-Együnk fagyiiiiiiit..-Mindta vidáman Szilvi

Miután mind a 3-an kifizettük a fagyinkat tovább sétálltunk.

-Betti. Ne nézz oda. -mondta Szilvi.

-Hova ne nézzek? -fordultam közbe. Bár ne tettem volna.

-Kérem válaszoljon pár kérdésre. -jött hozzám egy riporter. -Hól ismerkedtek meg Luke Hemmingsel?

-Mikóta vannak együtt Luke Hemmingsel? -kérdezte egy másik

-Régóta ismerik egymást? -kérdezte a sokadik riporter én meg szerencsétlenül álltam ott és nem tudtam megszólalni a hirtelen rámjött pániktól.

-Én....sajnálom....de -kezdtem de szerencsére drága barátnőim megmentettek.

-A kisasszony nem hajlandó nyilatkozni. -mondta Naty, majd megragadta Szilvivel a kezem és elrángattak onnan.....
Bementünk egy kávézóba és a legutolsó asztalhoz ültünk.

-Köszönöm. -mondtam miután sikerült magamhoz térnem.
A lányok csak megértően bólintottak.
Úgy döntöttünk, hogy amíg nem megyünk haza addig maradunk a kávézóba, de egyszer csak egy számomra nagyon ismerős személyt vettem észre az asztalunktól nem messze. Anya ült az asztalnán a barátaival. Katy-t felismertem de a többieket nem ismerem.....

-Egy másodperc és visszajövök. -álltam fel az asztalunktól és anya felé mentem. -Szia anyu.

-Bettikém. Hát te? -fordult felém anyu.

-csak benéztünk a lányokkal ide. -mondtam persze kihagytam a beszámolómból azt a részt amikor jöttek a riporterek.

-Értem. Egy óra múlva én is lassan megyek, ha gondolod megvárlak titeket.

-Köszi anya. -mondtam neki, hajd visszamentem a Szilviékhez.

Még egy órát maradtunk, majd anya elköszönt a barátaitól és mi is felálltunk az asztalunktól.
Már sötét volt kint mikor elindultunk, ezért is jó hogy anya velünk van. Nem azért olyan veszélyes lenne Sydney. De ki tudja milyen részeg, vagy akármilyen fura alakkal összefuthatnánk este.
Elköszöntem a lányoktól és anyuval bementünk a házba.

-Felmegyek. -indultam fel a szobám felé.
Kivettem a zsebemből a telefont és megnyitottam az sms-t.

LUKE: Alig várom hogy ismét a közeledbe legyek. Nagyon hiányzol. Remélem jól vagy.
BETTI: Nekem is nagyon hiányzol. Igen minden rendben.....majdnem.
LUKE: Mi történt??
BETTI: Semmi komoly, ha visszaértek elmesélem. Ne aggódj!
LUKE: Megijesztesz te lány.
BETTI: Bocsi
LUKE:Találkoztam ma pár itteni rajongómmal és megkérdezték hogy ki vagy te....
BETTI: Igen? Mit mondtál nekik?
LUKE: Hercegnőm....csak mosolyogtak. Szóval nyugi. Kedvelnek téged a rajongók.

Ezen elmosolyodtam. Hogy lehet ennyire......nem lehet szavakkal megfogalmazni mennyire szereten őt.

LUKE: Betti?
LUKE: Ittvagy?
BETTI: Nagyon szeretlek.
LUKE: Aludj jól
BETTI: Te iis

Letettem a telefont él lementem a konyhába.
-Melegszendvics a vacsi. -mondta anyu, majd lerakta elém a tányért.
Néma csendbe elkezdtem enni, ez anyunak elég fura volt így nem hagyhatta szó nélkül. -Minek örülsz ennyire?

-Szeretem. Nagyon -mondtam a szendvicsemet nézve.

-A melegszendvicset? -nézett rám anya furán.

-Luke-ot. -mondtam

-Ja így már értem. -mosolyodott el anya.

Vacsi után felmentem a szobámba, megfürödtem és bemásztam az ágyamba.
Eszembe jutottak ma a riporterek és a kérdések amiket feltettek, azok vízhangoztak a fejembe.....,,Hól ismerkedtek meg Luke Hemmingsel?Mióta vannak eggyütt? Régóta ismerik egymást?............"
Egész este forgolódtam az ágyba, percenként mindig felkelltem. Már kezdett hajnalodni mikor álmosan néztem rá a telefonomra ami akkor váltott 5 órára. Leeresztettem a redönyt, hogy sötét legyen a szobámba,visszafeküdtem az ágyba. Végre sikerült elaludnom.....