A hét többi napja elég lassan akart eltelni. Mindig csináltunk magunknak programokat, de Szerdától mindig egyre lassabban teltek a napok. A srácokkal nem találkoztunk mert nekik is sok dolguk volt az albummal. Szombat este megnéztünk egy filmet amiről azt reméltük, hogy jó lesz, de mint kiderült a film közepénél, hog ez nagyon unalmas. Inkább megdobáltuk egymást a kukoricával. Legalább valamivel eltelt az idő.
Vasárnap reggel gyorsan kitalarítottunk a házba és vártuk anyut. Reggel hívott, hogy olyan dél körül jön. Mikor ez megvolt felmentem a fürdőbe és emberi kinézetet igyekeztem csinálni és a hajamból is kivettem a kukoricadarabokat.....
Pár perc múlva anya lépett be a házba. Meglepődve fordult körbe, hogy milyen rendet tartottunk. Igen, ő arról nem tud hogy most reggel talarítottunk.....

-Sziasztok lányok. -köszönt anyu

-Szia anyu. -ölelte meg.

-Jó napot. -integetett Szilvi anyunak

-Hogy éreztétek magatokat?

-A hét első fele jó volt, de utána szét untuk magunkat.-mondtam.

-Én lassan megyek. -indult fel a szobámba Szilvi.

-jövök veled. -mentem utána.

Felérve a szobába összeszedtük Szilvi dolgait és kikisértem a kapuig.

-Jó volt ez a hét, csak kár hogy a másik fele már unalmasan telt. -ölelt meg

-Igen. Akkor szia.

-Szia

visszamentem a házba és odamentem anyuhoz.

-Na mesélj mi volt? -kérdeztem és leültem a kanapéra.

-Több helyre is elvittük a ruhákat és elég sok pozitív visszajelzést kaptunk. -mondta

-Akkor ez azt jelenti, hogy megkaptad a munkát?

-Igen mind a 8-an.

-8an voltatok?

-Na de most te mesélj. Milyen programokat találtatok ki?

- Szilvivel elmentünk a vidámparkba és majdnem meghalltam a hullámvasúton. -kezdtem az ,,élménybeszámolót"...anyu persze csak nevetett rajtam. Köszi az eggyüttérzést. -De késöbb nyertem egy plüss kutyit. Vacsira rendeltünk pizzát, filmetnéztünk meg szenvedtünk.

-Ennyi? -kérdezte

-Igen. Ja meg kifogyott a kedvenc samponom

-És vettél másika?

-Nem, hát gondoltam te veszel mert énnnem tudom hogy hól van az a bolt. -mondtam majd felmentem a szobámba, onnan pedig egyenesen az erkélyemre mentem ki. Pár perc múlva jött egy üzenetem.

LUKE: Naaaa Mit csinálsz?
BETTI: Az erkélyen vagyok és neked írom a választ a kérdésedre.
LUKE: Mi lenne ha elmennénk valahova?
BETTI: Megnézem a naptáramba hogy ráérek-e.
LUKE: Csak nyugodtan
BETTI: Nincs is naptáram
LUKE: Jaajj tee
BETTI: Hiányzol....még jó hogy mehetünk...akárhova is akarsz menni.
LUKE: 20 perc és ott vagyok.
BETTI :Várlak

20 perc?! Még nem is öltöztem fel. Vagyis van rajtam ruha, de abba voltam tegnap és még nem öltöztem át. Letámadtam a szekrényem és kivettem egy ruhát, majd gyorsan magamra kaptam. Mikor minden megvolt lefutottam anyuhoz szólni neki. Nem a legjobb ötlet futni a meredek lépcsőn mert már egyszer....vagy többszőr is legurultam.
De sikeresen leértem az alsó szintre.

-Anyuuuuu....elmegyek.

-Hova?

-Luke-al talállkozok.

-Rendben. -amint kimondta már csengettek.
Kinyitittam az ajtót és Luke nyakába ugrottam.

-Ennyire hiányoztam? -kérdezte mosolyogva.

-Igeeeeen..... -mondtam miközbe őt öleltem.

Mikor elengedtem Luke-ot kézen fogva elindultunk valamerre.

-Hova megyünk?

-Meglepi. -kacsintott

-Oké. És az album megvan?

-Elkészült. A jövő héten jön ki valamikor.

Elmeséltem Luke-nak, hogy én mit csinálltam a héten. Mikor azt mondtam hogy majdnem meghalltam  hullámvasúton és hogy soha többet nem ülök fel arra a halálos izére ő is kinevetett.

-...........de ez nem vicces. Ne nevess! -mondtam neki

-Oké....abbahagytam.

-Köszönöm.

