,,Öszeakadt tekintetek, zuhanás, lépcsőforduló"

- Olá'lé, Éberkóma (AW szövege)

♪♪♪

Az este után eltelt pár nap. Ma lesz a következő élőshow.

A Skyfall tök jól megy, már csak ma kéne elpróbálni még egyszer a színpadon és meg is vagyunk. Táncosok nem lesznek mert a lassú daloknál általában nincsenek is.

Viszont még mindig nem fogtam fel Sxul szavait. Bármikor találkozok vele, a szavak, amiket felém küldött mindig lejátszódnak a fejemben.

És tudod, az a Zakeusos dolog is totál kiakasztott

Bármikor beszélek veled, az nekem megnyugvást ad

Akkor döbbentem rá, hogy olyan mintha már újra tudnék szeretni

De amikor beszélek vele, olyan velem mintha nem is történt volna semmi. Jó, persze, részeg volt de tényleg nem emlékszik semmire ami egy kicsit...fáj. Számíthattam volna rá, de mégis fáj. Egy kicsit...talán.

Elgondolkoztam rajta hogy számon kérem őt hogy vajon tényleg úgy gondolta-e azokat a dolgokat, amiket kimondott részegen. Két dolog lehet. Egy: Vagy tényleg így gondolja és akkor én is elmondhatom neki az érzéseimet. Kettő: Ezzel a dologgal lehet elveszítem őt.

Ezért is félek. Nagyon félek. Egy lépést megtenni a kockázat felé. Nem szeretek kockáztatni, de mégis szeretném vele ezt tisztázni a dolgokat, amikre lehet hogy ő talán már nem is emlékszik.

És ezt ma fogom megtenni.

Szandival és Flórával kiszálltunk a kocsiból és indultunk is próbálni. Most ők is idegesek voltak mert az egyik táncos lány kórházba került mert eltört a karja és így gyorsan valakinek helyettesítenie kell őt és még ma megtanulni a koreográfiát.

- Ki jön pótnak? - kérdezte Szandi Flórát.

- Mira.

- Tényleg? - kérdezte meglepődötten Szandi.

- Más nem tudott jönni.

- Ez egy hosszú nap lesz - sóhajtott idegesen Szandi. Ők bementek a táncterembe, én pedig baktattam tovább a próbatermem felé. Miló most kint volt, nem pedig a teremben és Krisztiánnal beszélgetett. Valamit nagyon magyarázott neki.

- Sziasztok - köszöntem nekik miközben odaértem hozzájuk.

- Helló Y/N - köszönt Krisztián.

- Szia Y/N. Mindjárt megyünk, egy pillanat - felelte Milán és visszafordult Krisztiánhoz. Addig én körbenéztem. Már a legtöbb versenyző itt volt, csak a srácok nem, Henn és Nóri. Laci a versenyzőivel beszélgetett majd Sanyi és Roland bementek a próbatermükbe, addig Bencét gyorsan meginterjúvolták. Aztán megláttak engem is majd a Blikkesek hozzám is odajöttek.

- Szia Y/N. Nem bánnád ha pár kérdést feltennénk neked gyorsba? - kérdezte a vörös hajú lány aki a kezében tartotta a mikrofont.

- Persze, nyugodtan - mosolyogtam. Még nem voltam interjún, szóval ez lesz nekem az első. Elindították a kamerát és már jöttek is felém a kérdések.

- Mond csak Y/N, milyen együtt dolgozni Milánnal - tartotta felém a mikrofont a lány.

- Valójában tök jó, könnyen megtaláltuk a közös hangot és mindig segít abban, amiben kell - feleltem mosolyogva.

- Értem, ezt jó hallani. Izgulsz a következő élőshow miatt?

- Egy kicsit mert persze, mindenki izgul hogy vajon mi lesz. Meg ez a nézőkön is múlik. Mi mindent beleadunk, amit csak lehet és reméljük hogy ezt az emberek is meglátják - mondtam.

- Mi a véleményed arról, amit Laci mondott neked az előző adásban? - kérdezte a nő.

- Igazából nagyon semmi. Komolyan - mosolyogtam mert tényleg semmi hozzáfűzni valóm nem volt.

