtam.
-Most mér? -kérdezték a lányok nevettve.
-Kiidegeltetek az Alkonyattal. -fordultam vissza feléjük.
A délután hátralevő részében a lányokkal megnéztünk még pár filmet, makd mikor kezdett sötétedni elköszöntem tőlük.....
Vacsi után felmentem a szobámba, onnan meg egyenesen a fürdőbe. Engedtem magamnak jó meleg vizet. Amikor már elég nagy volt a víz, beszálltam a fürdőkádba és csak néztem magam elé.
Csak az járt a fejembe, hogy régen (pár hónapja) milyen átlagos életem volt, most meg minden újságba bentvagyunk, ezt kezdem jól viselni, kicsit.... De a riporterektől bepánikolok.
Említette Luke pár héttel ezelőtt, hogy ez lesz egy darabig. Talán mire megszokom a helyzetet már nem nagyon foglalkozik velünk a média, mert találnak más érdekességet.
Miután kiszálltam a kádból felvettem a pizsim és a szobámba mentem. Leülltem az ágyamra és bekapcsoltam a laptopot. Rámentem a Skypera. Amint bejelentkeztem láttam, hogy fentvan és indította a videóhívást.
-Szia szerelmem. -integettem a kamerába.
-Szia Hercegnőm. -mutatott szivet a kezével.
-Már nagyon hiányzol.
-Te is nekem. Na meséld el, mi volt az amit multkor említettél. -hajolt közelebb a kamerához.
-Nem akarlak ezzel leterhelni, majd ha ittleszel elmomdok mindent.
-Mond el kérlek. -nézett rám.
-Na jó. -nagy levegőt vettem él elmomdtam neki, hogy miket írtak az itteni újságokba és hogy a riporterek is tegnap kérdésekkel támadtak le.
-Nem lesz mindig ilyen. -próbált nyugtatni.
-Na de most te mesélj. Milyen Róma?
-Nagyon szép. Csinálltam neked egy csomó képet. -mondta.
Még pár órá beszéltünk, majd mikor Luke-nak mennie kellett én is ki kijelentkeztem és befeküdtem az ágyba.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro