,,Én nyerni jöttem, nem készültem záró-beszéddel"

- Gyufa a lángon, Éberkóma (AW szövege)

♪♪♪

Mindjárt kezdődik a harmadik élőshow. Két dalt kell előadnia mindenkinek, aki továbbjutott. Az első körben még nem ültetnek le senkit, de egy valakitől már el kell búcsúznunk. A második fordulóban már a székért is küzdeni kellesz.

A Syoss hajstúdiójában ültünk, mi versenyzők, és a táncosok. Éppen a hajamat csinálták, miközben Lujza mellettem mondta a magáét.

- Megpuszilta az arcom, érted? M-e-g-p-u-sz-i-l-t! – tagolta nekem.

- Értem, nyugi, értem – mosolyogtam, majd éreztem ahogyan a sűrű y/hc (te/hajszíned) hajam a vállamra omlik. A végeredmény tökéletesen látszódott a tükörben.

- Kész is vagy – mondta nekem a fodrászom, és megköszöntem a munkáját. Tényleg nagyon jó lett a hajam.

- De szép vagy, hugikám – ölelte meg a vállamat Lujza.

- Köszönöm – öleltem vissza, majd felé fordultam – És elment a meccsedre?

- Igen, első sorban ült és ott szurkolt – mosolygott őszintén, majd az egyik táncos lány jött oda hozzánk. Sötétbarna haja volt, és gyönyörű napbarnított bőre. Kerek arcán gödröcskék ültek, mikor Lujzára mosolygott.

- De jó, hogy megtaláltalak. Azt mondták hogy mostmár gyere ki. Alapból nem kéne itt lenned, de Norbert ezt is elintézte neked – tapsolt a lány.

- Félnek, hogy előre megtudom, ki jut tovább? – viccelődött Lujza, de tudta hogy itt nincsen előre megtervezve semmi. Mindent a nézők döntenek el.

- Lehet – nevetett a lány, majd rám nézett ás kinyújtotta a karját, kézfogásképpen – Miller Dorina vagyok – mosolygott.

- Y/N Y/S – fogtam vele kezet – Miller Dávid húga vagy?

- Igen, de nem szeretek ezzel dicsekedni. Csak felhívom magamra a figyelmet. Hamza Szandival és a testvérével, Flórával táncolok . Amúgy nem tudod véletlen, hogy mi történt a tesóm és Flóra között? – kérdezte.

- Nem, semmit. Azt mi is észrevettük hogy valami nem kóser, de nem mond el semmit – feleltem, majd lebiggyesztette az ajkát.

- Értem. Azért köszi! Lujza, te meg menj vissza a nézőtérre, mert lassan az őrök fognak kizavarni – nézett vissza rá a nővéremre, majd kimentek ketten az X fodrász szalonjából. Közbe Szabó Bence jött oda mellém, Stinky kíséretében.

- Sziasztok! – köszöntem oda Büdösnek és Bencének. Ők csak vigyorogtak, mint a rókák, akik terveznek valamit – Mi az?

Bencéből fulladásos hangon kitört a nevetés, Stinky viszont hatalmas vigyorral rám nézett.

- Szóval...mivel Bence komám is megcsinálta már ezt, ezért te vagy a következő áldozat. Azt kérjük, hogy rappeld el az egyik Kóma számunk egyik verzéjét – vigyorgott a fiú, miközben Bencére néztem.

- Vigyázz, mert fel lesz véve! Az enyémet is felvették, és nem ment valami jól – mondta, de egyáltalán nem volt feszült a hangja, jól szórakozott magán. Kíváncsian visszanéztem Stinkyre.

- Jól van, Kövesdi, melyik dalocskátokat mondókázzam el? – bámultam rá kihívóan. Értette a célzást, mire a szájra félmosolyra húzódott.

- Gyufa a lángon, AW és Gergi verze mennyire megy? Mutassam a szöveget?

- Az jó lenne, köszönöm – közöltem, mire egy röpke pillanat alatt, már a kezemben is volt a telefonja, ahol a szöveg volt. Benyomta az alapot, majd értetlenül felnéztem rá.

- Már most?

- Igen. Hajrá, hajrá – utasított, majd Sxul jött oda mellé.

- Hát itt mi történik? – nézett rám, majd le a telefonra a kezemben.

- Drága haverod, azt szeretné, hogy rappeljek – mutattam Stinkyre.

- Na azt én is meghallgatom – ült le elém, oda, ahova az előbb Lujza ült.

- Gyerünk Y/N, mindjárt jön AW sora – bíztatgatott Stinky.

- Honnan a francból tudjam, hogy mikor kell kezdeni?

- Majd szólok. Három, kettő, egy, most! – szólt Sxul, majd gyorsan belekezdtem

Ha elkezdem az halál kb több ház tömnyi
Nyálad se volt úgy kellett a szádba köpni
Nézz be a kanyarba, a pálya már csalóka
A csikkek után csillógás, a csillagok utódja
Tanúskodik pár dal, szembe megy a széllel
Én nyerni jöttem, nem készültem záró beszéddel
Patent poétika, AW Unique nem a gyenge
Hát most mit mondjak a bizniszről, tök jól elvagyok benne

AW verzéjének az első fele tök jól ment, majd a vége már kicsit hepe-hupásan. Az utolsó sorban megbotlott a nyelvem a gyors rappeléstől, így le is késtem Gergi részének az első mondatát.

- Ennyi elég lesz? – mosolyogtam a fiúkra ,,feladtam" mosollyal.

- Persze, igen. Egész jól nyomod. Jobban mint Bence barátom – tette a vállára lazán a kezét haveriasan Stinky, Bencének.

- Hé, azért én se voltam olyan rossz! Azért Sxulga verzéjét a Lobbyban nem egyszerű elrappelni egy énekesnek – felelte visszatámadóan, de lazán elnevette magát.

- Na látod, Büdös, én profi vagyok – mutatott magára Sxul nevetve, majd visszanézett rám – Ügyes voltál – fürkészte az arcomat.

- Köszönöm – mosolyogtam, majd bejött az egyik X-es, hogy nemsokára kezdünk, addig is menjünk be a várakozóba. A táncosok és a versenyzők egyszerre álltak fel a székükből, és mindannyian kiözönlöttek az ajtón. A táncosok az ő termükbe mentek, mi pedig a váróba. AW, Wimmr és Gergi még mindig nem jöttek vissza, mert az X minibárjában kértek inni, de azóta se jelentek meg. Addig én, Sxul és Stinky bementünk a többi versenyzővel együtt a várakozóba. Most nem éreztem magamban az izgulást. Persze, mégis volt bennem egy kicsi, de már nem olyan vészes. Inkább azt éreztem, hogy bizonyítani szeretnék. Hogy nyerni akarok.

Miközben egyre beljebb mentünk be a váróba, valaki ráugrott a mellettem álló Sxul hátára, aki annyira megijedt, hogy az egyensúlyát elvesztette és pofára esett.

- Ijjj, spanom elesett. Bocsesz, haver – segítette fel AW őt, de mikor meglátta Sxulnak az értetlen fejét, akkor kitört belőle a szamárhangra hasonlító nevetés.

- Jól vagy, egyébként? – röhögött mögötte Gergi.

- Soha jobban – mutatott egy like-ot szenvedő fejjel, majd leültünk a várakozóban lévő székekre. Henn és Nóri már nem volt itt, így kevesebben is voltunk. Tényleg, a nézők nem is tudják hogy ki jutott tovább. Ma fogják megtudni.

- Jól vagy? – kérdezte Sxul halkan. Aggódó tekintete szembetalálkozott az enyémmel.

- Igen – mosolyogtam magabiztosan – Miért?

- Csak nem akarom hogy megint túlizguld magad. Ha rosszul vagy, inkább szólj – suttogta.

- Nem leszek, nyugi. Most inkább bizonyítási vágyam van, mint pánikom – feleltem.

- Rendben, csak azt akarom hogy később se legyen. Ha bármi van, tényleg szólj, jó?

- Nyugalom, Raszta fiú. Lassan már azt érzem hogy te fogsz pánikolni helyettem – cukkoltam.

- Veled nem lehet komolyan beszélni – nevette el magát, miközben megjelent az arcán az a fajta mosoly, amit annyira szeretek – De akkor se ijessz meg. Szar volt múltkor is.

- Rendicsek – dőltem rá a vállára. Miközben a fejem a vállán pihent, megcsapott engem a jellegzetes ,,Sxulos" illata. Mélyen beszívtam, mintha már rég nem vettem volna levegőt.

- Mi az? – nézett le rám.

- Mármint?

- Akkorát beleszívtál a levegőbe, hogy azt sem értem hogy férhet bele a tüdődbe – vigyorgott.

- Csak jó az illatod – mondtam, miközben beleborzolt a hajamba. Akkor eszméltem rá, hogy amúgy az egész Éberkóma minket bámul hatalmas vigyorral a fejükön. AW tekintetétől rendesen megijedtem, mert úgy vigyorgott, mint egy démon.

- Na jó, abbahagyhatjátok. Főleg te, Apu. Te különösen ijesztő vagy ilyenkor – vezettem a tekintetemet a sapkás srácra.

- Én? De-de, m-MIÉRT?! – tettette az értetlent, majd mindannyian felnevettünk. Közben hirtelen bekapcsolt a várakozóban lévő TV, ahol már a színpadot mutatták. Elindult az élőshow. Dávid és Joci, a két műsorvezető meg is jelent a kijelzőn. Mint mindig, elmondták a szokásos infókat, a szavazás lépéseit és felkonferálták a mentorokat is. Ezután eljött a nézők várva várt pillanata.

- Viszont múlt héten nem derült ki hogy ki lett a hatodik élőshow-s, aki továbbjutott. Az egész internet erre volt már kíváncsi, szóval ne is húzzuk tovább az időt, mutatjuk a továbbjutót, aki ma is megmutathatja tehetségét! – felelte Dávid, majd el is indult a mini kisfilm, amiben mind a hármónkat, engem, Nórit és Henn-t mutatták, ahogyan mi felléptünk. Majd a kép hirtelen arra a jelenetre váltott, mikor én a padlóra estem és elájultam. Mindenki felém szaladt, közbe a videó alatt Milán arról beszélt hogy mennyire ijesztő volt az egész jelenet a versenyzők, a mentorok, és a nézők számára is. És persze nekem. Utána megjelentem én, és végül bejelentették, hogy én lettem a továbbjutott. A színpadon mindenki tapsolt, mikor Dávid kijelentette hogy én jutottam tovább. Még a várakozóban is tapsolni kezdtek. Zavartan elmosolyodtam, majd néztük tovább az élőshow-t. Dávid Lacit szólította, vagyis akkor valamelyik Laci mentorált fog kezdeni.

- Egy zárkózott srácról van szó, aki nehezen és lassan nyílik meg, emiatt én is lassabban ismerem meg őt, de emiatt tud nekem még mindig újat mutatni. Ezzel a dallal is meglepett, amit most hallani fognak a nézők és a mentortársaim is. Ez a srác megmutatta nekem a próbákon a másik oldalát, a bulizósabb és lazább énjét. Következzen, Toldi Sándor! – felelte Laci, majd el is indult a Sanyiról szóló kisfilm. Mikor ő felállt a helyéről, mindannyian tapsolni kezdtünk, majd kiment hogy bemenjen a színpadra. Ő tényleg egy bulizósabb, nyárias hangulatú zenét adott elő, táncosokkal együtt. Csak Szandit láttam, gondolom Flóra egy másik produkciónál fog táncolni. Tök jól előadta Sanyi a dalt, még AW-ból is előjött a táncolhatnék.

