,,Amit mutatok, minden új zenén, egy újabb darabot"

- C'est la vie, Éberkóma (Wimmr szövege)

♪♪♪

Eltelt két nap a tábor óta. Már mindenki javában gyakorol. Néha aludni sem tudok hisz vannak olyan emberek, akik még hajnali háromkor is énekelnek. 

De azért nekem is jól megy. Mostmár csak az utolsó simítások vannak hátra. Margit néni nagyon kedves volt velem és nagyon hamar megtanultam a dalt. Imádkozok hogy jó legyen.

A fiúkkal az utóbbi két napban nem beszéltünk sokat, mert egy saját dalt készítenek maguknak. Azt mondták, hogy ha készen lesz akkor megmutatják nekem majd az egészet. Baromi kíváncsi vagyok, már most.

Ma hívtak Lujzáék hogy ma meglátogatnak és majd szombaton is jönnek. Ugye a székes feladatnál meghívhatunk bárkit a családunkból vagy a baráti körünkből. Én őket hívtam meg és Margit nénit. Csak mivel ma pont arra járnak, mert elvileg Szandi és Flóra unokatesója itt lakik és pont hozzájuk mennének, ezért útba esik. Így ma jönnek meglátogatni.

Viszont nekem még ma is gyakorolnom kell egy csomót. Tudom, már így is tök jól el tudom énekelni a dalt, de legyen tökéletes. Ne legyen benne semmi hiba. Az élőshow-ba jutás a tét. Itt nem szabad megállni.

Kikeltem az ágyamból. Ma is piszkosul fáradt vagyok. De ez nem zavart meg abban, hogy tovább gyakorolhassak. Hisz az élőshow sokkal keményebb lesz mint ez. 

Készítettem magamnak egy teát és azt kavargattam. Néztem ki a fejemből. Aztán rápillantottam az asztalra, amin ott volt a gumicukros zacskó.

Két napja hogy ő a kezembe nyomta a zacskót úgy, hogy már csak egy darab maradt belőle. 

,,- Te meg kajakómás vagy - nevetett halkan - Tessék - fogta meg a kezem és beletette a tenyerembe a zacskót - Szép álmokat - intett és lement a lépcsőn"

Láttam vissza magam előtt az estét. Még mindig hogyha visszagondolok rá, olyan...furcsa érzésem lesz. Nem tudom megmondani hogy mégis mi lehet. Egyszerűen, olyan ismeretlen. Tudom hogy csak pár napja ismertem meg őket és egyben őt is, de attól még...

Abban a pillanatban hallottam meg a csengőhangomat ami durva hangerővel szólt. Odamentem az éjjeliszekrényemhez és felvettem.

- Szia - köszönt bele Zakeus - Akkor ma el tudsz jönni?

 sóhajtottam - Nem, mert gyakorolnom kell és még mindig van egy csomó programom.

- De, kérlek - könyörgött.

- Bocsi, de nem. Ma sem tudok, holnap sem, és amíg nem lesz vége a műsornak addig sohasem.

- Érdekes, két nappal ezelőtt még azokkal a fiúkkal volt, akiket összeraktak.

- Jaa, az más. De még mindig nem. Értsd meg - próbáltam vele megértetni, hogy nem megyek el vele vacsorázni és leraktam a telefont.

Zakeus. Az idegesítő szipirtyó aki egész nap hívogat hogy menjek el vele valahová, aki mindig Kicsilánynak becéz és soha nem hagy békén. Igen. Ez ő. Valamikor, néha-néha tud normális lenni, de legtöbbször ilyen.

Ránéztem az órámra. 7:22. Még van nyolc percem. Gyorsan megcsináltam a hajamat, felvettem egy egyszerű fekete-fehér csíkos pulcsit és egy hozzá illó hosszú farmert. Ma eső lesz úgyhogy még egy esernyőt is betettem a táskámba, aztán elindultam különórára.

Megint taxival mentem, ahogy az elmúlt napokban is. Hamar odaértünk. Becsöngettem és vártam amíg a tanárnőm ki nem jön. Ajtókulcsolást hallottam, ami azt jelenti, hogy itt van Margit néni.

- Szia, I/N. Gyere - köszöntött kedvesen és bementünk a házba.

- Hogy vagy, drága? - kérdezte.

