Vacsi közbe azt kellett hallgatnom, hogy milyen jó hogy végre megint normális szine van a hajamnak és hogy miért vagyok oda a szines hajakért. Próbállt anya lebeszélni a kékről, de nem ment neki és végül feladta....
Visszamentem a szobámba és láttam, hogy van 2 sms-em Szilvitől......

SZILVI: Bettiiii....
SZILVI: Holnap délután mesélek!
BETTI: Oké. Nagyon kiváncsi vagyook. Holnap menjünk el a parkba....
SZILVI: Oké.
BETTI: Merre vagytok?
SZILVI: Nálunk....Michael is itt van.
BETTI: puszilom
SZILVI:Ő is téged!
BETTI: Ismered Natalia Rodriguezt?
SZILVI: Igen....régóta barátok vagyunk
BETTI: Kedves lány...ma találkoztam vele. A szomszédunkba költöztek. Holnap őt is kihívtam a parkba...
SZILVI: oké

Feltettem a telefonom töltőre mert már jelzett hogy 5%on van  majd próbálltam elaludni.
Reggel elzsibbadt jobb kezem ilyan rosszul feküdtem.
Bevonszoltam magam a fürdőbe és emberi kinézetet próbálltam csinálni......mikor ez megvolt jöhetett a szokásos reggeli dolog, vagyis keresni egy jó ruhát a szekrényből.
Találltam egy olyan felsőt amit itt vettem de még egyszer se volt rajtam. Há akkor mért ne....felvettem azt....

Lerohamtam a lépcsőn és belestem anya szobájába.Ma nem kell bemennie dolgozni. Még aludt, ezért nekiálltam reggelit csinálni. Mikor elkészült a palacsinta egy külön tányérra tettem anyunkak is.

Gyors megettem a reggelim és visszamentem a szobámba. Ránéztem a telefonomra, írt Natalia, hogy kettőkor jó neki....visszaírtam hogy oké és hogy Szilvivel a házuk elött megvárjuk majd.
Kimentem az erkélyre és csodálltam a reggeli várost. Nagyon szeretem Sydney-t. Igaz kicsit hiányzik London is, de ha jobban belegondolok nem is hiányzik. Volt egy legjobb barátnőm akivel már nem tartjuk a kapcsolatot és ott van az az ember akit az apámnak hittem, de nagyot csalódtunk benne miután kiderült róla az a dolog, mármint hogy megcsallta anyát.....
Inkább az itteni dolgokra kellene gondolnom, mert éreztem hogy sírni fogok....
Vissza lementem a konyhába és láttam, hogy anya már felkelt és megette a reggelit is.

-köszönöm a reggelit. -mondta anya mosolyogva

-Ennyi neked is jár,mert elviselsz engem.... -válaszoltam. -Ma kimegyünk Szilvivel és Nataliaval a parkba.

-Natalia....ismerős név. -gondolkodott anya. -Ja már megvan. Holly lánya.

-Rendes lány. Tegnap összefutottunk. Szó szerint. -mondtam

-hogy érted, csak nem megint a telefonoddal voltál elfoglalva? -kérdete anya.

-Hát...izé..Nézd milyen szép ez a szék. -mondtam. -Lehet, hogy igen. De vèletlen volt. De legalább így is meglehet ismerni az embereket.

-Úgy hogy fellököd őket?

-Mért ne....-mondtam mosolyogva.
Anya csak egy ,,jolvan lányom hülye vagy" sóhallyal letudta.
A délelött további része elég unalmas volt. A srácokkal ezen a héten ismét nem tudok talállkozni.

Délután fél 1 fele jött át Szilvi és amíg nem lett kettő óra addig izgatottan mesélte el a tegnap történteket....

-.....és nagyon cuki volt. Délelött elmentünk vidámparkba és mindenre felülltünk. Késöbb elmentünk pizzázni, meg az eggyik ismerőséhez paintballozni is elmentünk. Fantasztikus volt. Késő estig nálunk volt és filmet néztünk, ettünk és sokat nevettünk. Az persze ciki volt, amikor anyu a kiskori képeimet kezdte el mutogattni Michaelnek.... ja és gitározott is nekem.

-Paintball...azt én is szereteeem. Ééééééés.......?.- néztem rá nagy szemekkel. -összejöttetek?

-Megkérdezte, hogy leszek a barátnője amire persze igent mondtam. -mondta bolldogan. -Amikor belépett a szobámba tudod mit mondott?

-Na mit?

-Hogy ,,a szobámba több van belőle mint élőbe" meg hogy ,,milyen kis megszálott rajongó vagyok". -mondta nevetve. -hát igen....az én szobám olyan mint a tiéd, csak annyi különbséggel, hogy Luke helyett Michael képeivel van tele a szobám fala.

Még beszélgettünk kicsit, majd mire kettő óra lett már Natalia-ék háza elött voltunk.

-Sziasztok. -jött ki Natalia.

-Szia Naty -ölelte meg Szilvi.
A park felé rengeteget beszélgettünk, majd mikor odaértünk, elundultunk a hinták felé....

-Betti lehet egy kérdésem? -fordult felém Naty

-Persze.

-Te és Luke együtt vagytok?

-Igen. Együtt vagyunk. -válaszoltam

-Az de jó.....és a többiekkel is találkoztál már? -nézett rám kiváncsian.

-Igen és nagyon aranyosak. -válaszoltam.

-Bekapcsoljatom a Hey everybody-t? -kérdezte Szilvi

-Ez hülye kérdés. -mondtuk Natyval egyszerre. Ezek szerint ő is szereti.

,,Hey everybody, we don't have to live this way
We can all get some, yeah, we can all get paid
So what you say everybody? Gotta live it up today
We can all get some, yeah, we can all get paid...." énekeltük közösen a dalszöveget....

-És hogy jöttetek össze Luke-al? -kérdezte Naty. -persze ha nem baj hogy érdeklődök.

-Nen baj....-momdtam, majd elmeséltem neki a talállkozásunktól kezdve mindent.

-Ez de aranyos.... -mondta Naty miután befejeztem.

-De még mennyire hogy az. -mondta Szilvi is.

Egész délelött kintvoltunk a parkba és olyan fél kilenc körül estem be a házunkba....

-Te vagy az Betti? -kérdezte anyu

-Nem anya, egy betörő akinek tök vélettlen van kulcsa a házunkhoz. -válaszoltam miközbe vettem le a cipőm.

Vacsi közbe persze érdeklődött anya, hogy akkor jól kijövök-e Natyval.....szülők....mindig kiváncsiak..
Mikor végeztem elköszöntem mára anyutól és felmentem a szobámba.
Fürdés után magamra kaptam a pizsit és beestem az ágyamba......