,,Lássuk, hogy ki mit is tud"

- Lobby, Éberkóma (Stinky B szövege)

♪♪♪

Tegnap már nem volt idő vele beszélni. Haza kellett mennem hogy ki pihenjem magamat, azt mondta Milán. Próbáltam keresni őket, de sose jutott rá alkalom. És meg se találtam őket.

De tegnapi nap éneklés szempontjából jól sikerült. Az utolsó próba már a táncosokkal ment és hamar össze is hangolódtunk a társasággal. Nagyon kedvesek voltak és a produkció is fantasztikus lett. Még délután Szandival is találkoztam mert ő suli után már egyből jött próbálni. 

Mikor mind a hárman hazamentünk, Lujza már otthon volt. Elmondtuk neki hogy visszahívtak engem az élőshow-ba aminek látszólag örült, de nem ölelgetett meg ilyeneket. Vele is meg kéne beszélni ezt a dolgot...

Elmentem fogat mosni mert már Szandi kijött a fürdőből. Miközben mostam a fogamat, azon gondolkoztam hogy mikor lesz idő veleni. Hogy tényleg meg tudjuk-e majd dumálni ezt az egészet és kibékülünk. És ne kelljen végre erről beszélni.

- I/N, készen vagy? Mindjárt indulunk! - kopogott be Szandi a bezárt ajtón át, mire én fogkrémmel teli szájjal visszaválaszoltam.

- Pihnanath - mondtam majd kiöblítettem a számát.

- Milyen piránnyá? - kérdezett vissza. Ez süket.

- Pillanat!

- Ja, okés, csak gyere.

Gyorsan megmostam az arcomat, megtöröltem és már mentem is ki. Beletettem a táskámba a telefonomat majd felvettem a hátamra. 

- Megvagy? - kérdezte Flóra. 

- Igen. Mehetünk.

- Rendben. Akkor, szia Lujzi - ölelte meg Szandi Lujzát.

- Vigyázzatok magatokra és este tali a TV-ben - ölelte meg Flórát is Lujza majd rám nézett. Habozott hogy most mit tegyen de én ár megöleltem.

- Ne legyünk haragba, oké? Ha hazaértünk, megbeszélhetjük de gáz az hogy csak kerüljük egymást - mondtam. 

- Okés. És sajnálom...

- Semmi baj, nem tehetsz róla - öleltem meg szorosabban, majd elengedtük egymást. Mosolyogva néztünk egymásra. Tudjuk hogy még nem szent a béke mert még nincs teljesen letisztázva a dolog, de haladunk. Láttam hogy Flóra is mosolyog a háttérben. Ő is örült.

- Na jó, gyermekeim, indulás! Szia Lujza, őrizd a házat! Ha betörnek, tudod mi a teendő - kacsintott Szandi Lujzára majd mindannyian felnevettünk.

- Rendi. Nagyon jók lesztek, sziasztok!

- Sziaa - köszöntünk el mind a hárman majd beültünk a kocsiba és elkocsikáztunk a stúdióig. Még fel se kelt a nap és még köd is volt szóval, tiszta jó. Majd megfagytam, pedig volt rajtam kabát is. Már nem taknyoltam annyira de ha ilyen marad az időjárás, lehet visszaesek.

Szandi leparkolt az épület elé, majd kiszálltunk a kocsiból. Út közben szembetalálkoztunk a műsorvezetővel, Miller Dáviddal. Flóra egyből elmosolyodott amikor meglátta és láthatóan Dávid is ugyanazt tette.

- Sziasztok. Szia Flóra - köszönt nekünk Dávid.

- Szia - köszönt vissza neki Flóra majd megpuszilta az arcát. Most így megnézve őket, tényleg összeillenek és látszik, hogy szeretik egymást.

- Szia Dávid. Szabolcs és Lilla már itt van? - kérdezte Szandi.

- Jaja már bementek a táncterembe. Most van a főpróba a Henn produkciójára - mondta Dávid.

- Okés. És nem tudod véletlen, hogy milyen sorrendben lesznek a főpróbák? 

- Szandi, már mondtam neked reggel - csapott a fejéhez Flóra - Legelőször a Hennére próbálnak, majd a Y/N-ére, utána pedig a Nóriéra. Aztán lesz egy húsz perc szünet és utána az Éberkómáéra, Krisztiánéra, Monika pike-éra és a Viviére.

- Jaa tényleg. Bocs - tette fel a kezét megadóan.

- Látszik hogy szőke vagy - vigyorgott gonoszul Flóra.

- De te is az...voltál. Már nagyon bebarnult a hajad - jegyezte meg Szandi.

- Így is gyönyörű - tekergette Flóra haját Dávid. Flóra mikor ezt észrevette, halványan elpirult és szégyellősen elmosolyodott. Ilyennek is ritkán látni őt. Mindig a magabiztos, céltudatos arcát mutatja de most, mintha teljesen más lányt látnék magam előtt.

- Na jó, ti nyugodtan romantikázzatok csak itt kint, mi addig megyünk - karolt belém Szandi majd behúzott az épületbe. Már tudtam hogy merre kell mennem ezért egyből el is váltak útjaink, mert én jobbra fordultam, ő pedig ment még tovább egyenesen. Miénk volt a négyes próbaterem, úgyhogy be is mentem. Már ott volt Milán aki mosolyogva várt engem a kanapén.

- Jó reggeeelt. Hoztam egy kis valamit - felelte majd hátrafordult és odadobott nekem egy Kinder csokit.

- Mmm köszönöm - mondtam miközben beleharaptam. Olyan finom volt, mint mindig.

- Csak hogy legyen egy kis energiád. Szereted egyébként ezt a csokit? Csak hogy ne rosszat vegyek neked.

- Kedvenceim közé tartozik - mondta majd kidobtam a csoki papírját. Összecsaptam a tenyeremet.

- Oké. Akkor mehetünk?

- Te aztán nagyon izgatott vagy ma - vigyorgott.

- Énekelhetnékem van - mosolyogtam majd kiszökdécseltem a próbateremből.

- Oké, majd nemsokára kezdünk csak most még Henn próbál.

- Olyan sorrendben lesznek a próbák, ahogyan a táncosok is próbálnak?

- Uhum.

- Akkor várhatok - ültem le a kanapéra. 

- Addig foglald el magad. Még itt is fogunk gyakorolni szóval nyugi. Még tartunk egy kis pihit, utána kezdünk - felelte.

- Akkor addig én kimegyek a többiekhez - mondtam, ő pedig bólintott. Felálltam majd kimentem a próbateremből.

Szinte mindegyik versenyző kint volt, csak Henn-t, és Vivit nem láttam. Mindenki egymással beszélgetett vagy csak pihizett. Gondolom ők is mindjárt próbálni fognak. 

Átmentem a kisebb tömegen és megláttam a fiúkat. A kinti fotelben üldögéltek és beszélgettek. Először Wimmr látott meg.

- Megjött a művésznő - mosolygott Wimmr, majd mindannyian felálltak. És most Sxul is ott volt.

- Csimi csumi - köszönt Stinky majd lepacsizott velem.

- Tanítsuk már meg neki a pacsit - mondta Gergi.

- JÓÓÓÓÓ - örült AW.

- Jó, akkor gyere Sxul, tanítsd meg - lökte meg a haverját Stinky felém. Szegénykém csak pislogni tudott. Ugyanúgy ahogy én is. Csak néztünk egymásra mint két idióta, akik azt se tudják hogy mit kell csinálni. Közbe láttam hogy a fiúk vigyorogva néznek minket, közben Stinky lepacsizott AW-val.

Visszanéztem Sxul-ra.

- Milyen pacsi? - kérdeztem.

- Ja, öhm, nézd. Tartsd fent a karod és nyisd ki a tenyered - utasított majd felemeltem a karomat - Rendben. Kétszer bele kell csapni egymás tenyerébe - csapott bele kétszer a tenyerembe - Aztán te belecsapsz az én könyökömbe és én a tiédbe - felelte majd megpróbáltam úgy csinálni, ahogy mondta. Úgy tűnt, jól csináltam mert mosolyogva bólintott.

- Így jó? - kérdeztem.

- Igen - mosolygott - Utána a kisujjunkat egybe kell kulcsolni, majd a hüvelykujjunknak össze kell érniük - felelte. Zakatolt a szívem. Tudom hogy csak egy pacsi amit meg akar nekem tanítani, de minden érintése után jó értelemben kirázott a hideg. Felemeltük a kisujjunkat és egymáséba kulcsoltuk. Sxul elmosolyodott. Hihetetlen hogy mennyire aranyos a mosolya. Aztán rám pillantott. És megint ugyanaz történt, ami mindig megtörténik. Elvesztem azokban a szemekben. Nem találtam a kiutat, de nem is akartam megtalálni. Csak örökké azokat az íriszeket nézni. 

Annyit láttam hogy a másik négy tag mindent tudóan elvigyorodik és a szemöldöküket fel-le huzigálják. Azonnal visszazökkentem a valóságba.

- Oké, és tovább? - kérdeztem majd Sxul csak pislogott és leesett neki hogy mégis mi történik.

- Utána a hüvelykujjaink érjenek össze és minden ujjunk - mondta és meg is csináltuk. Már nem jött vissza annak a pillanatnak a varázsa ami az előbb volt de így is bizsergett a bőröm az érintése által.

- Naa, ügyes vagy - mosolygott, aztán felém hajolt - Elrabolhatlak egy percre?

- Uhum - feleltem halkan majd Sxul hátranézett a fiúkra.

- Kicsit elrabolom, jó? Mindjárt jövünk.

- Oké, de szeretnénk ha azért vissza is jönnétek! Nem lenne jó ha egész élőshow alatt ott maradnátok bent...kettesben - vigyorgott Stinky majd AW elkezdett furcsán köhögni, mire a másik két fiú elröhögte magát.

- Köcsög - löktem meg a fiút majd követtem a rákvörös arcú Sxul-t. Az ő próbatermükbe mentünk be ahol nem volt senki. Tiszta olyan volt mint a miénk annyi különbséggel, hogy ez egy kicsit nagyobb volt.

Megálltunk a szoba közepén. Csak néztünk egymásra. Tudtuk mind a ketten hogy miről kell beszélni.

- Figyelj én...sajnálom, nem akartalak megbántani. Nem mertem neked írni mert azt hittem hogy eltolnál magadtól. És én tényleg nem vagyok együtt vele, hidd el. Félreértettük egymást és sajnálom. Bunkó voltam meg minden - nem nézett a szemembe, csak a földre. Látszott rajta hogy tényleg sajnálja. 

Megfogtam a kezét és a szemébe néztem. Ő hihetetlenül meglepődött, mert csak zavartan nézett rám.

- Nem neked kell sajnálnod. Én voltam a hülye aki elkezdte. Te csak az igazat mondtad, én meg nem hittem neked. Ne haragudj rám, jó? - néztem rá. Mélyen felsóhajtott.

- Nem haragszok rád és nem is haragudtam - suttogta nagyon halkan, szinte már alig érthetően. Hosszan egymást néztük. Egyre közelebb hajolt. Én is felé léptem egy kicsit. Majd még egyet. És még egyet. Már csak centik választottak el minket egymástól. Az ajkára néztem, majd vissza a szemébe. Ő elmosolyodott és lehunyta a szemét. Követtem a példáját.

- Y/N, próba van! - kiabálta egy hang az ajtó túlsó végéről. Milán szólt. Zavartan Sxul-ra néztem.

- Látom hív a kötelesség - mosolygott keserédesen.

- Megnézitek? Csak hogy addig ti se unatkozzatok - mosolyogtam. Ha már Milánnak sikerült elszúrni azt a pillanatot amire vártam, akkor hagy kárpótoljam Sxul-t azzal hogy lássa a próbám.

- Ahaa - mosolygott izgatottan. Elengedtük egymás kezét. Észre se vettem hogy még mindig fogtam azt a puha kezet. Na jó, vissza a valóságba.

Kijöttünk az Éberkóma próbaterméből és a folyosóra mentünk. A másik négy tag kíváncsian nézett ránk. 

- Na fiúk, jösztök próbát nézni - mondtam nekik.

- Kiét? - kérdezte Wimmr.

- Az enyémet. Na gyertek - felelte majd a fiúk örvendezve felálltak a helyükről és jöttek utánam. Gyorsan odafutottam Milánhoz.

- Jöhet az Éberkóma kis közönségnek? - kérdeztem.

- Még szép - karolta át a vállamat a mentorom haveriasan majd bementünk a stúdióba. A produkciómhoz készült díszlet is ott volt már. Kartonból készített pálmafák (mivel ez egy nyári dal) és a háttér pedig naplemente. Nagyon jól nézett ki.

- Mekkora vibe-os díszlet. Mit fogsz előadni? - kérdezte Gergi kíváncsian.

- Az legyen az én titkom. Majd megtudjátok - kacsintottam majd a fiúk elkezdtek tippelgetni. Mondták már Summertime Sadness-t Lana del Rey-től, a Lean on-t Major Lazer-től és még egy csomó másat, de egyiket se találták el.

- Gyere Y/N, állj fel a színpadra, már a táncosok is itt vannak - utasított Milán és csináltam amit mondott. Felmentem a színpadra és elkezdődött a zene. Amikor elindult vigyorogva néztem a fiúkra. Ők egyből felordítottak mert felismerték a számot. Mikor már énekeltem, akkor is fülig érő mosollyal néztem rájuk.

Mikor jött a második refrén, Sxul-ra néztem. Ő édesen mosolyogva nézte ahogyan énekelek. Emiatt még jobban elmosolyodtam. Ezt Stinky is meglátta majd Sxul-ra nézett és csücsörített egyet az ajkával. Sxul ezt észrevette és mondott neki valamit majd arrébb tolta a fejét. Stinky csak motyogott valamit miközben a fiúk rajta röhögtek. De Sxul csak engem figyelt. Így is tudtam koncentrálni a dalra, de nem tudtam levenni a szememet róla. Mintha neki énekeltem volna. A táncosok is táncoltak mellettem de azokat se vettem figyelembe. Mintha a világ megszűnt volna körülöttünk és csak mi ketten léteztünk volna.

Mikor vége lett, a fiúk állva tapsoltak nekem. Drámaian meghajoltam és a mikrofonba mondtam egy köszönömöt.

-Ügyesek voltatok, jó, vége - mondta Milán a hangtechnikusoknak és akik a díszletet felügyelik. Lejöttem a színpadról és a fiúk egyből lerohantak.

- ÁÁÁ bitang volt - tapsolt AW.

- Már csak a miénket kell megnézned - mondta Wimmr.

- Nee az legyen neki meglepetés - kacsintott Gergi.

- Ahhoz képest hogy egy napod volt rá, ez kurva jó - veregette meg a vállamat Stinky miközben mentünk előre. Viszont Sxul lemaradt. Bevártam hogy megkérdezhessem erről a véleményét. Mikor látta hogy bevárom, cinkosan elvigyorodott.

- Szóval Senorita? - kérdezte.

- Igen. Jó volt?

- Totál. Felrobbantottan a színpadot, Senorita - felelte.

- Jó igen, ezt éneklem de miért hívsz így? - kérdeztem felvont szemöldökkel.

- Mert illik hozzád. Olyan...Senorita-s vagy - kacsintott majd ment a fiúk után. Csak pislogni tudtam. Mostantól annak fog hívni? Senorita-nak?

♪♪♪

Pár perc és nyolc óra. Már megcsinálták a sminkemet, felöltöztettek és a hajamat is megcsinálták a Syoss támogatásával. Nagyon izgulok. Már mindenki készen van és arra vár hogy elkezdődjön az élő. A legelső élőshow.

Kint ültünk a várakozóban. Már mind a tizenkét versenyző itt van velem együtt: Kundra Zsombor, Henn, Miklós Vivi, Fehér Krisztián, Toldi Sanyi, Sárközi Roland, Szabó Bence, Zilincki Nóri, Koren vagyis Petra, Monika Pike, én és az Éberkóma. Én párszor beszélgettem Nórival és kiderült hogy Flóra az ő produkcióján fog táncolni. Biztos jó lesz, szurkolok neki. Szandi talán a Hennében fog táncolni és a Fehér Krisztiánéban. Flóra még a Krisztiánéban is úgyhogy ketten fognak egy produkcióban is táncolni.

Odamentem a fiúkhoz akik között AW-n látszódott leginkább az izgulás. Járt a lába és mindenhova nézett össze-vissza.

- Izgulsz, Apu? - kérdeztem a becenevén szólítva.

- Aaöhm nem - felelte.

- Pedig látszik rajtad apukám. Nyuga vaan - lökte meg a vállát Stinky.

- Jó,jó de én nem tudom honnan veszitek hogy én parázom.

- Le se tagadhatnád, a vak is látja hogy te vagy a legizgulósabb.

- Jól van már naa - húzta le a sapkáját a szemére ezzel eltakarva magát.

- Na és te? Izgulsz, Senorita? - jött oda mellém Sxul.

- Azért én is izgulok de ne hívj így - löktem oldalba enyhén.

- Pedig olyan jól áll neked - nézett rám mosolyogva. Nem tudtam rá haragudni, egyszerűen képtelen voltam rá.

- KEZDÉS! - mondta nekünk az egyik X-faktoros nő és elkezdődött az élőshow. Hallottuk kintről hogy Miller Dávid beköszön a nézőknek Jocival és elmagyarázzák a szokásos dolgokat: hogy kell szavazni, mennyi forintba kerül egy hívás, versenyzők, bla bla bla. Aztán behívták a mentorokat. A három férfi, Majka, Laci és Milán aranyszínű öltönyben voltak, Andi pedig egy rövid, csillogós sötétkék egyberuhában. Leültek majd elkezdtek beszélni a felkészülésről és minden egyébről. Majd elérkezett az a pillanat, amire mindenki kíváncsi volt: kit hozott magával Milán.

Egyből beindították a rólam szóló kisfilmet, amit az X stúdiójában néztek is. Furcsa volt magamat látni a színpadon a képernyőn de nem zavart annyira. Hálás vagyok Milánnak hogy engem választott. 

- Milyen magadat fent látni? - kérdezte a mellettem ülő Sxul.

- Furcsa de jó - néztem rá. Lazán ült mellettem, a karját a kanapé karfáján pihentette, ahol ültünk. 

- Örülünk hogy itt vagy - mosolygott.

- Én is. Hálás vagyok Milánnak hogy engem választott - néztem tovább a műsort de még mindig éreztem magamon a mellettem ülő srác tekintetét. Próbáltam nem oda nézni, de mindig oda-oda vándorolt az én tekintetem is.

- Még egyszer sajnálom - felelte suttogva.

- Emiatt ne ócsárold magadat. Nem haragszunk egymásra - néztem rá és elmosolyodott. Imádom az ő mosolyát.

Láttuk hogy Henn kimegy a várakozóból és fellép a színpadra. Milán felkonferálta és már el is kezdte a dalt. Azt hisez Nekem ez a flesh volt a címe. Láttam hogy Szandi ott táncol elől egy másik szőke lány mellett. Nagyon jól táncoltak. Jók voltak a vibe-ok egyébként, én élveztem. Széket is kapott.

Utána jött Sanyi, aki Lady Gaga és Bruno Mars Die with a smile című zenéjével jött. Baromi szépen énekelte el. Nem voltak táncosok, de nem is kellettek. Annyit kell erről a dalról tudni hogy egy nagyon érzelmes dal és hihetetlen nagy a mondani valója. Sanyi ezt megadta. Négy igent kapott.

- Ez a lelkemig hatolt. Pedig nekem nincs is szívem. Kőből van - mondta Stinky.

- Dehogy testvér, miket beszélsz - mondta neki Wimmr.

- Na jó, inkább nézzük tovább - felelte Stinky.

Sanyi után Monika Pike következett Diana King, Shy Guy-ával. Voltak benne hibák, ezt mi is hallottuk. De nekem tetszett. Sajnos a mentorok nem így gondolták mert a veszélyzónába került.

Monika Pike után Nóri jött aki hatalmas mosollyal ment ki a várakozóból. Ebben a produkcióban Flóra táncolt, aki külső szemmel nézve jobbszélen volt. Ez a produkció is baromi energikus volt és meg is érdemelte a széket.

Aztán Vivi jött. Rajta nagyon látszódott az izgulás mert remegő lábakkal ment ki a várakozóból. Vajon én is így fogok kimenni? Most még nem izgulok annyira de lehet hogy amikor én fogok következni akkor el is ájulok a színpadon. 

Vivi előadása is nagyon szép volt bár Laci ma nagyon szőrös szívűnek tűnik. Nem tudom mit fog mondani az én produkciómra. Ha ennyire szigorú már az első adásnál akkor mi lesz a többi élőshow-ban? Tisztelem Majkában azt hogy ennyire kiállt a versenyzőjéért. Rendesen megmondta Lacinak. Vivi azért kapott széket de még mindig nem látszódott nyugodtnak.

- Ezért szeretjük mi Majka papát. Legjobb mentor - felelte Gergi amin én csak mosolyogtam. Megértem hogy mennyire szeretik őt.

Vivi után Petra jött, vagyis az új művésznevén Koren. Ő egy magyar dalt adott elő ami nagyon szép volt. A díszlet is gyönyörűen volt megcsinálva, meg minden. Észre sem vettem a hibákat de Laci igen. Veszélyzónába került.

- Lacinak mindenbe bele kell kötni? - kérdezte AW.

- Nem tudom de ma eléggé vérszomjas a hangulata - felelte Sxul.

Petra produkciója után Dávid kijelentette hogy tartanak egy kis szünetet. Ami azt jelenti hogy fél óra pihi. Ittam egy kicsit de egyre jobban rám tört az izgulás. Sikerülni fog. Sikerülnie kell. Azért remélem megértőek lesznek velem hogy csak egy napom volt elkészülni.

- Y/N? Y/N! - hallottam meg Sxul hangját. Hirtelen néztem felé.

- Igen?

- Hé, nyugi. Sikerülni fog és széket kapsz. Hidd el nekem, jó leszel - nyugtatgatott.

- Remélem - fújtam ki a levegőt.

- Ne parázz. Nálad jobb énekesnőd nem is ismerek. Baromi jó vagy. Csak nyugi - mondta majd megsimogatta a karomat. Megint elkezdett bizseregni a bőröm. Mintha belém vezették volna az áramot, olyan érzés volt. Túl sokszor mondom el. 

- VÉGE A SZÜNETNEK - mondta egy X-es és mindenki visszament a helyére. Aztán Milán kezdett el beszélni. Basszus. Én jövök.

- Y/N Y/S következik - felelte az X-es nő én meg felálltam és a stúdió felé haladtam. Na jó, nyugi van. Nem tudom minek izgulok mindig amikor már túljutottam a válogatón, a táboron és a székesen. És tök rutinosan megy a dal. Nem kell parázni.

- Nálad jobb énekesnőt nem is ismerek. Csak nyugi.

Csak.

Nyugi.

Már lement a rólam szóló kisfilm. Bementem a színpadra. Tapssal köszöntött a nézőtér. Atya ég. De sokan vannak. És a lámpa a szemembe világít.

Beálltam a színpad közepére és vártam hogy elkezdődjön a dal. Elindult a dallam. Vártam 14 másodpercet addig, ameddig be nem csatlakozok.

I love it when you call me Senorita

I wish I could pretend I didn't need ya

És ment tovább a dal magától. A táncosok is elő jöttek akik lassan mozogtak. Én is kezdtem lazábban énekelni és nem végigizgulni az egészet. Elkezdtem hozzá mozogni és átérezni a dalt. És csak rá gondoltam. Az egész dal alatt rá gondoltam.

You say that were just friends

But friends don't know the way you taste, la la la

Cause you know it's been a long time coming don't you let me fall

Láttam hogy a mentorok is élvezik. Andi a vállával táncolt, Milán mosolyogva hallgatta az előadásom, Majka pedig szintén mosolyogva figyelt. Csak Laci arcáról nem tudtam leolvasni semmit. Nem jó jel.

De ez sem zökkentett ki a dalból.

Ooh I should be running

Ooh you keep me calling for ya

És véget is ért a dal. A stúdió lámpái rám vetítették a fényüket, a közönség sikongatva tapsolt.

Én úgy érzem hogy ez jól sikerült.

Már csak az a kérdés hogy vajon kapok-e széket.

♪♪♪

Itt a fejezeeet<33

Remélem tetszett nektek ez a rész is és köszönöm a sok támogatást mert tényleg eddig ez az a könyvem ami a legjobban fel van kapva<33

Itt is lennének a dalocskák

Lady Gaga, Bruno Mars - Die with a smile

Diana King - Shy Guy

Henn - Nekem ez a Fless

Lana del Rey - Summertime Sadness

Major Lazer, DJ Snake - Lean on

Jövök a kövi résszel<33