- A legtökéletesebb produkciót kell kiadni a kezünkből. Így mindent bele - álltam készen, mire Margit néni bólintott és elindította a zenét. Elkezdtem énekelni. De elrontottam. aztán mégegyszer. Most a szöveget cseréltem fel egy másikkal. Majd megint. A legtöbb hamis volt. Margit néni megállított.

- Nagyon bizonyítani akarsz. Csak lazíts. Semmi baj nem lesz. Még van rá két nap. Nyugi. Tökéletes produkció lesz, de ahhoz nem kapkodd el - mosolygott Margit néni majd felállt a székéről. Kivett a hűtőből egy tányér süteményt - Egyél. Tudom hogy még csak reggel van, de jobb lesz.

- Köszönöm - mosolyogtam, majd kivettem egy darabot a tányérból. Nagyon ízletes volt - Ezt a sütit, tanárnő sütötte?

- Igen. A dédunokám születésnapjára készült.

- Dédunoka?

- Igen. Annának hívják. Egyem meg a kis szívet! Most lett hat éves. Van egy másik is, Patrik. Ő már jóval idősebb a kishúgánál. De még mindig meglátogat engem.

- Biztos nagyon jó emberek lehetnek - mosolyogtam.

- Ó, nagyon! Patrik meg egy igazi úriember. Kevés ilyen ember létezik a világon. Majd egyszer bemutatlak neki - mosolygott izgatottan.

- Rendben, alig várom - mosolyogtam. Mikor megettük a sütiket, megint nekiálltunk gyakorolni. És megállás nélkül gyakoroltunk. 

- Tökéletes! Még egy utolsó utána pihi - mosolygott.

- I know you... - feleltem, majd megcsörrent a telefonom. Szandi hívott.

- Elnézést, ezt fel kell vennem - mondta Margit tanárnőnek aki bólintott. 

- Sziaa. Miért hívtatok?

- Csak annyi hogy nemsokára itt vagyunk. Akkor a bejárathoz kell menni és a második emelet legutolsó szobája? Már csak néhány utca és ott vagyunk.

-Ömm...az a helyzet hogy nem vagyok ott. Most gyakorlok. A székes feladatra - közöltem velük, majd Margit néni elkérte a telefonomat.

- Halló, tessék? Én lennék Y/N tanárnője és arra szeretnélek kérni titeket, hogy ne a szállásához menjetek, hanem ide, ahol most mi gyakorlunk. Szeretnénk ha meghallgatnátok a próbánkat - néztem Margit nénire tátott szájjal. 

- Rendben és hova menjünk? - kérdezte a telefonon keresztül Szandi majd a tanárnő megmondta az utcát és a házszámot és letették a telefont.

- Na, lesz egy kis közönséged. Barátok?

- Igen - bólintottam.

- És van már valaki? - kérdezte tanárnő. Elvörösödtem.

- Nem, senki - tiltakoztam hevesen. Hisz igaz is volt.

- Biztos? És valaki aki csak úgy megtetszett? 

- Senki. Élem a szingli életemet - vigyorogtam majd elfordultam. Nagyon nem szerettem ha szülők vagy ismerősök felhozzák ezt a témát. Kínos. És gáz. És semmi közük a szerelmi életemhez. 

- Értem. Mindenesetre, tudod hogy mindig mindenről tudunk beszélgetni. 

- Igen tudom de...most nincs senki - csóváltam a fejemet mosolyogva.

Addigra csengettek. Margit néni kiment és fogadta a lányokat.

Flóra egy bő, rövid narancssárga pólót vett fel, fekete farmerszonyával. A haját most kontyba fogta, de mi négyen nem kontynak hívjuk hanem Hamupipőke frizurának. Mindig úgy néztek ki az ikrek ezzel a hajstílussal mint Hamupipőke.

Szandi szokásosan a szőke haját kibontva hagyta, de a fején egy napszemüveg csücsült. Egy krémszínű pulóver volt rajta, rövidnadrággal. Ő hozta a formáját és a saját stílusát.

Lujza pedig a szokásos sportos öltözéket viselte. Egy fekete top volt rajta, a hátára pedig felvett egy Adidas-os melegítőpulóvert. A pulóverhez járt még egy hasonló melegítőnadrág is, ami szintén rajta volt. Emlékszem ezt a rendelte meg pár hónapja.

- Sziaa - köszöntek.

- Sziasztok.

- Székes feladat? - kérdezte Lujza

- Székes hát. Most arra gyakorlunk. Meghallgatjátok? Mondjuk úgyis hallani fogjátok szombaton de nem baj.

- Persze - mosolyogtak és leültek a kanapéra. 

- Mit fogsz elénekelni? - kérdezte Flóra.

- Sia-tól a Rainbow.

- Azt ismerem. tavaly jó szám. De hallgassuk - kérte Szandi majd elindult a zene. Belekezdtem. És csak ment, ment tovább. Nem felejtettem el a szöveget, nem énekeltem hamis hangokat. Jónak éreztem. 

A dal végén nekiálltak tapsolni a lányok.

- Nagyon ügyes leszel. Ez garantáltan piros szék - felelte Szandi és Lujza.

- Ez brutál. nagyon jó. Ha ezt nem látja Milán én nem tudom mi lesz - felelte Flóra.

Aztán ott maradtunk még egy kis ideig. Margit néni is megismerte a lányokat és nagyon megkedvelte őket. Főleg Szandit. Azt mondta, hogy nagyon emlékezteti őt az akkori önra.

Nem tudom mennyi idő telt el. Ránéztem a telómra. 14:12.

- Margit néni, nem akarjuk tovább zavarkodni. Mi most megyünk - mondtam neki.

- Rendben. Kikísérlek benneteket - felelte majd felállt a székből. Aztán hangos csattanást hallottunk. A tanárnő elesett. Egyből odarohantunk hozzá felsegíteni őt.

- Uramisten! Jól van tanárnő? -adatunk neki felállni. 

- Inkább csak maradjon itt. Pihennie kell. Az időseknél ez könnyen megesik. Hozok egy kis vízet - szaladt Szandi a konyhába. Máris meghozta az innivalót és odaadta az asszonynak.

- Köszönöm - mondta rekedten majd hangosan köhécselt. 

- Tanárnő, miért nem mondta, hogy ennyire rosszul van ha ilyen hangosan köhög? Akkor nem jöttem volna - mondtam.

- Nem, nem! Semmi bajom nincsen. Holnap is várlak.

- Nem, tanárnő, önnek pihennie kell. Holnap nem jövök. 

- De azutáni nap szombat.

- Megoldom. Úgy fogom csinálni, ahogyan tanárnő mondta egész végig. Csak pihengessen - feleltük. Még egy kicsit ott maradtunk, hogy ne legyen semmi baja majd elmentünk újra jobbulást kívántunk. Beszálltunk a kocsiba és a hotel felé indultunk.

- Én nagyon bírom az énektanárodat, Y/N. Nagyon jófej - szólt Szandi.

- Nagyon az. Remélem jobban lesz - feleltem vissza kinéztem az ablakon. A hotel logóját pillantottam meg. Megérkeztünk. Kiszálltunk a kocsiból és az épület felé indultunk.

Aztán ma már sokadszorra, megint csörgött a telefonom.

- Szia AW - köszöntem bele a telefonba.

- Szia, ugyebár mondtuk neked hogyha készen lesz a zene akkor megmutatjuk. Nos, itt az idő. Gyere a bal szárnyba, ott az első emelet hatodik szobája.

- Okés viszont...jöhet még pár ember?

- Mármint?

- Ma jöttek meglátogatni a barátnőim és nem szeretném őket elzavarni. Eljöhetnek?

- Persze. Várunk titeket. Csók-csók

- Sziasztok - tettem le a telefont majd a lányokhoz fordultam - Induljunk a bal szárnyba

- Miért? - kérdezte Flóra

- Mert ugye jóba lettem öt sráccal a táborban és ők is továbbjutottak és egyberakták őket. Így írtak maguknak egy saját zenét amit meg akarnak nekünk mutatni. Gyertek, menjünk - mondtam nekik majd elindultunk a bal szárnyba. Meg kellett kerülni az egész szállodát ahhoz, hogy odaérjünk. Bementünk az épületbe és felmentünk az első emeletre. Ott befordultunk és bekopogtunk a hatodik szobába. Gergi nyitotta ki. Nem lepődött meg hogy még három másik lány állt mellettem így csak ránk mosolygott.

- Szia Y/N, sziasztok. Gyertek be - köszöntött és bevezetett minket. A fiúk szobája már jóval nagyobb mint az enyém. Szinte minden megvolt itt ami nálam is annyi különbséggel, hogy az ágyakból és a székekből öt darab volt.

- Szia Y/N - fordult meg a székéből Wimmr. Ő éppen a laptopján dolgozott valamin. A többiek is köszöntek. Sxul és AW a konyhában csináltak valamit, Stinky B pedig amikor meglátott minket akkor felugrott az ágyból.

- Bemutatom nektek a barátaimat. Ők itt Sxul, AW, Stinky B, Gergi és Wimmr. Nektek pedig bemutatom a barátnőimet, Szandit, Flórát és Lujzát.

- Hellóka - mosolyogtak a lányok.

- Szasztok - köszönt vissza AW, mikor felsikoltott.

- Mit ügyködtek ott a konyhában? - kérdezte tőlem.

- Csak rendes fogadtatást akartunk csinálni de úgy tűnik AW bal lábbal kelt - nevetett Sxul esetleg AW ugrált fájdalmában és dörzsölgette a mutatóujját.

- Ez nem vicces, tesó - ugrált még mindig AW de olyan hangon mondta mit aki súlyt emel. A fiúk elkezdtek röhögni, majd eltelt egy kis idő mire AW már nem sikongatott lányos hangon.

- Akkor meghallgatjátok a zenénket? - kérdezte Stinky B, mire bólintottunk.

- Helyezkedjetek el kényelmesen - mondta Wimmr - A szám címe: Olá'lé - felelte drámaian és elindította a zenét.

Már a zene alapja is nagyon üt, de a szöveg is. Leginkább a szekálásról rappeltek ebben a dalban. Érződött az összhang. Nagyon nagyon jó volt. Ritkán értek meg rap szöveget, de ebben a dalban mindent szót értettem.

Hát akkor belekezdek moderálom magam, yah ez ritka

Tényleg nem tudom, mit teszed magad, tiszta gyász a ritmika

Tényleg adom, a vagyonom végleg zsebre vágom, mostmár 6 kiló

Ne verd a mellkasod, tudom ki az apád, te

Ez volt Sxul része. Mikor kezdte akkor ő csak elmosolyodott. És én is. Igazából nem is tudom miért de nem tudtam megállni, hogy ne mosolyogjak el.

aztán véget ért a zene. Megtapsoltuk a fiúkat.

- Ez baromi jó. Ez nagyon tetszik - felelte Lujza

- Én nem tudom, hogy vagytok vele de ez nagyon jó - tapsolt Szandi.

- Ügyesek vagytok - mosolygott Flóra is.

- Tetszik? - ült le mellém Sxul. Csak most tudtam jobban megnézni őt. Raszta haja lett. Úgy ahogy Gerginek is. Csak Gerginek hosszabb. De baromi jól állt mind a kettejüknek.

- Látom sikerült a raszta haj -néztem a hajára.

- Igen, igen. Ez tetszik? - várta a véleményem.

- Igen. Menő. És jól is áll - néztem a szemébe. Na most szippantott be csak igazán az a sötétbarna szempár. Túl közel volt, és túl szép is hogy igaz legyen. Bármikor ránézek, az íriszei mintha azt súgnák, hogy ,,gyere és nézz bele, kérlek". Egyszerűen nem tudok máshova nézni.

- Köszönöm - mondta mosolyogva és egy kicsit jobbra döntötte a fejét. Nagyon aranyos volt.

Megint kezdem a hülyeségeimet.

Most már befejezhetném végre.

Elvettem róla a tekintetemet és elkezdtünk beszélgetni a többiekkel is.

Aztán a fiúk is jobban megismerték a lányokat. Szandi meglepően jól kijött Wimmr-el. Rengeteget röhögcséltünk és beszélgettünk. Viszont nem éreztem jól magamat teljesen. Nem is tudom mi hozta i belőlem ezt az érzést. Talán az hogy Lujza mindig Sxul társaságát kereste és folyton csak beszélgettek. Olyan...furcsa volt. Még sosem éreztem ilyen rosszat a nővérem iránt. Ez megijesztett. 

Hangos mennydörgés zavarta meg a gondolataimat. Azt hittem hogy csak szimpla kis eső lesz. De ez a dörgés nagyon hangos volt.

- Húha, Zeusz mérges - megállapította meg Stinky

- BASZKI - sápadt le hirtelen Szandi majd ránk nézett - A kocsi. Kint van a semmi kellős közepén. A hotel másik oldalán.

tényleg. Kint csak nem hagyhatjuk a kocsit. Kitudja mi történne vele.

- Elkísérünk titeket. Most induljunk - vette fel a pulcsiját Gergi és a többiek is követték a példáját.

Aztán a fejemhez csaptam.

- Ó, hogy a pulcsit is a kocsiban kellett hagynom - káromkodtam magamnak és kiszaladtunk a szobából. A fiúk is utánunk loholtak majd kiléptünk a hotel ajtaján.

Már úgy zuhogott az eső, mint a vízesés. Hogyha innen kimegyek és futok, vagy úgy elázok mintha a Balatonban fürödtem volna, vagy elcsúszok és széttöröm a csontjaim.

- Na jó, ez igazán csodás - néztem az égre.

- Szerintem siessünk - mondta Szandi.

- Oké, megyünk utánatok - mondta Wimmr 

- Oké. Három...kettő - számolt vissza Flóra, de addigra már én elindultam. Egy másodperc se telt el, a hajam már csurom vizes volt. Hallottam hogy a többiek is úgy futnak mint az őrült. Az út felénél át kellett mennünk a fűvön. A cipőm átázott, a ruhámról is csorgott a víz. De futottam. Ennek az lett az eredménye, hogy majdnem pofára estem.

- Hé, hé, jól vagy? -kérdezte Sxul mögöttem.

- Aha - lihegtem és mentem tovább. Sxul szorosan jött mögöttem és láttam hogy a karja amit eddig a pulóvere fedett, most már csupasz.

- Te meg mit csinálsz? - kérdeztem tőlem felnéztem és futottam.

- Csak hogy ne ázz meg annyira - tartotta fent a pulcsiját a levegőben.

- Édes vagy, de ezzel nem megyünk sokra - kezdtem el futni gyorsabban.

- Várj mit mo...nem érdekes inkább siessünk - felelte volna mire tovább futottunk. Aztán megláttuk a kocsit.

- Szandi, szedd elő a kocsikulcsot! Van itt valahol valami fedett parkoló? -kérdezte Flóra

- Nem messze van itt egy - mutatott AW a bal irányba mire megint hangosan dörgött az ég. Sokkolódva bámultam az égre.

- Na jó, gyorsan menjél! - mondtam Szandinak ugyanúgy ő bólintott és beült a kocsiba. A kocsit vezetve ment a fedett parkoló alá és beállt. Addig mi a kocsit követtük. Óvatosan a parkolóba állt és kiszállt.

- Mondanám hogy szálljunk be a kocsiba, de kilencen nem férünk el. A parkoló azért szükséges hogy közel van, a hoteltól messze. És a vihar a nyakunkon van. Kénytelenek leszünk itt maradni - állapította meg Szandi.

- Nem veszed ki a pulcsid? - kérdezte Sxul tőlem.

- Hisz már így is megfürödtem az esőben, legalább a pulcsim maradjon tiszta - néztem rá. A raszta haja teljesen megázott és az arc is folytak az esőcseppek. De még így is a Sxul volt.

Hangos mennydörgés ijesztett meg. Észre se vettem, hogy közel kerülök Sxulhoz. Már csak annyit éreztem, hogy valaki átkarolja a vállamat és tart. 

És így álltunk egészen a vihar végéig.

♪♪♪

Szóval itt lenne ez a fejezet is<33

A fejezetben említett szám ugye az Éberkómától az Olá'lé, a Rainbow-ot pedig a kövi fejezetbe rakom mert ott nagyobb szerepe lesz.

És hálásan köszönök nektek mindent mert fel se tudom fogni hogy csak pár napja írom ezt a fanfiction-t és már ennyi megtekintés van rajta. Ezért baromi hálás vagyok nektek és köszönöm hogy olvassátok <33

Na de itt van az ígért song:

https://youtu.be/ocPZyKhjYCY