- De tényleg, mit szólsz ehhez? - kérdezte kicsit erőszakosabban a nő, szemével azt üzenve hogy válaszoljak valamit.

- Tényleg semmi. Miló szerint nem volt igazságos, viszont én csak azt teszem amit a mentorom kér, és azt is teljesítem. Meg persze, irány a döntő - mondtam diplomatikusan. A nő mondott egy köszönömöt amiért válaszoltam a kérdésekre, de látszott rajta hogy nem erre a válaszra számított. Közben Milán is odajött hozzám.

- Rendben, akkor mehetünk? Lesz egy egytagú közönséged is - mutatott a mellette lévő Krisztiánra, a mentorom.

- Oksi. Mehetünk - mosolyogtam és hárman bementünk az X színpadára. Fel voltak kapcsolva a villanyok, mivel itt nincs sok ablak, ezért a fény se jön be.

Felmentem a színpadra, miközben Miló és Krisztián leültek egy székre.

- Mehet? - kérdezte Milán

- Mehet - válaszoltam neki elszántan és elindult a zene. Megint elszámoltam 22-ig és elkezdtem az első versszakot. Minden egyes szót hosszan énekeltem, lassan, türelmesen. Közbe amikor elkezdtem a refrént, a hátam mögött a képernyőn egy vihar képe jelent meg HD-ben. Úgy beszéltük meg Milóval hogy amikor az első versszakot éneklem akkor minden sötét lesz, majd a refrénnél lesznek csak a fények.

Let the skyfall

When it crumbles

We will stand tall, face it all

Hallottam hogy Miló azt tátogja nekem hogy ,,szép, ügyes vagy, lassan". Éneklés közben bólintottam és tovább énekeltem a második versszakot. Figyeltem a hangokra, de közben élveztem is. Láttam hogy Krisznek is tökre tetszik mert jobbra-balra döntötte a fejét ritmusra.

Aztán pedig a végéhez értünk. Vagyis a meglepetés fináléhoz. Miló kezével mutatta hogy hangosabban, erőteljesebben énekeljek, ahogy gyakoroltuk. Úgy is tettem.

Let the skyfall

We will stand tall

At skyfall

Ooh

És véget ért a dal és egyben a próba is. Visszakapcsolták a lámpákat, a mögöttem lévő képernyő is fekete lett. Miló és Krisz állva tapsoltak.

- Út a sikerhez. Az élőben is így kell. Szuper volt - felelte Miló majd mind a hárman kimentünk. Most Laciék fognak próbálni Sanyival. Már ott is álltak az ajtóban és tapsoltak. Legalábbis csak Bence, Sanyi és Roland.

- Ügyes voltál - veregette meg a vállamat Roland.

- Köszönöm - mosolyogtam rájuk.

- Oké srácok, menjünk be - mondta nekik Laci mire a fiúk bólintottak és be is álltak a próbára. 

Miközben visszasétáltunk a próbatermünkhöz, megláttam a srácokat. Majkával beszélgettek de a mentor akkor pont elment valamiért. Mindegyik tag ott volt: AW, Wimmr, Stinky, Gergi és...Sxult. Amikor megláttam a fiút, egyből elkapott az idegesség. Nem állhatok meg, muszáj elmondanom neki. És megkérdezni.

- Bocsi, odamehetek hozzájuk pár percre? - kérdeztem a mentoromat.

- Persze, de majd gyere vissza - mosolygott, majd bólintottam. A fiúk felé néztem. Muszáj lesz. 

Elindultam feléjük. Gergi látott meg engem először, aki rám nézett és köszönt.

- Szia Y/N. Hallottuk a próbát, tök jó voltál - mosolygott.

- Köszönöm. Ti mikor próbáltok? - kérdeztem a srácokat.

- Mi Sanyi után. Utána viszont belekezdünk a másik dalba. Jövőhéten két dal kell - mondta Wimmr.

- Komolyan? - esett le nekem is.

- Aha. Szóval próba után megint megyünk és írjuk a zenéket ezerrel - mosolygott Wimmr.

- Amúgy már egy sor megvan - szólalt meg AW.

- Na? - kérdezte Stinky.

- ,,Sokszor nehéz aludni mert nem nyugtat a tudat, hogy az utolsó szeg leszek, a tompított párnahuzat" - idézte AW.

- És ezt hogy szülted meg, ezt az egy sort? -kérdezte Sxul nevetve.

- Igazából nem tudtam tegnap elaludni és innen jött ez a szöveg. Eddig ennyi van az én verzémből de holnap majd többet is belerakunk - mondta AW.

Utána még beszélgettünk de nem nagyon figyeltem a többiekre. Csak Sxul-t néztem. Még mielőtt elkezdődne az élő muszáj elmondanom neki.

- Egyébként tényleg nyomozgattam az után hogy vajon mit fogsz énekelni, de mostmár tudom hogy a Skyfall-t, James Bond filmek rémlenek? - nézett rám mosolyogva. Egyre idegesebb lettem, és most nem a tipikus pillangóim keltek fel a hasamban, hanem őrült békák ugráltak benne. 

Nagy levegőt vettem.

- Beszélhetnénk? Négy szem közt? - kérdeztem.

- Persze. Gyere. Srácok, mindjárt jövünk! - mondta Sxul a srácoknak és mentünk a próbatermük felé. Egyre gyorsabban vert a szívem, minden egyes másodpercben. Az agyam kattogott mint egy vészjelző, de a szívem ugyanolyan tempóban akarta kimondani azokat a szavakat.

Sxul kinyitotta az ajtót és beléptünk a próbatermünkbe. Oda, ahol majdnem elsült az első csókunk. Senki sem volt bent, csak mi ketten.

- Szóval, mit szeretnél mondani? - kérdezte kíváncsian. Mély levegőt vettem és a szemébe néztem. 

- Emlékszel még arra amikor nálunk aludtatok? Iszogattatok viszont mind az öten kidőltetek és nálunk maradtatok. 

- Csak annyira emlékszem hogy a te ágyadban keltem fel és hazavittetek minket. Meg ugye az elejére. Miért? - kérdezte. A szívem egyre gyorsabban kalapált, a számat pedig folyamatosan csak harapdáltam.

- És...az rémlik hogy te bejöttél a szobámba hót részegen és sírva láttál? -kérdeztem.

- Sírtál? Erre tökre nem emlékszem. Mi történt? Ártottam neked? - kérdezett vissza aggodalmasan.

- Nem, dehogy! Csak...azért sírtam mert a Szavak súlyát hallgattam - néztem rá. Értetlenül nézett maga elé.

- Azt már régen írtam azóta már...

- Elmondtad nekem hogy mi történt majd utána mondtál nekem dolgokat, amikről nem tudom eldönteni hogy igazak-e vagy sem. És emiatt hívtalak el téged négyszemközt beszélni - mondtam.

- És miket mondtam? Hátha beugrik - nézett le rám.

- Azt hogy....

- Azt hogy? Rosszat mondtam? Akkor kérlek ne haragudj rám. Miket mondtam?

- Azt hogy akaratlanul is kezdem visszahozni azt az énedet, aki voltál. Szereted a társaságomat és amikor velem beszélsz akkor azt neked megnyugvást ad. Hogy a Zakeusos dolog miatt is bűntudatod volt és rájöttél hogy a lány óta mintha már újra tudnál szerelmes lenni... - mondtam ki szó szerint - Ezeket mondtad...nekem - feleltem és a válaszára vártam. A szívem már nem vert olyan gyorsan mint az előbb, de mégis izgultam a válasza miatt.

Csak csöndben állt előttem.

- És nem tudod eldönteni hogy vajon az igazat mondtam-e vagy csak az alkohol miatt mondtam ezeket - felelte.

- Igen - mondtam. Lejjebb hajolt hozzám és a szemembe nézett.

- Ismered azt a mondást hogy részegen mondjuk ki a legtöbb igazságokat? Most nem tudom szó szerint a mondást, de ismered?

- Nem - mondtam.

- Pedig igaz - kuncogott - Tényleg ezt gondolom, Senorita. Te vagy az aki visszahozott. Sőt, még jobbá is tett. Szeretek veled lenni. Beszélgetni. Csak úgy nevetni. Szeretem látni amikor mosolyogsz. Azt is szeretem látni amikor nevetsz. Szeretem hallani a hangod. Akkor is amikor énekelsz, akkor is amikor beszélsz. De a legjobban a szemedet szeretem látni. Mert az tükrözi a szívedet, ami segített nekem. Szeretem mindenedet, ami te vagy. Szeretlek téged - felelte apró mosollyal az arcán.

Csak pislogni tudtam. Tényleg így gondolja. A békák eltűntek a hasamból, most viszont a pillangóim jöttek elő. Őrülten repkedtek a hasamban. A szívem már nem az idegességtől dobogott gyorsan, hanem tőle.

- Na mit szólsz? - kérdezte Sxul vigyorogva, de én belé folytottam a szót...a számmal.

És tényleg megcsókoltam. Ő legelőször meglepődött, majd utána egyből visszacsókolt. Nem siettük el a dolgot. Ő lágyan csókolt, kiélvezve a pillanat minden percét. Csók közben elmosolyodtam, majd ezt ő is látva, szintén elmosolyodott.

A csók után elengedtük egymást. Először nem szóltunk semmit, majd megszólaltam.

- Szerelmes vagyok beléd - mondtam ki. Sose hittem volna hogy ezt kimondom. 

Ő ennek hallatán elmosolyodott.

- Én már akkor láttam hogy különleges vagy, amikor a buszhoz siettél futva mert azt hitted ott hagynak - vigyorgott. Először nem tudtam mire gondol majd feltörtek bennem a válogató utáni emlékeim.

- Pedig akkor voltam a leggázabb - takartam el az arcom.

- Ne mondj ilyeneket magadról, Senorita. Én így szeretlek - mosolygott és megpuszilta az arcomat.

♪♪♪

Nemsokára este nyolc. Be volt sütve a hajam, a sminkesek is elvégezték a dolgukat rajtam, és a ruha is már rajtam volt. Már csak várnunk kellett.

Bementem a várakozóba, mert már mindenki ott volt. Megnéztem az időt.

19:59

Egy perc múlva kezdünk.

Odamentem a srácokhoz és leültem melléjük. Pontosabban Sxul mellé ültem aki mosolyogva átkarolta a vállamat. A srácok csak pislogva meredtek ránk majd Stinky szólalt meg.

- Romantikus interakciókat véltem felfedezni - nézett ránk vigyorogva miközben az állát simogatta.

- Olyasmi - nevetett Sxul.

- Na majd az élőshow után mindent hallani szeretnénk - mondta Gergi.

- Jó - mosolyogtam és Sxul vállának döntöttem a fejem. AW egyből elkezdett sikongatni.

- Jaaj, de kis aranyos gerle pár - hadonászott a kezével vigyorogva. Kitört belőlünk a nevetés.

- Azért nyugodj meg - veregette meg a vállát Sxul. Bejött hozzánk egy X-faktoros csávó aki azt mondta hogy maradjunk csendben mert már elkezdődött. Be is kapcsolt a várakozóban levő TV, és egyből meg is láttuk a két műsorvezetőt. Dávid és Joci megint elkezdték mondani a szokásos dolgokat, majd felkonferálták a mentorokat. Laci egy sárga kockás öltönyben volt, Miló egy fekete csillogós lenge felsőben, Andin egy csipkés rövidujjú haspóló szerűség és egy szinte rövidnadrágnak sem nevezhető cucc, Majkán pedig szemüveg és fekete rövidujjú öltöny. Le is ült a négy mentor és a műsorvezetőkkel beszélgettek arról, hogy hogy sikerült ez a hét.

Ezután Dávid megint elmondta a szavazás menetét és el is kezdődött az egész. Milót szólította fel legelsőnek ami meglepett. Hármónk közül jön valaki.

- Y/N következik - szólt be az X-faktoros. 

Én fogok kezdeni?

Levert a víz és megint begörcsölt a hasam.

- Hé, ügyes leszel, mint múltkor. Hajrá - suttogta Sxul és felálltam a helyemről. Remegve indultam ki a várakozóból.

Én kezdem az egészet.

Minden egyes lépésnél hevesen vert a szívem. Közbe Miló hangját hallottam kintről aki még mindig rólam beszélt, majd beindították a kisfilmet. Mikor az is lement, bementem a színpadra. Full sötétség volt, ahogyan azt megbeszéltük, de láttam. Beállta a színpad közepére, várva, hogy elkezdődjön a dallam.

El is indult. Megint elszámoltam 22-ig. Tudtam hogy jól számolok, mégis féltem hogy elrontom. 1...2...3...

És belekezdtem

This is the end

Hold your breath and count to ten

Feel the earth move and then

Hear my heart burst, again

Próbáltam lazítani. Próbáltam nem annyira görcsösen énekelni és próbáltam élvezni is, mint a próbákon.

Mégsem ment.

Let the skyfall

When it crumbles

We will stand tall, face it all

Éreztem hogy itt valami nem jó. Hogy nem jól csinálom. Zavarosan énekeltem tovább a következő versszakot. Közbe már a fények is feljöttek és láthattam a mentorokat is. Csak egy pillanatra néztem rájuk, de láttam hogy Laci csak csóválja a fejét, Milán meg összekulcsolt kezekkel ül.

Skyfall is where we start

A thousand miles and poles apart

Where world collide, and days are dark

You may have my number, you can take my name

But you'll never have my heart

Végig görcsölve énekeltem ezeket a sorokat. Ez az élőshow. Össze kell szednem magam. De azt se tudom mi van velem.

Csak énekeltem és énekeltem. Minden szót próbáltam olyan hosszan énekelni, amennyire csak tudtam, de kapkodtam. Az izgulástól.

És elérkeztünk a meglepetés fináléhoz.

Kérlek istenem, csak ez sikerüljön.

Let the skyfall

We will stand tall

At skyfall

Minden jól ment addig...ameddig az utolsó ,,skyfall"-nál meg nem csuklott a hangom. És így hamisan énekeltem tovább. A vészjelző bekapcsolt az agyamban és csak azon járt az agyam hogy emiatt ki fogok esni.

Remegve énekeltem el az utolsó sort is. Már csak a dallam ment tovább, majd az is abbamaradt. A közönség tapsolt, a vihar eltűnt mögöttem a képernyőről és a lámpák rám világítottak. Remegve fújtam ki a levegőt.

Dobogó szívvel néztem a mentorokra. Semmit sem lehetett kiolvasni az arcukról.

Laci kezdett el beszélni.

- Bocsánat hogy most ezt az egészet én kezdem, de én nem tudom mi történt a színpadon, én azt láttam rajtad, hogy te most totálisan be vagy szarva. És innen jöttek a hibák. A hamis hangok, a hangtorzulások, a kapkodások és a végén a hangelcsuklás. Ez nem élőshow-ba illő produkció volt. De még megkockáztatom azt is, hogy ezt még a válogatóban se fogadtam volna el - mondta Laci. Még jobban begörcsölt a hasam, és alig kaptam levegőt.

- Y/N, jó lett volna ez a produkció, viszont láttam rajtad hogy mindent tökéletesre akarsz beidőzíteni és a hangokkal pedig nem foglalkoztál. Mind a kettővel ugyanúgy kellettt volna foglalkozni. Ez most tényleg nem volt jó - felelte Andi.

- Én csak annyit nem értek hogy az egy napos dolog miatt nem izgultál, viszont most meg mintha csak egy megrémült kislányt láttam volna - mondta Laci.

- Jól van Laci, de te kérted ezt tőle. Meg te is Majesz. Azt mondtátok hogy próbáljon ki valami nehezebbet. Tessék, itt van - mutatott rám Milán.

- Igen, de nem erre számítottunk. Én egyetértek az Andival - mondta Majka.

- Y/N, mi volt a baj, mi történt? A próbán olyan jó volt pedig. Most ugyanúgy vagyok mint Krisztiánnál múltkor. A próbán ezerszer jobb volt mint most - fogta a fejét a mentorom.

Még tovább vitatkoztak rajtam, de a vészjelző ami az agyamban kattogott, hangosabb volt. Teljesen bepánikoltam.

Ki fogok esni

Ki fogok esni

Ki fogok esni

Közbe a két műsorvezető is mellém jöttek. Dávid kezdett el beszélni.

- Kezdhetjük a szavazást, mentorok? Milán? - mutatott Milánra.

- Attól függetlenül hogy a próbán sokkal jobb volt és hogy voltak benne hibák, én adnék neki még egy esélyt mert benne megvan az az X amit mindannyian kerestünk a válogató óta. Igen - mondta. Egy igen megvan. 

- Laci? - kérdezte Joci a szélen ülő mentortól. Idegesen néztem rá.

- Akármennyire is tehetségesnek látjátok, ez a produkció, felért egy szeméttel. Nem - felelte. A szavai erősen mellbe vágtak és küszködnöm kellett a sírás ellen.

- Andi?

- Ez most tényleg nem sikerült jól. Sajnálom, ez egy nem - mondta. Akkor így már biztos hogy a veszélyzónába kerülök.

- Majka?

- Hát nekem már nem számít a véleményem, viszont hiába voltak benne hibák, tényleg tehetséges ez a lány. És én még adtam volna neki még egy esélyt. Nem akarok szőrösszívű lenni az egész műsor alatt. Én adtam volna neki széket - mondta félmosollyal az arcán Majka. Ez egy kicsit felvidított, de az idegesség nagyobb volt.

- Akkor ez azt jelenti hogy Y/N a veszélyzónába került. De ne feledjék kedves nézők, bármikor szavazhatnak! - felelte Dávid és leindultam vissza a várakozóba. Veszélyzónába kerültem.

Ma lehet kiesek.

Lementem a lépcsőn és bementem a szobába, ahol a többi versenyző volt. A srácok egyből megláttak és felém indultak. Sxul mindenkit arrébb lökött aki előtte volt (még a srácokat is) és mikor hozzám ért, szorosan átölelt.

A kezei mintha tényleg biztonságot nyújtottak volna. Én is szorosan visszaöleltem és éreztem hogy egy kis könnycsepp a fellépőruhájára esik. Ő kicsit eltolt magától és az ujjával megtörölte a vizes arcomat.

- Semmi baj. Semmi baj. Semmi baj - ezeket a szavakat ismételgette. Szaggatottan vettem a levegőt de próbáltam megnyugodni. Legalábbis nem sírni.

- De, van baj - mondtam.

- Ne hidd ezt, még a nézők megmenthetnek - simogatta meg a hajamat.

- És ha nem? - néztem fel rá.

- Meg fognak. Semmi baj - simogatta tovább a hajamat. Közbe már indult is a következő versenyző, Bence, aki próbált minket kikerülni mert mi Sxullal pont az ajtóban álltunk.

- Gyere, ülj le - fogta meg a kezemet a raszta srác és visszavezetett a fiúkhoz. Leültünk és a srácok elkezdtek bíztató szavakat mondani nekem.

- Laci egy bolond, ilyeneket nem mondhat! Mi az már hogy ez a produkció szemét volt? Egy élőshow-s versenyzőről beszélünk, kérem - felelte Stinky agresszívan.

- Biztos valami technikai probléma volt. Komolyan nem hiszem el hogy ezt nem látják a mentorok - fogta a fejét Wimmer.

- Bízz a nézőkben. Ő rajtuk múlik minden. És a liveban is mondták hogy szeretnek - felelte AW.

- Szerintem jó voltál. Jó, most nem létezik tökéletes produkció mert semmi sem tökéletes. De ez szerintem nagyon jó volt. Plusz ez egy kurva nehéz dal, mégis mit várnak? - mondta Gergi.

- Hogyha mégis rosszra fordulna a végére, itt leszek veled - mondta halkan Sxul, aki még mindig a hajamat simogatta. Hiába voltak a megnyugtató szavak ha közben egyre jobban elkezdtem pánikolni...

Bence már el is énekelte a dalt. A Halleluját énekelte és szépen is. Széket is kapott érte.

Miután Bence leült a székre, Majka kezdett el beszélni. A srácok következtek.

- Mi jövünk. Figyelj, Senorita, bármi is történjék, itt leszek veled. Szurkolj - puszilt meg Sxul.

- Szurkolok - mondtam de a hangon mint a kisegérnek, olyan halk volt. Sxul arcáról leolvadt a mosoly és mégegyszer felém hajolt.

- Tovább fogsz jutni. Higyj nekem - simogatta meg a hajamat. Azt akartam hogy itt maradhasson velem mint egy támasz, de mennie kellett.

- Menj inkább. Lemaradsz a produkciótokról - feleltem neki. Ő bizonytalanul bólintott, mintha legszívesebben itt akart volna maradni velem, de kiment a srácokkal az ajtón. A következő pillanatban már a képernyőn voltak. Elől volt Wimmr, Gergi, Sxul és Stinky, AW pedig csak utánuk jött be. Mind az öten mintha a hatalmukba vették volna a színpadot, olyan energia lepte ez az X-faktor stúdióját.

A srácok ide-oda ugráltak, látszott rajtuk hogy élvezték. Elsőnek AW kezdett el rappelni

Ha elkezdem az halál, kb több ház tömnyi

Nyálad se volt úgy kellett a szádba köpni

Nézz be a kanyarba, a pálya már csalóka

A csikkek után csillogás, a csillagok utódja

Tanúskodik pár dal, szembe megy a széllel

Én nyerni jöttem nem készültem záróbeszéddel

Patent poétika, AW unique nem a gyenge

Hát most mit mondjak a bizniszről, tök jól elvagyok benne

A saját mentorom is élvezte mert az ütemre mozgatta a fejét. Ez jó jel.

Testvér, sötét éjszaka

Vár még, az ördög színpada

Egy fény, utamon elkísér, nem adom semmiért, nem leszek senkié

Holt tér, de sunyiban ott vagyok

Nem lát, de tudja hogy robbanok

Majd lép, ha látja alázom, nem látok már vissza, csak a lábam a gázon, benzin gyufa a lángon

Együtt énekelték a srácok a refrént. Amit vasárnap láttam a papírfecnin szavak és mondatok, már tudom hogy hova kerültek.

A nézők az ütemre tapsoltak, nekik is tetszett. Láttam hogy Majka is mondja a srácokkal a szöveget a mentorszékben és ő is élvezi. Még Lacin is láttam hogy tetszik neki. Ez már jó jel a srácok felé.

Itt a várakozóban is meg volt a hangulat. Krisztián rendesen felállt táncolni, Sanyi pedig az ütemre mozgatta a fejét. Örültem hogy nekik is bejött a szám.

Mikor elénekelték másodszorra is a refrént a srácok egybe álltak és az ütemre mozgatták a vállukat. Itt teljesen megőrült a közönség.

Aztán Sxul része következett.

Let's go, leszámolás itt a komoly hajsza

Sxul testvére nem ember hanem egy 

- POKOLFAJZAT - üvöltötten Stinky, majd SXul tovább folytatta.

Gyerekes élet amit megszoktam, marad a megnyugvás

Telepi gondok fedik az emlékeket, megvan már az elhullás

Utána Stinky kezdett el rappelni.

Megtudták, ha a büdös gyerek nem volt jól de marad neki ugyanúgy a kettő sáv

Sample szám

Józanul is bolond vagyok tesó, hidd el nekem nem köl bláz

Itt jöttem rá hogy aznap estén, amikor nálunk voltak a srácok, akkor Stinky, Sxul részét és az ő részét egybekeverve ordibált. Na hát mindegy, eléggé részeg volt.

Mikor a srácok végeztek, a közönség sikongatva tapsolt. A mentorok is állva tapsoltak ami jót jelentett. Tetszett nekik. És a srácok le is ültek szépen Bence mellé.

Mikor kimondták hogy leülhetnek, a srácok teljesen megbolondultak. A várakozóban én is mosolyogva tapsoltam nekik. Örültem az örömüknek.

A srácok után Nóri következett, aki megint rockot énekelt, a Welcome to the junglet. Felrobbantotta a színpadot. Le is ült és megteltek a székek.

Nóri után Henn következett, akinél volt egy kis technikai probléma, mert a gitár nem szólt. A többiek mind hallották a stúdióban, viszont TV-n keresztül nem hallottunk semmit. Reklám után újra eljátszotta, de ez nem változtatott azon hogy nem kap széket.

Henn után Laci mentoráltja, Roland következett, aki a Nothing's gonna change my love for you-t énekelte. Az egész közönség elérzékenyült, mert ez egy eléggé szerelmes dal. Miután ezt elénekelte, három igennel és egy nemmel, leült. Nórival cserélt helyet, ezért Nóri szintén veszélyzónába került.

Ezután Krisztián jött, aki a Testvéri Himnuszt adta elő. Még én is elérzékenyültem, maga a dal meg  szövege, baromi megható. A mentorok külön kiemelték hogy örülnek az új dalnak ami most nem a csajozásról szól és le is ültették őt. Rolival volt a helycsere, ami azt jelenti hogy az Éberkóma még a helyükön maradhatott.

Krisztián után Sanyi következett, aki Mariah Carey-től a My all számot énekelte. Szerintem szép volt, viszont a mentorok nem ültették le őt.

És így mindenki elő is adta ma a produkcióját. Aki a széken maradt az Krisztián, Bence és az Éberkóma. Ők már biztos ott lesznek a jövőheti adásban.

Most mégjobban előtört bennem az izgulás. Megint rám tört a pánik, rendesen. Szaggatottan vettem a levegőt, begörcsölt a gyomrom, a mellkasomon is mintha három nagy darab tégla lenne. 

Ma lehet kiesek.

Dávid és Joci felkonferálták a versenyzőket a mentoraikkal együtt.

- Érkezzenek hát a mentorok és az ő mentoráltjaik! - mondta Dávid.

- Gáspár Laci és versenyzői: Sárközi Roland, Toldi Sándor és Szabó Bence - felelte Joci és Laci csapata egyből fel is jött a színpadra.

- Majka, és az Éberkóma - mondta Dávid és a hat fiú is felment a színpadra.

- Tóth Andi és Zilincki Nóri - felelte Joci és szintén feljött a két lány.

- És végül, Valkusz Milán és csapata: Henn, Y/N Y/S és Fehér Krisztián - mondta ki Dávid a nevünket és mind a négyen felmentünk mi is a színpadra. A kezemet egybekulcsoltam, mert baromira izzadtak és azt tudni kell rólam, hogyha pánikolok vagy izgulok, akkor valamit muszj fogdosnom.

- Kérem, menjenek fel a továbbjutottak - mutatott Dávid a színpad másik végére. Majka és az Éberkóma már mentek is, utánuk jött Bence és Krisztián. Ketten maradtunk Hennel, a közös mentorunkkal, Milóval.

- Ezennel a szavazást lezárom - mondta Dávid és egyből elkezdték sorolni a továbbjutottak neveit.

- Aki pedig tovább jut...az Sárközi Roland - kiabálta Joci és Roland meg is indult a továbbjutottakhoz. Elkezdtem őrülten harapdálni a számat. Minden egyes pillanatban amikor valamelyik versenyző nevét mondták, egyre rosszabbul lettem.

Már csak mi maradtunk hárman: én, Henn és Nóri. Fogalmam se volt hogy melyikünk jut tovább. Csak egy ember juthat még tovább hogy újra bizonyítson.

Éreztem hogy nem kapok levegőt. Mintha a mellkasomon ültek volna, annyira nyomott. Levegő után kapkodtam és a számon is próbáltam levegőt venni. Izzadt mindenem.

- Y/N? Jól vagy? - suttogta a mögöttem álló Milán de nem tudtam neki válaszolni semmit.

A stúdió egyre sötétebb lett körülöttem. Mintha kis hangyák táncoltak volna az orrom előtt. Kiszáradt a torkom és éreztem hogy egyre csak dőlök.

- Aki pedig tovább jut az nem más mint... - hallottam távolról Dávid hangját.

Aztán már csak dőltem. A látásomat teljesen elvesztettem és a hangokat se hallottam már körülöttem.

Csak sötétséget láttam.

♪♪♪

Itt lenne az új fejezet!

Remélem tetszik nektek eddig a story és boldog új évet! Ez az év legelső fejezete.

Itt lennének a napi zenécskék:

Éberkóma - Gyufa a lángon

https://youtu.be/v7SFxbayY50

Mariah Carey - My All

https://youtu.be/o4che1p-M4M

Guns N' Roses - Welcome to the jungle

https://youtu.be/nnvWWJozXzo

Glenn Mederios - Nothings' Gonna Change My Love For You

https://youtu.be/mUg5aEy-8CQ

Fehér Krisztián - Testvéri Himnusz

https://youtu.be/Z1eOSn4jci8

Jövök a kövi résszel<33