- Te AW, nem is tudtam hogy így tudsz táncolni. Dancing with the stars jövőre? – nézett rá Gergi.

- Á, persze – legyintett az alacsony srác, majd tovább néztük a produkciót. Mikor vége lett, a mentorok többször is megjegyezték hogy jó hogy kicsit megmozdult és tett bele pár tánclépést, mert az előadóművészetben fontos. Mivel még ebben a körben senki nem kap széket, ezért visszajött hátra hozzánk. Tapssal gratuláltunk neki.

- Nagyon jó voltál haver – pacsizott le Wimmr Sanyival, aki csak mosolyogva ült le. Tartottunk egy kis reklámszünetet, közben mindenki ivott, kimentek a várakozóból, majd mikor vége lett, visszajöttek. Mikor elkezdődött, Dávid és Joci Majkát szólította, vagyis ez azt jelentette, hogy az Éberkóma következik.

- Először is jó estét mindenkinek. Egy nagyon nagyon hajtós héten vagyunk túl és a srácok minden héten szeretnének valami egyedivel és sláger dallal előrukkolni, és őszinte leszek, annak idején mikor ezt az öt fiút összeraktuk, akkor az volt a célunk velük hogy alkossanak egy jó formációt. Viszont szerintem ők már túl nőtték a saját szerepüket is. És meg kell mondjam, hogy ez a csapat, ez olyan pluszt adott, olyan hitet adtak vissza a hip-hop zenében, amit nagyon nagyon régen elvesztettem. Ezek a srácok viszont nagyon is odateszik magukat hétről hétre, is igyekeznek a legjobbat kihozni magukból. Érkezzen az Éberkóma – felelte Majka, majd elindult a kisfilm. Mind az öt srác felállt mellettem.

- Na végre, már nem bírtam ülni – mondta AW, miközben nyújtózkodott.

- Melyik dalt fogjátok elsőnek előadni? – kérdeztem.

- A C'est la vie-t – mondta Stinky.

- Sok sikert – mosolyogtam rájuk.

- Kelleni fog. Mindenképp szurkolj! – vigyorogtak, majd kimentek a várakozóból. Lement a kisfilm, amiben arról beszéltek hogy mennyire megtalálták a közös hangot Majkával, és hogy végig szeretnék csinálni ezt az egészet. Aztán a következő pillanatban már ott voltak a képernyőn a srácok. Majka lehívta a mentorokat a színpadra, és minden fekete fehér lett, mikor a színpadra közelítettek. AW kezdte el rappelni a saját sorát, miközben a kamera teljesen ráfókuszált. Visszatértek az emlékek, mikor legelőször hallottam ezt a dalt. AW verzéje lement, majd jött a Gergié.

Kirakat popsztárokat pöckölök ki
Átveszem a helyed, jobban nem tudlak ösztönözni
Melegítős rap, te minek akarsz öltönyözni?
Mert nekem minden szavam nagy, pedig én nem öltözök ki

Hozta azt a feelinget, amit Majka mondott. Hiába hallottam már a dalt, így is tök meglepetés volt hogy ilyen formában adták elő. Mintha egy házibuli kellős közepén lettünk volna. Néha-néha, mikor a kamera is épp úgy fordult, megláttam a hátul bulizó mentorokat is. Andi és Miló élvezték, de Lacit csak jönni-menni láttam. Majka pedig a fiúkkal együtt nyomta.

Lement a refrén, majd jött Sxul és Stinky része. Két sor volt Sxul-é, kettő pedig Stinky-é.

Tántorogva nézek, mert tudom hogy nincs kiút
Az évek, meg a gondok megrontották ezt a kisfiút

Fel se nőtt még sajnos, de berántotta az élet
Húztuk eddig a terhünket, Sxulom, húzzad be a c-nket

Elmosolyodtam a hangja hallatán. És élvezték. Mindannyian élvezték, ahogyan az előző adásokban is. Arra jöttem rá, hogy talán tőlük tanultam meg azt, hogy ne görcsöljünk rá annyira mindenre, hanem élvezzük is. Mert ők is ezt teszik.

