,,Nem a szívem miatt van nevemben doktor"

- Kettesben, Éberkóma (Gergi zövege)

♪♪♪

Homályos volt minden. Sosem voltam érzékeny a fényekre, de most nagyon. Hunyorogva néztem fel. Feküdtem. Valami puhán.

Puha érintést éreztem meg az arcomon. Ijedségemben, le is csaptam azt a valamit. 

- Hé, mi ez a hozzáállás, Senorita? Ez fájt - hallottam meg tompán az ismerős hangot. Közbe már kitisztult a látásom és megláttam Sxul-t. Mellettem ült és hüvelykujját simogatta. Biztos azt csaptam le.

- Ne haragudj - válaszoltam, de még mindig sípolt a fülem, így alig hallottam magam.

- Hallasz? Jól vagy mostmár?

- Még sípol a fülem, de jól vagyok. Mi történt?

- Elájultál. Kurvára megijedtem, ilyet többet ne csinálj! Ha rosszul vagy, inkább szólj - vágott aggodalmas és dühös arcot egyszerre.

- Pánikroham. Én se számoltam vele - néztem a kezeire, amik az enyéimre csusszantak. Megint átment az az ismerős bizsergés a bőrömön, hiába voltam még kókadt állapotban.

- Na jó, mostantól én fogok gondolkodni helyetted, mert te úgyse mondanád el ha rosszul lennél. Szóval, így jártál. Számíts arra hogy szinte minden egyes kicseszett pillanatban meg fogom kérdezni hogy jól vagy-e vagy sem. Sőt, magánorvost is rendelek melléd, aki követni fogja a lépteidet - jelentette ki, mire halkan felnevettem.

- Azért nem szeretnék ketrecben élni, köszönöm - nevettem, mire ő elmosolyodott és megszorította a kezeimet.

- Csak többet ne, jó? - emelte fel és csókolta meg a kezemet.

- Rendben. De egyébként tényleg, mi történt? És ki jutott tovább? - kíváncsiskodtam.

- Továbbjutottál, szóval megnyugodhatsz. De amikor te elájultál, pont akkor mondta volna ki Dávid a nevedet. Te Milánra dőltél a teljes súlyoddal és ő alig bírt téged megtartani. Az egész stúdió lázban égett, senki sem értette hogy mi történik. Én azonnal odafutottam hozzád és megnéztem mi van veled. Onnantól kezdve lekapcsolták az egészet és már csak jövőhéten tudják meg a nézők hogy ki is jutott tovább. Mi tudjuk, de a nézők nem. És tele van azzal a net hogy vajon ki esett ki. Mi tudjuk hogy Henn és Nóri. Szóval te továbbjutottál.

Csak tátott szájjal meredtem magam elé.

Továbbjutottam. A nézőknek hála.

- És...azok se tudják akik éppen ott voltak az élőshow-ban? - utaltam ezzel a nézőkre, akik még a székes után vettek jegyet, hogy ott legyenek.

- Ők se. Senki se, csak mi versenyzők, és az X-faktorosok. Mindannyian megijedtünk, azt se tudtuk mi van. Egyszer kinyitottad a szemedet, de utána elaludtál. Milánnal és a srácokkal itt maradtunk veled egész éjjel, hogy tudjuk mi van veled.

- És mennyi ideig aludtam?

- Az egész éjszakát átaludtad. Most van reggelt fél kilenc - felelte, majd hirtelen benyitottak. Milán volt az. Sxul-ra nézett, majd rám. Azonnal odasietett hozzám.

- Úristen, jól vagy? Mi a jó ég történt ott a színpadon? Pedig még kérdeztelek is hogy jól vagy-e - nézett rám aggodalmasan a mentorom.

- Jól vagyok, igen. Bocs, hogy nem szóltam. Izgultam de nagyon.

- Pánikbeteg vagy, ugye? Rosszabb is történhetett volna... - gondolkodott el.

- Uhum. Mikor kezdünk? - kérdeztem.

- Hát az biztos hogy nem most. Még pihenj, majd csak utána. Sxul, téged viszont hívatnak.

- Kik?

- Interjú. A Y/N-nel való történtekről. Tudod miket kell mondani.

- Igen, tudom.

- Ugye majd bejöhetnek a srácok is? - néztem Sxul-ra, aki aranyosan elmosolyodott.

- Persze, igen. Nyugi, behívom őket, amint megvagyok az interjúval - mosolygott, majd Milán szólalt meg.

- Y/N, itt hagyhatunk téged pár pillanatra? Nekem is még dolgom van. Katát is el kell érnem mert ő még ma meg se jött. 

- Nyugodtan menjetek csak, megleszek - mosolyogtam rájuk.

- Rendben. Nemsokára visszajövünk - mondta Milán és mind a ketten kiléptek az ajtón.

Annyi minden történt egyszerre. Kiderült hogy Sxul is ugyanazokat az érzéseket táplálja irántam, mint én iránta, elrontom az egész dalt amit énekeltem, elájulok, majd kiderül hogy továbbjutottam. És ez mind egy nap alatt.

Vagyis nem teljesen. Ma tudtam meg hogy továbbjutottam, de attól még ez nekem így is sok.

És...itt van Sxul. Aki amikor elájultam egyből felkarolt és segített. És egész éjszaka itt volt velem hogy nézze jól vagyok-e.

És szeret. Tényleg szeret.

Először tapasztalom meg azt az érzést hogy milyen is szeretve lenni és szeretni.

Hogy milyen? Jó. Borzasztóan jó. Mint valami varázslat. 

Eszembe jutott az az este, amikor részegen elmondta hogy mit is gondol rólam. Az arca, a szeme, a szája...

Elkezdtem magamban dudorászni egy dallamot. A hangok csak úgy magától jöttek, nem is rendes dalt énekeltem. Hozzáraktam még azokat a dolgokat, amiket az imént gondoltam.

Az arca, a szeme, a szája...

Előkaptam a telefonomat és megnyitottam a jegyzeteket. El is kezdtem írni a sorokat, vagyis inkább gondolataimat. És már meg is volt egy komplett versszak.

Eszembe jut az arcod
Amikor rád gondolok
A hajad, a szád, a gyönyörű szemed
Mind oly tökéletes, mint egy félistennek

Hozzádúdoltam azt a dallamot, amit az előbb random kitaláltam. Illett hozzá. Elkezdtem írni a második versszakot is.

Nem tudom hogy történhetett, de
Szikra lobbant bennem, megláttam
Benned azt amit másban nem
Hidd el nekem...

Egybe elénekeltem ezt a két versszakot. Elmosolyodtam. Dúdolgatásokból és firkálgatásokból most készül egy saját dal. Amit ráadásul én írok magamnak, nem nekem írnak.

Pár perc múlva el is készült a refrén. Miközben ezeket írtam, csakis rá gondoltam, meg azokra a dolgokra, amin mind a ketten keresztül mentünk.

Leplezem
Leplezem a szerelmet, mert szeretem
Nem nézek a szemébe, de mégse feledem
Hogy hogy nézett rám tegnap este
Oh, baby mond el mit gondolsz, kérlek

Próbáltam úgy rendezgetni a sorokat hogy ki is jöjjön a dallam, és hogy jó is legyen. Ha visszajött Miló, megkérdezem őt is hogy mi a véleménye és hogy kéne elrendezni. Ő a mentorom, úgyhogy neki is van beleszólása.

Annyira belemélyültem a szövegírásba, hogy már készen is volt a dal. Nem is gondoltam volna hogy tudok saját dalt írni.

Eszembe jut az arcod
Amikor rád gondolok
A hajad, a szád, a gyönyörű szemed
Mind oly tökéletes, mint egy félistennek

Nem tudom hogy történhetett, de
Szikra lobbant bennem, megláttam 
Benned azt, amit másban nem
Hidd el nekem...