- Na nemsokára ottleszünk. -mondta Luke én meg próbálltam kitalálni, hogy mit keresün az erdő mellett. -Most bekötöm a szemed oké.

-De mér? És ha elesek.

-Nem hagyom hogy eless. -kötötte be a szemem egy ruhadarabbal amit a táskájából vett ki.
Egy darabig vezetett majd mikor megálltunk levette a kötést, hogy lássam hova hozott.
Mikor megláttam hogy hova jöttünk elakadt a lélegzetem egy percre. Mikor felfogtam, hogy hól is vagyunk Luke felé fordultam.

-Meglepetés. -mondta majd megcsókolt. -Béreltem egy hőlégballont.

- Még soha nem voltam hőlégballonon. -momdtam, Luke mosolygott, majd elindultunk  a ballon felé. -Nem is mondtad hogy tudsz vezetni hőlégballont.

-Én nem is.....de ittvan a tulaj is, ő visz fel minket. -válaszolta majd beszálltunk mi is a ballomba ami el is kezdett emelkedni és pár másodperc múlva a magasba is voltunk.
A kilátás csodás volt. Egész Sydney-t látni lehetett.

Mikor földet értünk kiszálltunk a hőlégballonból és elköszöntünk az idős bácsitól aki felvitt minket a ballonnal.
Megálltam és Luke szemébe néztem.

-Köszönöm. Mindent. -öleltem meg és éreztem ahogy lefolyt egy könnycsepp az arcomon. Persze a boldogságtól. -Még senki nem tett ennyit értem azért hogy boldog legyek. Nagyon szeretlek.

-Ugye az örömtől jönnek a könnyeid? -kérdezte cuki mosollyal.

- Igen. -töröltem le a könnyeket és szorosan megöleltem Luke-ot. Az ölelésembe benne volt minden szeretetem amit iránta érzek. Életem eggyik legszebb napja volt a mai.
Hazaérve köszöntünk anyunak és felmentünk a szobámba. Ledobtam a táskám, majd leültünk.

-És a gitár hogy megy?

-Elég jól. Képzelt nekiálltam még egy dalotokat megtanulni gitáron, már a felét tudom. -mondtam

-Na akkor halljuk. -adta a kezembe a gitárom.

-Most?

-Aha

-De olyan jól még nem tudom....

-Segéttek. Melyik dalt kezdted el tanulni?

-Safety pin....most az a nagy kedvencem

"We'll safety pin, the pieces of our broken hearts back together
Patching up all the holes until we both feel much better
Deleted things are really dead, so now I'll say the things I never said
We'll safety pin, the pieces of our broken hearts back together"

Mikor már teljesen egyedül eljátszottam a dalt, még énektünk is hozzá.....de az idő eléggé eltelt. Letettem a gitárt és lementünk a konyhába.

-Nem baj ha Luke marad még? -mentünk oda anyuhoz.

-Miért lenne baj? Nyugodtan maradjon. -mondta anyu mosolyogva.
Leülltünk az asztalhoz és gyorsan megettük a vacsit.

-Merre voltatok? -kérdezte anyu

-Elvittem a lányát hőlégballonozni. -válaszolt Luke anyunak.

-Nagyon jó volt. -mondtam

-Ez aranyos. -mondta anyu minket figyelve ami kezdett kicsit zavarni, mert nem vagyok hozzászokva, hogy így bámul rám valaki vagyis inkább anyu.
Visszamentünk a szobámba és befeküdtünk az ágyamba. Bekapcsoltam a tv-t és nézegettük, hogy hól mik mennek. Végül egy zenecsatornát választottam amin épp akkor lett vége egy Fall out boy-számnak és megjelent a műsorvezető nő aki bejelentette a következő dalt ami a Jet balck heart volt.

-De jól néz ki a szöszi énekes....nem tudod a nevét? -kérdeztem viccelődve....

-Nem tudom, hogy ki lehet az de biztos van barátnője -mondta nevettve.

-Gondolod? -kérdeztem még mindig nevetve.

-Biztos vagyok benne. -ölelt meg. -Még csak most veszem észre, hogy itt milyen sok van belőlem. -nézte meg a szobámba elhelyezett poszereket/rajzokat/képeket.

-Hát kicsit rajongó vagyok.

-Az én kis dilis rajongóm. -mondta és a hajamba puszilt.

-Te meg az én....-gondolkoztam. -az én pingvinem.

-Pingvin? -kérdezte

-Igeeen....szereted őket és azér. -válaszoltam. -Legközelebb én csinálok neked meglepit.

-Igen? Milyen meglepit? -kérdezte

-Azt még ki kell találnom. -válaszoltam egy nagy ásíttás közbe.....