Megint lement az előrefrén a refrénnel együtt, majd jött a legutolsó verze, a Wimmr-é. Ő egyedül rappelt a végén, senki sem kapcsolódott be hozzá. Aztán eljött a zárás, vagyis megint a refrén, aztán boldogan fújták ki magukat a dal végén.

A közönség tapsolt, és velük együtt mi is a teremben. A táncosok és a mentorok visszamentek a saját helyükre, majd a srácok is elhelyezkedtek a színpad közepén. A nézők egyre hangosabban kezdték el kántálni a banda nevét, én meg mosolyogva figyeltem, hogy a közönségnek tetszett az előadás. Majkáról sem hervadt le a vigyor, ő is örült. Milán kezdte meg a véleményezést.

- Igaz, hogy lent a színpadon kevesebbet hallani mint itt, de kisebb hangerővel is lehetett hallani hogy akkora tehetségetek van, hogy így együtt hihetetlenül erősek vagytok – felelte a mentorom – És ami a legfontosabb, hogy olyan szövegeket, olyan refréneket írtok, hogy ilyet nagyon kevesen tudnak és ráadásul ti ezeket úgy írjátok, hogy nagyon fiatalok vagytok – dicsérte meg őket, majd a közönség hangosan tapsolni kezdett.

- Én meg csak annyit láttam hogy Laci így áll, nagy mereven és csak néz – nevetett Andi.

- Igen mert igazából nagyon nem hallottam semmit. A vibe-ot éreztem, de ennél többet nem tudok nagyon értékelni mert lent nem is hallottam nagyon semmit, de amúgy élveztem – mondta Laci.

- Bevallom, én se hallottam sok mindent, de így is elvitt a flow – mosolygott Andi, majd a nézők ezt megint nagy tapssal fogadták. Közben Dávid és Joci is felpattogott a színpadra, és elmondták hogy a nézők bármikor, bármelyik pillanatban szavazhatnak, ha azt akarják hogy jövőhéten az Éberkóma is itt legyen.

- Sajnáljuk hogy kimaradtunk a buliból, pedig lentről is éreztük az Éberkóma energiáját, de majd legközelebb – mosolygott Dávid, majd a közönségre nézett – Hölgyeim és uraim, az Éberkóma! – mondta és a nézők megint óriási tapsviharral jutalmazták az öt fiút, akik lejöttek a színpadról, és visszajöttek a terembe. Mi is megtapsoltuk őket, és visszaültek mellém.

- Na, milyenek voltunk? – kérdezte Stinky.

- Nagyon jók voltatok, eskü házibuliban éreztem magam – mosolyogtam.

- Már csak a másik nóta maradt – nézett Gergi Sxul-ra, mire mindketten elvigyorodtak.

- Mostmár elmondjátok végre a másik szám címét? – kérdezősködtem.

- Majd meglátod – kacsintott a mellettem ülő Sxulga.

- Lehetetlen ember vagy – csóváltam a fejem vigyorogva.

- Hé, ne légy türelmetlen. Ismered a mondást. ,, A türelem, rózsát terem" – idézett

- Én még azóta se láttam rózsát, mióta türelmesen várok arra hogy megtudjam legalább a címét a dalnak – forgattam a szemeimet.

- Majd megtudod, nyugalom – ölelt meg, mint egy rongybabát. Ettől a gesztustól megint elmosolyodtam. Közben Bence állt fel a helyéről, aki hatalmas mosollyal az arcán, lelkesen ment ki a várakozóból.

- Robbanás lesz, öcsi! – mondta bíztatóan neki Stinky, mire Bence csak mégjobban elmosolyodott. Kiment, majd a kisfilm után már a színpadon állt. Eddától, a Kölyköd voltam című dalt adta elő. Tényleg nagyon messze állt tőle ez a fajta zenei stílus. Éles váltás, de megvolt a rockos hangulat. A háttér piros volt, a táncosok és Bence is úgy volt beöltözve, mint egy rockos. A táncosok között megláttam Flórát, aki elől táncolt egy szintén barna hajú lány mellett, aki szerintem Dorina lehetett. A produkciót a közönség tapssal díjazta.

- Nos Bence, igaz hogy ez egy nagy váltás volt részedről, és azt sem mondom hogy többet csináltál mint egy lassú számnál, de nekem ez nagyon tetszett – mosolygott Majka.

- Én még gondolkodom azon hogy ez nekem most tetszett-e, vagy sem, mert arra számítottam hogy egyszer majd gyors dallal fogsz jönni, de azt nem hittem volna hogy egyből rock and roll van. Örülök neki hogy megpróbáltad, de nem hinném hogy ez a stílus ez neked jól állna – felelte Andi.

- Abszolút, itt tényleg mindenki zseniális, viszont egyet tudok érteni az Andival, de örülünk hogy beleláthattunk ebbe az oldaladba is – mondta végszóként Milán, majd a két műsorvezető jött fel a színpadra, akik megint elmagyarázták a két szavazási lehetőséget. Bence lejött a színpadról, és visszajött hozzánk. Bence produkciója után volt egy kis szünet, majd következőnek az utolsó Laci mentorált lépett fel, azaz Roland, szintén egy magyar dallal. Élő zenét nyomtak, mert a színpadon volt egy zongorista, és egy ember aki nagybőgőn játszott. Erős előadás volt, és kiderült az is, hogy ő ez a dal az ő sorsát mintázta.

- Azért elég kemény lehetett – mondta Wimmr.

- Igen – értettem vele egyet.

A mentorok arról is beszéltek hogy mennyire megérintette őket ez a dal, és hogy Roli az egész testével zenélt, nem csak a hangjával, mert nagyon jó volt az előadásmódja is. Pozitív kritikákkal jött vissza hozzánk Roli.

Roland után Krisztián következett aki megint vidáman ment ki a színpadra. Mintha csak mindennapos lenne. Ami félig igaz is, mert minden héten elő kell adnunk a mentoroknak dalokat. Megint egy saját dallal érkezett, ami A szomszéd nője címet kapta. Megint hozta a jól megszokott csajozós, csibészes formáját. A mentorok szerint nem volt minden hang a helyén, néhol hamiskás volt, de őket már nem érdekli mert rájöttek hogy mivel ő egy nagy forma, és mindig jó dalszövegeket ír, ezért már nem is nézik a hangot, viszont még van hova fejlődnie neki is. Miló szerint is már volt jobb produkciója, de így is büszke volt rá.

- Amúgy nekem tényleg tetszett a produkció, viszont azt akarom, hogy egy kicsit lépj ki ebből a ,,Gyere kislány, igyunk valamit" szerű csibészes formából. Jó volt múltkor a testvéres cucc, de még mindig látni szeretnénk belőled sok mindent, amit eddig nem láthattunk – mondta végül Majka. Krisztián csak bólintott, majd mikor a két műsorvezető elmondta a szokásos dolgokat, lement a várakozóba. Ezután, Dávidék megint a mentoromat szólították, ami azt jelentette, hogy én vagyok az utolsó az első körben.

- Ügyes leszel, nyugi – bíztatgatott Gergi.

- Ne pánikolj, jó? Nem szeretném ha megint bajod esne – felelte Sxul.

- Ha azt fogják mondani hogy szar vagy, akkor csicskák. Kivéve Majka, mert ő bír téged – mondta AW.

- Ezt most jó lesz, én érzem. A bennem élő férfias belső sugallataim ezt akarják átadni nekem spirituálisan – nézett rám Stinky olyan fejjel, mint aki most akar meditálni. Mondjuk az úgyse menne neki, hisz annyi energiája van, hogy öt percig nem bír nyugton maradni.

- Bízom a megérzéseidben. Kívánjatok szerencsét! – köszöntem el a fiúktól. A színpad mögötti takarásban álltam, közel ahhoz, hogy előadjak egy újabb dalt. Mégsem izgultam. Inkább vártam. Nagyon is. Megint feltört bennem az az érzés, hogy én ezt akarom. Akarom ezt az egészet.

Mikor szólítottak, bementem a színpadra. Beálltam a színpad közepére és vártam hogy elinduljon a dallam. Nem kellett sokáig várakoznom. Mikor elérkezett az ének része, belekezdtem.

I'm findin' ways to articulate, the feeling I'm goin' throught
I just can't say, I don't love you
'Cause I love you, yeah
It's hard for me to communicate the thoughts that I hold
But tonight, I'm gon' let you know
Let me tell the truth
Baby, let me tell the truth, yeah

Nem görcsöltem rá arra hogy mikor, melyik sor jön, egyszerűen csak jöttek, ahogyan én azt megtanultam. Érzésből jöttek. Mintha nem is a közönségnek adtam volna elő, hanem magamnak. Csak magamra koncentráltam, nem a körülöttem lévő emberekre, és azok véleményére. Mindent kizártam magam körül.

Even thought we're going throught it
And makes you feel alone
Just know that I would die for you
Baby I would die for you, yeah
The distance and the time between us
It'll never change my mind
'Cause baby I would die for you,
Baby, I would die for you, yeah

A dal szövegén elmosolyodtam. Mindig elvigyorodok rajta. Nem hallgatok Weeknd-et, de ezt a dalát, mindenkinek hallania kell, aki bármit megadott volna a szerelméért. Olyan lazán énekeltem a dalt, mintha csak a víz folyna, úgy jöttek a hangok. Csak énekeltem, és énekeltem, közben végig mosolyogtam. Nem tudom hogy nézhetett ki kamerákon keresztül, de most, egyszer az életben elégedett voltam magammal. Tényleg büszke voltam magamra.

Eljött az utolsó rész a refrén és egyben a zárás előtt, amiben eddig bizonytalan voltam. De ezt is magabiztosan kezdtem el énekelni.

I would die for you, I would lie for you
Keep it real with you, I would kill for you, my baby
I'm just sayin', yeah
I would die for you, I would lie for you
Keep it real with you, I would kill for you, my baby
Na na na na na na na na

És eljött a vége. Éreztem hogy ez most jól sikerült. Jobban mint az eddigiek. És bebizonyítottam a nézőknek azt, hogy igenis van helyem az X-faktor színpadán, és magamnak azt, hogy képes vagyok teljesen magabiztosan elénekelni egy dalt, anélkül, hogy izgulnék, vagy pánikolnék.

Mikor a dal véget ért, hatalmas tapsvihar fogadott. Felnéztem a mentorokra, akiknek a véleményére vártam. A nézők még mindig tapsoltak, akkor is, mikor Miló szóhoz akart volna jutni. Mikor elmúlt a tapsolás, a mentorok még nem mondtak semmit, de kifejezéstelen arccal néztek rám. Kivéve Miló, akinek büszke tekintete találkozott az enyémmel. Ő is elégedett volt. Visszamosolyogtam rá, és vártam hogy a mentorok mit mondanak a produkciómra.

♪♪♪

Itt is lenne a mai rész!

Igen, hosszú, kihagyás volt, mert nem voltam itthon, de mint ígértem, itt is van. Nem tudom elégszer megköszönni ezt a sok-sok kedves szót és támogatást a könyvem felé, úgyhogy tényleg, imádlak benneteket<33

(Plusz gyorsba ide megemlítem hogy a háttérben ügyködünk jazmin_vokes - sal a közös Kombi ff-ünkön, szóval a közös profilunkon is majd valamikor kint lesz egy új könyv;)

Zenék:

Edda - Kölyköd voltam

https://youtu.be/REclsT-U-L8

Fehér Krisztián - A szomszéd nője

https://youtu.be/4GEbqOLJ8ok

Jövök a kövi résszel<33