Leplezem
Leplezem a szerelmet, mert szeretem
Nem nézek a szemébe, de mégse feledem
Hogy hogy nézett rám tegnap este
Oh, baby mond el mit gondolsz, kérlek

Fogynak az órák, fogynak a percek
De még nem mondtam el neked, mit érzek
Vajon megértenéd? Nem tudom
Félek hogy a mostani helyzet megromol

Szemedben találom meg az otthont
Hiába van sok csillag, ha én a holdat akarom
Mégis félek, nem merek lépni
Zavaros gondolatok lepik el az elmém

Most tényleg ez van? Ez olyan új
Egész nap te jársz az eszemben, ohh
A szívem gyorsabban dobbant a kelleténél
Mikor megláttalak a csillagok éjjelén

Leplezem
Leplezem a szerelmet, mert szeretem
Nem nézek a szemébe, de mégse feledem
Hogy hogy nézett rám, tegnap este
Oh, baby, mond el mit gondolsz, kérlek

Vajon könyvbéli románc ez, vagy csak egy
Álomkép?
Vajon a képzeletem valóra válhat-e még?
Mostmár tényleg a szemedbe nézek
Kimondom, hogy életemet adnám érted
Mosolyod üzeni: Én is így érzek
Örökké szeretni foglak téged

Leplezem
Leplezem a szerelmet, mert szeretem
Nem nézek a szemébe, de mégse feledem
Hogy hogy nézett rám tegnap este
Oh, baby mond el mit gondolsz kérlek

- Na, itt vagyok. Kata azt mondta hogy a büfében van és hogy mindjárt jön. Addig kitalálom neked gyorsan hogy mit is énekelj. Ja várjál. Jövőhétre két dal kell. Ó, te jó ég! Tiszta stresszes az egész. Jobban vagy? - nézett rám a mentorom. Összevonta a szemöldökét mikor meglátta hogy huncutul elmosolyodok - Mi van? Miért nézel így rám?

Tovább mosolyogtam, majd ő még jobban kérdezősködni kezdett. 

- Miért vigyorogsz ennyire, mi van?? Y/N, mostmár tényleg nem tudom mi folyik itt.

- Hát csak annyi hogy amíg ti nem voltatok itt, addig én írtam egy saját dalt - vigyorogtam. Mikor ezt kimondtam, Milánnak úgy kigúvadt a szeme, hogy azt hittem kiesik.

- Komolyan? Az egész megvan?

- Igen. Már csak a te véleményed kéne. Megpróbálom neked elénekelni úgy ahogyan én elképzeltem és segítesz a sorrendben is. Te vagy a mentorom, szóval neked is van beleszólásod - mondtam neki.

- Ömm, oké, mutathatod. Hova írtad le? 

- Telefonomba. Gyere, itt van - nyitottam meg a jegyzeteket és megmutattam neki az egész dalt. Ő csendben olvasta végig a sorokat én meg vártam a véleményére.

- Nagyon jól tudsz szöveget írni. Tényleg nagyon jó - mondta miközben rám vezette a tekintetét.

- Jó lesz ez így? Még változtassunk rajta? - kérdeztem.

- Talán azon, hogy a refrének kétszer legyenek és a végén legyen háromszor. Elénekled nekem úgy, ahogy te képzeled el? - kérdezte.

- Persze - feleltem és el is kezdtem énekelni. Még olvastam a szöveget, de már valahogy tudtam fejből, hiába csak pár perce találtam ki. Még nem voltak biztosak a hangok, néhányszor meg is álltam de végigénekeltem.

- Vélemény? - kérdeztem.

- Ez tök jó. Ez tényleg nagyon jó. Vegyük fel videóra hogy el ne felejtsük a dallamokat. És a refréneket kétszer, az utolsó refrént pedig háromszor - felelte, majd bekapcsolta a telefonját és letette az asztalra. Nem kellett engem videózni, csak az volt a lényeg, hogy legyen meg az anyag és majd a többit kiötöljük.

El is énekeltem újra a dalt. Mikor elénekeltem, Milán leállította a felvételt. Három és fél perces volt az egész dal.

- Rendben, szuper lesz. Már csak meg kéne csinálni a zene dallamát, és felvenni klippben hogy majd YouTube-ra is kikerüljön. 

- És a másik dal? - kérdeztem. Miló a fejéhez csapott.

- Tényleg. Arra gondoltam hogy mivel két dal kell ezért ezt a két dalt énekelted volna, de mivel pár perce lett egy saját dalod, ezért választhatsz.

- Mikre gondoltál?

- Az egyik Weeknd-től a Die for you, a másik pedig Shawn Mendestől a Mercy. Mind a kettőt meghallgathatod. Addig várok - felelte és egyből meg is nyitottam a Spotyt, hogy meghallgassam azt a két számot. Elsőnek a Weeknd-ét hallgattam meg, majd utána a Mercyt. Mind a kettő nagyon tetszett, de mégis a Die for you mellett döntöttem.

- A Die for you legyen - mondtam Milónak.

- Rendben. Kinyomtatom neked a szöveget, viszont nem tudjuk elpróbálni mert interjú lesz a versenyzőkkel. 

Bólintottam, de egy valamit nem értettem.

- De, hogyha tudják hogy rosszul voltam, akkor miért kell nekem is mennem? Tudják hogy már jól vagyok? A kiesett versenyzők is ott lesznek?

- Igen, ők is ott lesznek. Már mondtuk nekik hogy te is ott leszel az interjún, mert már jobban vagy. Nemsokára úgyis menni kell, szóval gyorsan kinyomtatom és már mehetünk is - mondta. Elővett egy nagy méretű papírlapot és már nyomtatta is. Pár másodperc múlva meg is kaptam a szöveget.

I'm findin' ways to articulate
The feelin' I'm goin' throught
I just can't say, I don't love you
'Cause I love you

Csak az első versszakot tudtam meghallgatni, mert Milán szólt hogy indulunk. Beletettem a táskámba addig a szöveget és mentem a mentorom után. A folyosón egy csomó ember volt kint, Blikkesek, dolgozók, hangtechnikusok, táncosok, mindenki is. Kiverekedtük magunkat a tömegen és követtem a mentoromat.

- Merre lesz az interjú?

- Az interjús szobában.

 - Van ilyen? - néztem rá tágra nyílt szemekkel.

- Aha. Mindjárt ott is vagyunk - felelte. Tényleg hamar oda is érünk. Beléptünk a szobába, ahol már mindenki ott volt. Minden a nyolc versenyző. Nórival és Hennel együtt is.

Amikor beléptem, mindenki odafutott hozzám.

- Hallod, jól vagy? - kérdezte Wimmr.

- Mi a jó ég volt ott a színpadon? - nézett rám Gergi.

- Faszomat, Y/N, megijedtünk - káromkodott Stinky.

- Fáj a fejed? - kérdezősködött Krisztián is.

- Már jobban vagy? Miért nem szóltál? - aggodalmaskodott AW is.

- Mostmár teljesen jól vagy? Biztos? - jött mellénk Sxul is.

- Jól vagyok, nyugi. Mostmár újult erővel indulok neki én is a próbáknak - feleltem. Még egy kis ideig örültünk egymásnak majd valaki köhögött a hátunk mögött.

- Khm. Kezdődik az interjú - felelte az egyik Blikkes csávó. A szobában volt egy szürke kanapé, ahova le kellett ülni az interjúhoz.

- Krisztiánnal kezdjük az interjút. Ülj le - mutatott a kanapéra a srác, és Krisztián le is ült. Amíg folyt az interjú, addig halkan beszélgettem a fiúkkal.

- Biztos jól vagy? - kérdezte AW.

- Persze, meg vagyok - mosolyogtam.

- Most elárulod hogy mit fogsz énekelni? - súgta nekem Sxul. Lehelettől megint bizsergett a bőröm.

- Áruljam el? Az olyan könnyű lenne - mondtam gúnyosan.

- Mond már el. Kíváncsi vagyok - nézett mélyen a szemembe.

- Oké. Az egyik Weeknd-től a Die for you. A másikat viszont nem kapod meg - vigyorogtam.

- Miért nem mondod el, Senorita? - szállt bele a játékba.

- Nem kell mindent tudnod - feleltem.

- Hoppá, visszavág a kiscsaj - vigyorgott.

- Most az Éberkóma jön - mondta a Blikkes csávó, kicsit hangosabban. Úgy tűnik már többször is szólt. Mind az öten leültek a kanapéra, és kérdéseket tett fel nekik.

- Mi az a dal amit az emberek nem gondolnátok rólatok hogy hallgatjátok és nagyon szeretitek? - kérdezte a srác. A srácok egyből felordítottak a kérdésre.

- Kezdem én - mondta Gergi - Én minden produkció előtt meghallgatom Zámbó Jimmytől, a Mit akarsz a boldogságtól.

- Az amúgy jó szám - mondta Toldi Sanyi mellettem, mire Bence bólintott.

- Most ééén - vette ki vígan Gergi kezéből a staféta botot - George Michael-től a Careless Whisper, az a kedvenc számom ever - mosolygott, majd továbbadta a minimikrofont Stinkynek.

- Én talán My way-t, vagy akár bármilyen ilyen lassú jazz-es számot - felelte, majd továbbadta a mikrofont Wimmr-nek.

- Ez kb olyan hat éves sztori, vagy hét éves sztori, de én Horváth Tamást nagyon szeretem - mondta ő is majd odaadta az utolsó tagnak is a mikrofont.

- Tesó, amúgy hallgattam Blackpinket nagyon sokáig - felelte Sxul. Totál meglepődtem. Blackpink?

- Tényleg? - kérdezte AW.

- Az egy K-pop, egy csaj banda és amúgy én kurvára szeretem őket, szóval ha ezt látjátok akkor csókollak benneteket - mondta vigyorogva, majd utána úgy nézett rám, mint aki győzött. Aha, szóval így játszunk.

A többi tag is észrevette ezt majd mind a négyen elkezdtek röhögni rajtunk. Én és Sxul csak tovább néztük egymást. 

- Rendben, köszönjük. Y/N jön - felelte a fiú és mind az öt srác felállt a helyéről. Sxul még mindig rajtam tartotta a tekintetét.

- Így játszunk, Novák? - néztem rá. Ő huncutul nevetett halkan.

- Nyerhetsz ha megmondod a számot - vigyorgott.

- Miért érdekel téged ennyire?

- Csak. És ne hívj Nováknak - hunyorgott.

- Miért is? - tettem úgy, mintha nem tudnám.

- Ne idegesíts - pöccintette meg a homlokom.

- Nem is foglak, mert én jövök - mondtam neki, majd le is ültem a kanapéra és a kamerába néztem. Még mindig éreztem magamon Sxul tekintetét, amin elmosolyodtam.

Így játszunk? Hajrá.

♪♪♪

Itt is van a kövii.

Bocsánat, nem azt terveztem hogy ilyen későn jön, de ami késik nem múlik. Most nem érzem annyira azt az ,,írni akarok" feelinget, szerintem a suli miatt, de minden tőlem telhetőt megteszek hogy gyakran hozzam nektek az új fejezeteket.

Meg most nem annyira érzem jónak ezt a fejezetet, de ha nektek tetszik, akkor annak örülök<33

Na és gyerekek, kiderült hogy Sxulnak volt Wattyja és olvasott ff-eket, amiken kiégett.

Na Sxul, ha olvastad az enyémet, remélem jól szórakoztál rajta😂💗

Itt is lennének a songok:

The Weeknd - Die for you

https://youtu.be/CVw7iulcI98

Shawn Mendes - Mercy

https://youtu.be/TZhuCTXjGHY

Zámbó Jimmy - Mit akarsz a boldogságtól?

https://youtu.be/yZx_OWubMnA

George Michael - Careless whisper

https://youtu.be/F7JBhOWjz_c

Frank Sinatra - My way

https://youtu.be/qQzdAsjWGPg

Na ennyi is lett volna, megpróbálok jönni a kövi résszel<33