,,Öt gondolat, öt élet most egy zenében debütált"

- Lobby, Éberkóma (Gergi szövege)

♪♪♪

A kocsiban ülve hallgattam azt a zenét, amit el fogok énekelni. Járt a lábam az ütemre. Kinéztem a kocsiablakon. Olyan gyönyörű szép Budapest. De komolyan. 

- Nemsokára ott vagyunk - felelte a barátnőm, Szandi aki a kocsit vezette. Összesen hárman kísérnek el a válogatóra. Szandi, a legjobb barátnőm, Lujza, a nővérem és Flóra, Szandi ikertestvére. Mind a négyen elválaszthatatlanok vagyunk és esküszöm, fogalmam sincs hogy lettünk ennyire jóba egymással. Persze, a saját nővéremmel jóba voltam csak azt nem gondoltam, hogy ennyire jóba leszünk.

Szandi az igazi extroveltált csaj, aki akár filmsztárnak is elmehetne, olyan színészi tehetség van. Szőke hullámos haja van és barna szeme. Ő  az az ember aki mindig segít hogyha baj van és komolyan mondom, ha valaki még csak egy rossz pillantással is illet téged, ő már megmondja a magáét. 

Flóra, hiába Szandi ikertestvére, nem igazán hasonlítanak egymásra. Kiskorukban nagyon is, de mostmár nem. Flórának inkább szőkésbarna haja van és kerekebb arca mint Szandinak. Ő teljesen az ellentéte a testvérének, ergo ő egy csendesebb csajszi. Maximalista is egyben, és mindent megtesz az álmaiért.

Lujzának rövid barna haja van és zöld szeme. Inkább a sportért van oda, leginkább a fociért. Ő az a nővér, akinek mindent elmondhatok akármi is van. Vele is szoktam veszekedni persze, mert emiatt szét is szakad a csapat egy rövid időre, de mindig találunk utat a békülésre.

Mire észbekaptam addigra már a parkolóhelyet kerestük. 

- Jesszusom, hogyhogy nincs hely? - morgolódott magában Szandi.

- Sosem jelentkeztek még ilyen sokan - felelte Flóra. Tényleg baromi sokan voltak. Szinte minden második másodpercben meg kellett állnunk, hogy el ne üssünk valakit. Láttam hogy valaki a családjával jön, valaki a barátaival.

- Haladjanak már! - dudált Szandi az előttünk álló bamba emberekre, akiket amúgy elengedtünk volna ha ők nem bámulnának mindenfelé. Észbe kaptak, majd elindultak. Egy kicsit tovább haladtunk, majd...te atya isten. Úgy látom egy kórus is eljött a válogatóra. Rengeteg ilyen harminc-negyvenes években járó személyt engedtünk el és úgy mentek keresztül a parkolón, mint valami népcsoport.

- Én járok énekkarra, de szerintem nem fognak minket elhozni ide - felelte Flóra.

- Azt kétlem. Mindenesetre, eléggé sokan vannak - mondtam.

Tovább haladtunk, majd találtunk egy helyet ahová éppenhogy befértünk. Szandi szinte a lelkét kiizzadta ahhoz hogy normálisan beálljunk.

- Na itt aztán jó lesz kitolatni. Na sebaj, majd megoldjuk. Most viszont menjünk. Szereplésed van, csajosom! - ölelt át Lujza majd megpróbáltunk óvatosan kiszállni a kocsiból.

- Merre kell elindulni? - kérdezte tőlem Flóra.

- Azt hiszem arra -mutattam a kicsit messzebb lévő hosszú épület irányába - Még mennyi időnk van? - kérdeztem.

- Húsz perc. Odaérünk még. Legalábbis remélem - mondta Szandi.

- Rendben. Gyerünk.

Kocsik között sétáltunk el. Olyan volt szinte a közlekedés, mint Törökországban. Csóri versenyzőket is majd elütik a behemót autójukkal az egyes emberek.

Egy kisebb fánál álltunk meg ahol szétnéztünk. Tíz perc múlva se tudtunk átmenni, majd egy kocsi elengedett minket. Intettünk neki hogy köszönjük, majd mentünk tovább.

- Nem gondoltam volna hogy ez így fog kezdődni - feleltem loholva a lányok után.

- Mi sem - mondta Lujza.

- Hány percünk van még kezdésig? - kérdeztem.

- Pill, és megnézem...kevesebb mint tíz.

- Édes mamám, rohanjunk - majd elkezdtem sprintelni. meg sem álltam, úgy futottam. Kétszer is majdnem elütöttek, de sebaj. A lányok majd kifutották a belüket mire az X-faktor épületéhez értünk.

Magas volt és igazán hosszú épület. Az X-faktor logója virított ránk a félhomályban, mert már esteledett. 

- Y/N, tényleg nagyon menő ez az egész, de már csak öt percünk van! - fogta meg a karom Szandi aki sietve bevezetett a bejárathoz. 

Belülről sokkal nagyobb az épület, mint ahogyan azt el lehet képzelni. Két pult volt, ami mögött volt két nő, akik beírták a gépükbe a versenyzők neveit és a sorszámukat. Már nem álltak olyan sokan. Gyorsan be is álltam, addig a lányok rám vártak. Hamar le is ment a sor, mire én következtem. Az egyes pultnál álltam, ahol egy rövid fekete hajú csajszi üdvözölt.

- Szia! Neved? - kérdezte.

- Y/N Y/SN (te/neved, te/vezetékneved)

- Rendben. Tessék itt a sorszámod - nyújtotta át nekem a matricát. 3240.

- Várjon. Nem az utolsónak kéne lennem? Úgy, a tízezrediknek? - kérdeztem.

- Nem sorba adja ki a számokat. Na de siess, mindjárt kezdődik - felelte majd az ajtó felé bökött a fejével. Gyorsan a pólóm bal oldalára ragasztottam a számomat, majd beléptünk a várakozóba.

Itt viszont sokkal többen voltak mint a parkolóban. Valaki gyakorolt és beénekelt, valaki a telefonját nyomkodta, valaki meg szponzorációként a Hellét itta, mert most a Hell támogatja az X-faktor műsorát.

Őszintén megvallva, én nem szeretem a Hell-t. Szinte mindenki ezt issza de csak ártunk magunknak. Egyszer megkóstoltam de nem. Tönkretesz.

- Atyaég. Na jó, üljünk le valahova - felelte Flóra majd nagy keresgélés után találtunk egyetlen egy nagy szabad puffot a sarokban. Oda le is ültünk.

Egyszer csak odajött hozzám egy idegen srác.

- Szia, te lennél az utolsó? Gyere, még gyorsan be kell mondanod a szöveged.

- Hogy milyen szövegem?

- Hogy honnan jöttél, ki vagy stb. Ezt le kell adni az RTL-nek. Gyere! - mondta majd felpattantam a helyemről és beléptem a másik ajtón.

Ez egy kisebb terem volt, egy elegáns sárga kanapéval és egy asztallal amin egy arany krokodil volt.

- Ülj le és mehet az interjú - mondták majd visszaszámoltak - Három, kettő, egy, mondhatod!

Kamerák vettek körbe, mindenfelől. Hát jó. Hajrá.

- Y/N Y/S vagyok, 17 éves és Y/C-ből érkeztem. Mindig is szerettem énekelni, és arra gondoltam, hogy talán lenne ideje megpróbálni és talán még fejlődhetnék is. Ma szeretném kihozni magamból a maximumot és remélem hogy a mentorok is elégedettek lesznek - mondtam majd leállítottak a felvételt.

- Rendben, köszönjük! Mehetsz vissza a várakozóba - felelte a csávó, majd visszakísért.

- Na, mi volt? - kérdezték.

- Csak meginterjúvoltak. Már elkezdődött? - kérdeztem.

- Igen. Most ment be egy idősebb nő a színpadra. Nézd! - mutatott a kistévére Lujza ahol láthattuk az adott produkciót. Éppen a bemutatkozásnál tartott.

Addig gyakoroltam egy kicsit. Még magamban elénekeltem a dalt és meghallgattam kétszer a számot. Már csak annyit éreztem hogy néz engem valaki. Körbenéztem majd ránéztem arra a személyre, aki engem nézett.

Barna haja volt és barna, sötét szeme, szinte már fekete. A mi helyünknél egy kicsivel arrébb ült az apukájával és a haverjával. Körülbelül annyi idős lehetett mint én, talán még egy kicsit idősebb is. Hiába vette észre hogy nézem, nem vette le a pillantását rólam. Nem foglalkoztam vele és tovább gyakoroltam.

- Ügyes leszel, meglátod! - bátorított Flóra.

- Egyébként ahhoz képest hogy Majka 40 plusz éves, egész jól néz ki - állapította meg Szandi. Hozza ma is a formáját.

A többit már nem hallottam mert másra figyeltem. Annyit láttam hogy az egyik  X-faktoros srác odamegy ahhoz a fiúhoz aki az előbb nézett. A fiú csak bólintott majd felállt, és követte a fiút. Szerintem ő következik.

Pont most ment le az egyik lány duo, akik rappeltek és négy nemet kaptak. Majd pár pillanat múlva a srác fellépett a színpadra. A várakozó hangzavarától nem lehetett igazán semmit se hallani, de a mentorok arcmimikáljából megállapítva, egész jónak tűnt a produkció. Majka kezdte az egészet aki egy igennel ajándékozta meg a fiút, majd követte példáját Laci, Andi és Miló is. A srác elköszönt tőlük, majd lejött a színpadról. Nagy mosollyal jött ki a színpadról.

Annyit vettem észre, hogy ugyanaz az X-faktoros srác odajön hozzám.

- Most jössz te. Gyere - felelte, majd felálltam. Őrületesen tombolt bennem az izgulás. A lányok bíztató szavakat mondtak, de addigra már a fiút követtem. 

- Figyelj Y/N, tudod mit szoktam csinálni meccsek előtt? Beszív, kifúj. Így ni.

- Semmi baj nem lesz, nyugavér - nyugtatott Szandi

- Csak gondolj arra hogy jó leszel! Az nekem mindig beválik - felelte Flóra.

Hiába a bíztató szavak, így is kurvára izgultam. 

Mire észbe kaptam, már Dávid és Joci állt előttem.

- Sziaa gondolom te lennél Y/N, nem? És ők itt a kísérőid? - kérdezte Miller Dávid majd rám és a lányokra nézett.

- Igen, ők kísértek el - feleltem.

- Már nagyon várjuk az előadásodat. Várnak a mentorok. Sok sikert - felelte Joci, majd bólintottam és elindultam. Még hallottam a lányok kiáltását, de azt is csak tompán.

Csak ne legyen pánikrohamom. Az lenne a gáz. Oké. Nyugi. Van.

Egy lány köszöntött engem.

- Szia! Nézd, itt a mikrofonod. Indulhatsz és legyen sok szerencséd! - felelte mosolyogva.

- Köszönöm - mondtam majd beléptem a színpadra, remélem magabiztosan.

- Sziasztok - köszöntem a mentoroknak.

- Sziaa - köszönt vissza Majka.

- Helló - köszönt a többi mentor.

- Hogy hívnak? - kérdezte Andi.

- Y/N Y/S-nek hívnak, 17 éves vagyok és Y/C-ről érkeztem.

- Mit hoztál ma nekünk? - tette fel a kérdést Laci.

- Lady Gaga Shallow című számát - feleltem.

- Aaa az egy nagyon szép szám - mondta bólogatva Laci - Hadd halljuk - tárta ki a kezét.

Vettem egy mély levegőt, majd a zene dallamát hallottam meg. Elkezdtem énekelni.

Tell me something girl?

Are you happy in this modern world?

 or Do you need more?

Is there somethin' else your searchin' for?

Még mindig bennem volt az izgulás. Lehet elrontottam? Féltem a mentorok szemébe nézni ezért csak bámultam az X-faktor logót.

Lassan, de elmúlt az izgulás. Már inkább a saját hangomat hallottam jobban, nem pedig az őrületes szívdobogásomat. Aztán eljött a refrén. Az a pillanat amikor már beletudtam nézni a mentorok szemébe.

I'm off the deep and, watch as I dive in

I'll never meet the ground

Crash throught the surface, where they can't hurt us

We're far the shallow now

Láttam hogy Miló valamit mondd Lacinak, majd Andi is valamit Majkának. Remélem jól csináltam. Utána már csak sodródtam az árral. Úgy énekeltem ahogyan gyakoroltam csak sokkal lazábban és beleéltem magam a dalba.

In the sha-ha, sha-hallow

We're far from the shallow now

És vége. Elénekeltem. Mikor felnéztem, Andi, Miló és Majka felállva tapsoltak. És az egész közönség is. Sikerült. Sikert arattam.

Mosolyogva néztem a mentorokra. Atyaég. Tényleg.

A közönség és egyben a mentorok is leültek. Elsőnek Miló kezdett el beszélni.

- Neked akkora bitang hangod van, hogy az egyszerűen fenomenális. Felrobbantottad a színpadot. Teljesen. Nem csak a táborban, hanem az élőshow-ban is a helyed.

- Azért voltak benne aprócska hibák - kezdte Laci - De ezeken lehet segíteni. Szuper énekes lehetsz.

- De ő nem csak énekes lehet - mondta Majka miközben feltette a mutató ujját majd rámnézett - Hanem egy tehetséges előadó is. Láttátok hogy beleélte magát a dalba? Ilyen előadók kellenek a mai zeneiparba.

- Egyetértek a Majkával teljesen - felelte Miló.

- Nekem ez az egyik kedvenc számom Lady Gagától és te csodásan előadtad. Igen, én is éreztem apró hibákat az elején, de ezen kívül a lelkemig hatolt - mondta Andi mosolyogva.

- Akkor kezdhetjük a szavazást? - kérdezte Majka.

- Ez nem is kérdés - válaszolt Andi majd a négy mentor egyszerre kiáltott fel - NÉGY IGEN!

♪♪♪

Ez lenne egy újabb fanfictionömnek az első fejezete. Remélem hogy tetszett és itt lenne Lady Gaga száma amit ide be fogok csatolni. Minden fejezetnél, ha lesz egy dal amit elénekel a főszereplő vagy az Éberkóma, azt itt a fejezet végén be fogom csatolni.

https://youtu.be/SlWBJ7MTV8M

Legyen további szép napotok💗