part 25
Egy átlagos napnak indult. Anya korán bement dolgozni.
A szobámba, az ágyamon űlve gyakoroltam gitáron mikor jött egy sms-em Luke-tól, hogy menjek ki a házunk elé. Mikor becsuktam magam mögött az ajtót Luke állt velem szembe, egy kocsinak dőlve.
-Ma vettem. Elvisszük egy próbakörre?-kérdezte
-Még jó. -mondtam, majd beszálltunk a kocsiba.
Egész Sydney-t bejártuk. Luke nagyon jól vezetett.
Már kezdett lemenni a nap mikor megfordultunk és visszafelé indultunk. Luke lekanyarodott egy másik útra, mert arra rövidebb. Már nagyon sötét volt kint és addig lehetett elláni csak ameddig az autó lámpáinak a fénye elvilágított. Út közbe bekapcsoltuk a rádiót és énekeltük a mindig aktuális dalt amit leadtak.
Mikor vége lett az Aqua barbie-nak nevettve fejeztük be mi is az éneklést.
Ekkor a semmiből egy szarva ugrott ki elénk ami miatt Luke rátaposott a fékre. Szerencsére nem történt semmi baj. Továbbmentünk, de már az eső is szakadt. Az ablaktörlő alig bírta törölni az esőt és alig lehetett kilátni. Már kicsit fáradtak voltunk, és még mindig nem értünk haza. Tovább hallgattunk a rádót és nevettve énekeltük a következő dalt.
Két fényes pontot láttam felénk közeledni, mikor elég közel volt hozzánk hogy tudjam mi az Luke-ra pillantottam, de már túl késő volt, az út nem volt elég széles ahoz hogy egy autó és egy kamion is elférjen. Luke elrántotta a kormányt és az autó az árokba állt meg, egy fába ütközve. Rémülten néztem körbe miután megbizonyosodtam arról hogy élek.
Ismét Luke felé fordulltam akinek nagyon vérzett a feje és beszorult a lába a kormány alá.....
Kiszabadítottam magam a biztonsági öv szorittásából és próbálltam Luke-ot is kiszedni a kocsiból.
-Betti. Szeretlek. -fordult felém. -sajnálom. -mondta végül halkan majd minden elhomályosodott....
Zihálva kelltem fel. Folyt rólam a víz, a hajam az arcomra tapadt. Csak egy álom volt, egy nagyon rossz álom.....
Kiszálltam az ágyból és a fürdő felé mentem. Miután rendbe szedtem magam, a pánikom is elmúlt amit ez a szörnyű álom okozott. Kihalásztam a szekrényemből egy Kockás inget és egy barna rövidnacit....
Levettem a telefonom a töltöről és gyorsan írtam Luke-nak egy sms-t.
BETTI: Jó reggelt!
Mikor pár perc múlva jött a válasz, megnyugodtam.
LUKE: Jó reggelt.
BETTI: Hiányzol
LUKE: Te is nekem. Nagyon. De sajnos csak 1 hét múlva jövünk vissza.
BETTI: :(
LUKE: Ne legyél szomorú
BETTI: Oké. Vigyázzatok magatokra!
Eltettem a zsebembe a telefon és lementem a konyhába. Mikor a konyhába értem nagy meglepetésemre anya ült az asztalnál a nagyiékkal.
-Jó reggelt. -mondtam, majd leülltem.
-Bettikém. Csak hogy felkelltél. -mondta a nagyi.
-Kivettem mára egy szabadnapot és arra gondoltunk, hogy kimennénk a nagyiékhoz. Azért is jöttek el most reggel. -mondta anya.
-Mikor indulunk. Már nagyon vártam, hogy menjünk ki hozzátok. -fordultam a nagyszüleim felé.
Még megreggeliztünk, majd beszálltunk a nagyiék kocsijába és elindultunk. Fél óra múlva meg is érkeztünk.
Délután fél 4-kor a nagyiék hazavittek minket.
Mikor beértem írtam Szilvinek és Natynak hogy holnap lehetne valami közös program.
Bementem a fürdőbe és engedtem magamnam jó meleg vizet. Beszálltam a kádba és próbálltam elfelejteni azt a szörnyű rémálmot. Aggódtam Luke miatt. Remélem semmi bajuk nem esik a héten amíg távol lesznek. Elhívták őket ma Rómába fellépni és valamikor a jövő héten érnek vissza......
Reggel gyorsan átöltöztem és lementem a konyhába.
-Jó reggelt. -jött le anyu.
-Neked is.
-Ma Szilvivel és Natyval csinálunk valami közös programot.
-Én délután nem leszek ithol. -mondta anya.
-Hova mész?
-A régi ismerősömmel elmegyünk kávézni meg beszélgetni. -mondta.
Délután átjöttek a lányok és kis gondolkodás udán, közös megeggyezésre elindítottunk egy vígjátékot.
Amikor vége lett a filmnem megbeszéltük hogy elmegyünk sétálni...
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro