Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

A nagy jelölt

Pár hete kedves TENSID kitalált egy olyat hogy húzzunk a family-ből ki egy emberkét, aki esetében az alábbiak szerint járjunk el:
• Írd le, hogy miket szeretsz benne
• Írj egy One Shotot amiben megjelölőd

Nos kezdjünk is bele! 😀😄
🎅☃🎄

Mit szeretsz benne?

♥ Hogy nem vagy egy ártatlan kis angyalka

♥ Hogy kedves is vagy de megesik hogy rossz is tudsz lenni

♥ Hogy ha nagy gebasz van, akkor te szinte mindig megpróbálsz az illetőnek segíteni

♥ Ha neked elmond valaki valamit, akkor azt titokban tartod

Most ennyit tudok csak felsorolni, de ez tőlem is sok 😅

És igen drága kis rólad jártatom számat és ujjaimat 😉

One Shot!

Megint egy viharos este köszöntött New York városára. A heves esőzés hangja és az autók dudáinak folytonos hangja törte meg a csendet. Társaimmal megint egy bevetésen voltunk csak most nem éppen egy kis pitiáner embert kell likvidálnunk, hanem a város egyik legnagyobb drogbáróját, Alexander Calzonet viszont a feladat annyiban volt csak nehezebb hogy ő tudta, hogy közeleg a halálának az időpontja és emiatt megnövelte a védelmét. Társammal épp az egyik panelháznak a tetején kémleltük az egyik közeli épületet ahol állítólag tartózkodik a célszemély.

-Liz biztos, hogy itt van és nem késtünk el?-szólalt meg miközben én rezzenés nélkül a puskám távcsövébe néztem hátha valami mozgást észlelek.

-Azt mondta Jonson hogy pontban 21:10-re legyünk itt a háztetőn. Ő pedig tudod, hogy soha nem téved.-mondtam majd mikor észrevettem, hogy megmozdul az ajtó és én pedig azonnal lövésre készenálltam.

Mikor pedig feltűnt egy ember a látókörben egyből figyelni kezdtem, hogy nem e tesz valami gyanúsat de csak azt láttam hogy a személy leint egy taxit amibe beszállt.

-Szóljak Anabelnek?-kérdezte mellőlem drága társam, Nicolas mire bólintottam és ő pedig megfogta a rádióját, amibe szólt a lánynak, hogy kövesse.

Tovább kémlelve az épület bejáratát unottan konstatáltam hogy nem lesz semmi mozgás mikor megszólalt a rádióban Anabel hogy az az embert akit követett az kapcsolatban van a célszeméllyel és hogy talán kitudunk valamit húzni de ahoz kelleni fogunk.

-Na, gyere, induljunk..-sóhajtotta majd felkelt a helyéről és én is felkeltem majd elrakva a fegyveremet egy táskába elindultam Nicolas után le a tetőről.

Hogy lehet, hogy Jonson tévedett?

Gondolkoztam el ezen, de társam megzavarta gondolkozásomat.

-Min agyalsz?-nyitotta ki az autónka,t amivel az egyik eldugott sikátorban parkoltunk le.

Rátekintettem majd kicsit megrázva a fejemet jeleztem, hogy nem lényeges. Beszállva elindultunk a megadott helyre, ami nem volt más, mint az Empire State Building közelében lévő kocsma Anabel és Nicolas szerencséjére. Bár jobban belegondolva Anabel tuti már félrészeg. Végülis hamarosan kapunk egy kis szabadságot Hawaiin így kezdünk arra hangolódni.

Az utunk persze nem volt annyira unalmas hiszen Nicoval mindig valamivel el tudtam beszélgetni plusz még hallgattunk zenét is. Mikor fordultunk volna be a Madison Ave utcára egy teherautó jött belénk az oldalamról és emiatt átpördülve többször is a parkban lévő füvön állt meg a járművünk fejjel lefele. Alig láttam valamit olyan homályos volt minden és éreztem, ahogy a fejemen végigfolyik lassan valami, ami gondolom a vérem volt. Próbáltam mozdítani a kezemet, de nem mozdult semmim majd nehezen Nicolasra néztem és láttam, hogy a légpárnába van temetve arca és ő se igen mozdul, de mikor előre pillantottam megláttam, hogy füstöl a motorháztetőnk és éreztem a benzin felismerhető illatát mire elkezdtem szólongatni Nicolast hogy ébredjen fel. Nehezen és halkan dörmögve,, de magához tért a társam és kibújva a védelméből szétnézett és gyorsan levette, hogy ha nem jutunk ki, akkor hamar végünk lesz.

-Az a rohadék.. Nem hiszem el, hogy valaki ilyen idióta lenne, hogy nekik piros és áthajt, rajta de még belénk is jön aztán mintha jól tette volna dolgát elhajtott..-morogta miközben próbálta a beszorult övét kicsatolni majd mikor végre sikerült neki egyből vízszintesbe helyezkedett az autóban és próbált engem is kiszedni a helyemről. Megéreztem, hogy kezd meleg lenni mire oldalra tekintettem ki az ablakon és megláttam, hogy kint tűz keletkezett és én ijedten Nicolasra néztem, hogy siessen. Nehezen, de sikerült kiszednie végre és épphogy időben törtük magunkat ki hisz szinte tized másodperccel később robbant az autónk és mi pedig a lökés hatására a fűbe terülünk el. Percekig nem mozdulunk, majd meghallom társam hangját.

-Megvagy?

-Nem igazán. Nem tudom, mozgatni a kezem meg nem érzem a lábam se.-mondom mire felsegített állásba.

-Remélem ez csak pár pillanatig marad így mert szükség lesz rád.-mondta majd felkapott a hátára és úgy vitt tovább gyors léptekbe.

Odaérve már lihegett és letett a kocsma előtt, és ahogy mondta tényleg jobban voltam kicsit, de lehettem volna jobban is még. Kinyitotta előttem az ajtót és egyből megcsapott az alkohol meg a cigaretta szagának a keveréke és rászánva magamat bementem és utánam pedig Nicolas jött. Bent szétnézve szemeimmel keresni kezdtem Anabelt és azt az embert, akit elkapott. Persze nem volt nehéz dolgom hiszen Anabel a bár előtt elhelyezkedő egyik széken ült és mellette a földön összekötözve szerencsétlen emberünk, míg a lány hevesen integetett nekünk mosolyogva. Elmosolyodtam rajta és megrázva a fejemet, hogy ez az Anabel soha nem változik meg elindultam feléjük.

-Szia Liz!-ölelt meg a maga erős szorításával, amivel bárkiből kitudta volna nyomni a szuszt.

-Szia Anabel.-mondtam ki nehezen majd mikor elengedett egy nagy levegőt vettem és ránéztem fogjunkra aki csak mérgesen nézett ránk, hogy mit is képzelünk.

-Gyertek, intézzük el hamar.-mondta Nicolas majd megfogtam a fogolynak a gallérját és felhúzva állásba magunk után rángattam a női mosdóba majd a falnak vágva Anabel egyből odaszorította helyettem. Intettem a fejemmel hogy szedjük le a szájáról a ragasztót. Anabel nem finoman, de lerántotta az illető szájáról a ragasztót mire az ordított egyet.

-Mit akartok?-kérdezte morogva.

-Tudjuk, hogy Alexander Calzonetnek dolgozik maga féreg.-morogtam mire inkább egy elégedett vigyor ült ki az arcára.

-Mit mosolyogsz?-kérdezte morogva Nicolas is.

-Idióták. Már lekéstétek a megölését.-nevetett.

Hogy mi??? Mond, hogy csak rosszul hallottam..

-Az este megölte egy helyi csapat.-mondta nyugodtan mire inkább elhagytam a mosdót és utánam pedig Nicolas jött ki egyedül hagyva ezzel a személyt és Anabelt ami valljuk be nem jó döntés annak tekintetében ha élve akarjuk látni a foglyunkat. Bár engem hidegen hagy.

-Nyugi legalább vége és nem tapad még egy ember vére a kezünkhöz.

-Nicolas engem nem érdekel az, hogy hány ember vére tapad a kezemhez, de nem szeretem, ha más végzi el az ilyet helyettem. És tudod, hogy emiatt lehet, mi szívjuk meg.-fordultam társam felé kissé idegesen.

-Nyugi. Elintézetem hogy ne minket büntessenek emiatt meg és így el is tudunk menni talán hamarabb a nyaralásra.-fogta meg a kezem.

-Tényleg?

-Szerinted hazudtam valaha?

-Már nem is számoltam egy bizonyos szám után.-nevettem mire ő is nevetni kezdett.

-De tuti a csajok miatt akarsz menni.-mondtam egy sunyi mosollyal.

-Na jó igaz..

-Te perverz.-nevettem és megveregettem a vállát majd mikor abbahagytuk a nevetést végre megláttam kijönni Anabelt is, aki csatlakozott hozzánk majd elindultunk vissza a főhadiszállásra.

Igaz hogy forrófejűek, de én így szeretem őket és semmi pénzért nem váltanám le őket másokra. Ki hitte volna, hogy ennyire össze tudunk szokni? Én biztos nem mondtam volna meg.

Nos, ennyi is lett volna ez 😁 Remélem tetszett akinek szántam és boldog karácsonyt mindenkinek!

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro

Tags: