Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

54

A nappaliban a kanapén ültem egy pléddel félig betakarózva és a tálamat ölelve, miközben a tv-t néztem. Valamikor dél körül hagytam el a szobám és azóta is a nappaliban szenvedek tovább. A többiek a konyhába ültek és egyfolytában beszéltek.

-Elkéne menni orvoshoz.-mondta Ash. -Nagyon sokszor hány és hallottátok amikor azt mondta hogy tegnap is fájt már a hasa! Ez így nem oké.

-Mivan ha terhes?-kérdezte Calum mire mindenki elhallgatott én pedig lejjebb vettem a tv-n a hangerőt és feléjük néztem.

-Ezt verd ki a fejedből kínai szépfiú! Nem vagyok terhes! Ez hülyeség!-mondtam, bár inkább saját magam próbáltam győzködni.

-HÉ! Nem vagyok kínai!-háborodott fel Calum.-Viszont a szépfiú stimmel.-mondta vigyorogva, mire a többiek kinevették.

-Nem baj ha termes, olyan cuki lenne egy kicsi Luke, vagy egy kicsi Betty.-álmodozott Szilvi

-Uh igen!-mondta Mike.- Megtanítanám gitározni!

-És lehetne a neve Calum!-mondta Calum

-Nem vagyok terhes! És amúgy is, nem lenne a gyerekem neve Calum!-mondtam mérgesen, de nem tudtam igazán mérges lenni mert közben megint elkezdett fájni a hasam odamentem a konyhába és ott folytattam. -Nem vagyok terhes!
Miután ezt kimondtam odamentem a konyhában a csaphoz és oda hánytam mert a tálam a nappaliban maradt.

-Hát nem tudom.-mondta Mike visszatartott nevetéssel.-Tudod Betty itt nem olyan vastagok a falak és hát elég sokszor nem tudtam aludni mert..-kezdte de közbe szóltam.

-Hagyj már. Eljössz velem dokihoz?-kérdeztem Lukeot aki bólintott majd el is indultunk.
Mivel autóval mentünk így elég hamar oda is értünk. Kicsit kellett várni mert valakit épp vizsgált az orvos. Amíg a váróban voltunk egyfolytában azon gondolkodtam, hogy mivan ha a többieknek igaza van és tényleg terhes vagyok. Nem, az nem lehet! Vagy mégis? Ahj megőrülök. Vajon Luke mit reagál majd? Elhagy? Ilyen gondolatokkal küszködtem, majd kinyílt az ajtó és behívott minket az asszisztens. Luke megszorította a kezem és nyugtatásként rám mosolygott.

-Bármi is lesz, én szeretlek!-mondta halkan, majd felemelte a kezem és adott rá egy puszit.
Az orvosnak elmondtam, hogy mi a bajom és hogy mióta van ez. Ezután feltett pár kérdést a kapcsolatomról ami kicsit kínos volt, végül elkezdte a vizsgálatot. A percek olyan lassan teltek amíg vizsgált, szinte már egy örökkévalóságnak tűnt. Luke végig a kezem fogta ami kocsit megnyugtatott.

-Nos.-kezdte a doktor. -Nem terhes.-mondta ki az orvos mire megkönnyebbülve lehunytam a szemem.

-De akkor mitől van ez a sok rosszullét? -kérdezte Luke.

-Terjed egy nagyon csúnya vírus. Ez okozza a rosszullétet. Felírok néhány gyógyszert. -mondta az orvos majd néhány perc múlva a kezembe adta a papírt. -Ezeket szedje és hamar jobban lesz.
Elköszöntünk az orvostól, majd miután az autóba beültünk Luke felém fordult.

-Ha most terhes lennél ék akkor is szeretnélek.-mondta

-Féltem hogy az orvos közli, hogy kisbabát várok. -vallottam be. -Tartottam volna a reakciódtól, meg amúgy is.. én nem állok még késszen ilyenre.

-Tudom. Nekem is korai lenne.-mosolygott rám Luke. -De ha majd késszen állunk egy ilyen komoly dologra, Én végig veled leszek. -mondta Luke mire én meghatódva néztem rá, majd oda hajoltam hozzá és megcsókoltam.
Elindultunk a közeli gyógyszertár felé. A rövid út azzal telt hogy a rádiót kapcsolgattam mert sehol nem volt olyan zene ami tetszene nekem. Végül az egyik adón épp Sum41 szólt ezért azt kezdtem hallgatni és énekelni. Luke bement a gyógyszerekért én pedig visszaírtam addig Szilvinek, mert már mind nagyon kíváncsiak voltak.

Este Mike csalódottan magyarázott arról, hogy milyen menő lenne már ha lenne egy gyerekem akit megtaníthatna gitározni, majd később csajoznának.

-Ha lesz gyerekem majd megmondom neki, hogy kerüljön téged.-válaszoltam nevetne.

Vacsora után, ami nekem csak egy pirittós volt és a gyógyszerek, felmentem az emeletre és miután gyorsan lezuhanyoztam, majd felvettem a pizsamám ami egy kényelmes rövidnadrág és Luke egyik felsője volt, amit amúgy még valamikor régen adott amikor nála aludtam, de nem vittem magammal más ruhát...vagyis inkább kisajátítottam azt a felsőt és azóta is abban alszom.

-Szerintem jó apa lennék.-mondta Luke mire én álmosan néztem rá.

-Ez honnan jött?

-Csak gondolkodtam ezen a gyerek dolgon. Hogy milyen lenne.-válaszolta.

-Hát... majd egyszer kiderül. .-mondtam

-Igen.-mosolyodott el majd adott egy puszit.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro