Este csak néztem a plafont és arra tudtam csak gondolni, hogy mi lesz holnap. Tényelg tetszeni fog Luke-nak a meglepim? Másrészről az se hagyott nyugodni amiket a srácok mondtak, hogy addig nem szállnak le rólunk a riporterek/fotósok meg a többi hasonló foglalkozásu emberkék amíg válaszokat nem kapnak a kérdéseikre.....
És hogy Luke és én együtt vagyunk, minden lépésünket figyelik majd a kamerákkal? Ebben nincs tapasztalatom mert azelött egy tök átlagos lány voltam, egy a sok közül.
De most, hogy az a személy is az életem része lett akiért a mai napig rajongok, mostmár úgy érzem hogy az életem kezd megváltozni hisz ismét boldog vagyok.
Ránéztem a telefonomra ami hajnali 2-t mutatott. Hát....most már elkéne aludni. Nyakig betakarózva feküdtem, de ez így nem jó mert melegem van. Akkor lerugtam a takarót, de úgy meg fáztam. Jó akkor nem takrózok be nyakig, csak egy kicsit húzom magamra a takarót. De mivan ha egy szörny megtámad?! Inkább megsülök és nyaki betakarózok.......

Reggelre szinte már megsültem a takaró alatt ezért elmentem most reggel gyorsan lezuhanyozni, így már sokkal jobb volt. Kijöttem a fürdőből és amíg nem jön el az idő, mármint a meglepiig addig egy egyszerű szabadidőt vettem fel.
Régen nem voltam ilyen izgulós, de most mindig rámjön ez a ,,nagyon izgulok" érzés.

-Jó reggelt...-köszönt anyu.

-Anyu megijedtem....neked is jó reggelt.

-Mér ijedtél meg?

-Csak izgulok és ilyenkor mindentől frászt kapok. -ültem le az asztalhoz. -Ehetek műzlit?

-Nem, nem ehetsz. Komolyan úgy csinálsz mintha nem itt laknál. Mér ne ehetnél műzlit?!.

-Jolvan naa.... -vettem ki a hüttőből a tejet és öntöttem belőle a tányéromba, majd tettem bele műzlit is.

-Na én lassan megyek dolgozni, este nyolckor jövök. Szia drágám. -köszönt el anyu.

-Szia anyu.

Miután megettem a reggelit elpakoltam az asztalról és bementem a nappaliba és bekapcsoltam a tv-t.
Rámentem a sport csatornára , épp díjugrató verseny ment.
Imádom a lovakat és a lovas sportokat. Régen sokat jártam lovagolni és versenyekre is mentem, csak volt az a bizonyos balesetem amikor ledobott a lovam a versenyen és 1 hónapig korházba feküdtem mert olyan súlyos sérüléseim voltak.... Azóta nem ültem lovon, anyám nem engedi mert hátha megalok pedig én szivesen visszaszálnék a nyeregbe, hisz minden lovassal előfordult ez már.....

Észre se vettem, hogy eltelt az idő. Felmentem a szobámba és magamra kaptam azt a ruhát amit tegnap vettünk és lassan elindultam az operaház felé. Mikor odaértem megkerestem az épület igazgatóját.

-Jó napot Bettina Storn vagyok. -mentem be az irodába.

-Szia Betti. Tegeződjünk. Edina vagyok. -fogtunk kezet. -Szilvi említette hogy ma jössz mert dolgod lenne a szindpadon.

-Igen olyasmi.

-Kinthagytuk a zongorát neked. Sok sikert.

-Köszönöm. -mondtam majd kimentem az irodából és a szinpad felé mentem. Leületem a zongora mögé és párszor eljátszottam a dalt. Mikor már elégszer elpróbálltam kivettem a táskámbóm a telefontom és írtam egy sms-t....

BETTI: Luke....be tudnál jönni az operaházba? Siess fontos lenne. Gyere a nézőtérre, de sieeess!
LUKE: Baj van? Sietek. Miért pont oda? Egy perc és ottvagyok.

Pár perc múlva lekapcsolták az ősszes lámpát, ez azt jelentette hogy Luke megérkezett és már a terembe van. Az ablakokon beszűrődő gyenge fénybe láttam ahogy a székek között jön le majd hírtelen megállt mert az eggyik lámpát felkapcsolták ami megvilágította a szinpadot. Luke furán nézett, nem értette hogy mit keresek a szinpadon de mikor elkezdtem játszani zongorán és rá pár percre a dalt is elkezdtem énekelni elmosolyodott és leült az eggyik székre.

Mikor befejeztem a dalt Luke felkelt és elindult felém ezért én is felkeltem a zongorától és mikor odaértünk egymáshoz mosolyogva néztünk egymás szemébe.

-MEGLEPETÉÉS....- öleltem meg.

-Ezt te írtad? -kérdezte

-Igazából megállmodtam a dalszöveget. -válaszoltam.

-Nagyon jó volt. És hogy tudtad leszervezni hogy itt add elő?

-Szilvi találta ki hogy itt legyen a meglepi. -mondtam

-Fantasztikus dal lett. -mondta majd megcsókolt. -és a ruhád is gyönyörű szép....

Még egy ideig bentvoltunk, majd elköszöntünk a főnökasszonytól és elindultunk a városba valamerre....

-És hogy viseled? -kérdezte

-Mit? -néztem rá furán mert nem tudtam hogy mire gondol....

-A hírek.

-Ja hogy azt.....tegnap először kicsit bepákinkootam de annyira nem vészes már.... -mondtam, de ez nem igaz mert totál be vagyok ezmiatt pánikolva.

-Együtt túlleszünk rajta. -ölelt meg, de ekkor megjelent a közelünkbe egy rakás riporter, újságíró és egy csomó vaku villant egyszerre és ezek mind felénk igyekeztek. Luke közel hajolt hozzám. -fussunk. -mondta majd szorosan egymás kezét fogva elkezdtünk rohanni........

-Ezek....minden...hol....megtalálnak..... minket.. -mondtam fáradtan.

-Ehez értenek....sajnos. -mondta Luke mikor a házukhoz értünk. -Aludj itt, nem akarom hogy este egyedül menj haza, főleg hogy az újságírok a közelbe vannak.

-Akkor írok anyunka ez sms-t hogy nálatok alszok. -vettem ki a zsebemből a telefont és el is küldtem az üzenetet amire pár másodperc múlva jött is a válasz....

BETTI: Anyu....Luke-nál alszok ha nem gond.
ANYU: Nem baj, csak elöbb is mondhattad volna mert akkor vihettél volna nagaddal másik ruhát is.
BETTI: Jó ez is. Köszi.

-Na mit írt anyud? -kérdezte Luke.

-Ha elöbb mondom ezt neki akkor tudtam volna hozni magammal másik ruhát is. De megengedte.... -mondtam majd beléptünk a házba.

-Michael Gordon Clifford!....most azonnal add vissza a ruhám....-futott Michael után Ashton aki elég szellősen volt öltözve....csak egy törölköző volt rajta.

-Ezt nem akartam volna látni. -néztem Luke-ra ledöbbenve.

-Én se....de ez szinte mindennapos. -válaszolta.

- Sziasztok. -jött le Calum az emeletről. Végre valaki észrevette hogy ottvagyunk.

-Szia Calum. -mondtam.

-Hát te, hogyan hogy ittvagy? Mármint ne értsd férre nagyon bírlak, csak nem tudtuk hogy jösz. -mondta Ashton akinek sikerült visszaszereznie a ruháját Michaeltől.

-A riporterek és a társai miatt. -mondtam.

-Csajsziii....-állt meg elöttem Michael, majd szorosan megölelt. -Csini vagy.

-Köszi.

-Betti. Feltehetek neked egy nagyon fontos kérdést? -nézett rám komoly szemekkel Michael.

-jaajj...mond.

-Kék vagy lila? -kérdezte, majd felmutatott 2 hajfestékes dobozt.

-Szerintem kék......az már nekem is volt és imádtam. -mutattam rá a dobozra.

-Akkor az lesz. Köszi....

-Nekem is kéne már egy hajfestés.....unom ezt a rózsaszínes akármijen színt. -nyúltam a hajamhoz.

Miután mindent megbeszéltünk rendeltünk pizzát, majd vacsi után még maradtunk filmet nézni. Olyan 22:00lehetett amikor felmentünk Luke-szobájába mert én már csukott szemmel néztem a filmet, Luke meg szerintem el is aludt, a többiek is bevonszolták magukat a saját szobájukba.

-Nem lesz kicsit ez a ruha nekem kényelmetlen? Mert nemhiszem hogy alváshoz tervezték. -néztem le a ruhámra.

-Adok egy felsőt -mondta Luke álmos hangon. Csak bólintottam, majd ő kivett egy fekete Green day-es felsőt és oda adta.

-Köszi. -vettem el tőle, majd Luke bement elsőnek a fürdőbe.......

Mikor Luke kijött, kezembe vettem a felsőt amit kaptam és én is bementem hogy végre megtudjak fürdeni. Fürdés után magamra kaptam a felsőt ami kicsit nagyon nagy volt rám, de nem baj mert így legalább kényelmesebben tudok aludni.....
Kimentem a fürdőből és beestem az ágyba Luke mellé.....

-Jól néz ki ez a green day-es felső. -mondtam

-Rajtad néz ki jól.

-Nem is....de tényleg jó -mondtam majd betakaróztam.......