McLaggen (46. fejezet)
James szemszöge:
A Nagyteremben ültünk, mi, a Tekergők fiútagjai. Bella-t nem tudjuk hol van. Már megint eltávolodott tőlünk. Mint elsőben, annál a bizonyos január 14.-énél. Csak most nyár óta volt távolságtartó. Valószínűleg az anyja kicsinálta az alatt a három hónap alatt. Tavaly is ez volt. Szeptemberben az első 8 napig tök fura volt, aztán újra a régi lett. Most is ez megy, csak már tizennégy napja. Egy csomószor eltűnik. Hajnalban esik be az ágyba. A lányokkal is, és velünk is keveset van, ráadásul még az öccsük sem tud információkkal szolgálni. Aggódunk is rendesen, bár nem mutatjuk. Megtanultuk már, hogy az csak kínos szitukhoz vezet. Szóval most is kihagyjuk a komoly beszélgetésekből, majd legilimenciával megtudja.
-Öhm... Fiúk...-Kezdte Remus pirulva. Tisztára vörös a srác. -Az van, hogy... Van egy lány... Aki... Tetszik.-motyogta zavartan.
-Akkor mire vársz? -rikkantotta Tapi.-Hívd el randizni.
-Nem vagyunk még mi fiatalok ahhoz?- faggatózott.
-Attól függ... A lány idősebb? -tudakoltam.
-Évfolyamtársunk. Hollóhátas. Ava Silverman. -mormogta.
-Szerintem hívd el. -javasoltam.- Mikor van a Roxmortsi hétvége? -néztem rájuk.
-Október 7.-segített ki Féregfark.
-Kösz Pete.- mosolyogtam rá.
-Szerintem hívd el sétálni, vagy valami. Roxmorts majdnem egy hónap múlva lesz. Vagy csináld ahogy szeretnéd. -vont vállat Tapmancs.- Nem vagyok otthon ezekbe a romantikus cuccokba. Ha nem ismernélek azt mondanám, menj oda flörtölni. De tisztában vagyok vele, hogy nem illik hozzád ez a módszer.
-Akkor elhívom sétálni a birtokra. -gondolkozott.
-Szerintem tetszeni fog neki.- bátorítottam.
-Neked Peter van valami nőügyed? -kérdeztem.
-Semmi.-rázta a fejét.
-Érdeklődnék a ti szerelmi életekről, de ahány lányt elcsábítotok napi szinten...- mondta rosszallóan Holdsáp. Igen, mi is bekerültünk a suli nőcsábászai közé. Még nem olyan szinten, de már ott vagyunk.
A Hugesz jelent meg a terem bejáratánál. Intett nekünk, és odament az osztálytársainkhoz. Velük talán még kevesebbet van. Beszélgettek, nevetgéltek. Lily gyönyörű vörös haja repkedett a levegőben, miközben a fejét rázta. Nem! Ő is csak egy lány! Akihez semmi, de semmi közöm.
Elindultunk az átváltoztatástan terem felé, közvetlen a lányok után. Egyszer csak megjelent Cornel McLaggen. Rosszat sejtettünk, hisz ő is nőcsábász. Félrehívta Bella-t. Nem hallottuk, de sejtettük hogy randira akarja vinni. És... A Hugesz rábólintott... De miért? Napjában legalább ketten elhívják, de mindig elhajtja őket. Mi változott?
Lily szemszöge:
-Jó ötlet ez? -aggodalmaskodtam mikor Bella elmondta hogy igent mondott egy randira McLaggen-el.
-Nem tudom- vont vállat a kérdezett.
-Nyugi Lily! -szólt bele Marlene. -Egyetlen randi még nem lánykérés. Mi baj lehetne belőle? -nevetett.
-Hát...- gondolkodott Alice.
-Annyira jó neked.- sóhajtott Felicity.- Engem például sosem hívna el sehova egy McLaggen kaliberű fiú... Meg te annyira szép vagy... És okos is. -magyarázta.
-Köszönöm? -szinte kérdezte.- És ti? Valami fiú?
-Bella! Egy iskolában vagyunk, ahol a tanulásra kell koncentrálnunk, ráadásul 13 évesek vagyunk! -róttam meg szigorúan. (Legalábbis próbáltam az lenni.)
-Senki.- rázta meg a fejét Felicity.
-Dettó.-bólogatott Alice.
-Ú...- kezdte Marlene. -Tudjátok, ki az az Adam Fawley?
-Ötödéves Mardekáros. Nem?- húzta fel a szemöldökét Bella.
-Igen ő. És igaz hogy Mardekáros, de annyira jóképűűű! És kedves! És határozott! -áradozott Lena.
-Nyugi Lena. -próbáltam nyugtatni. Ha ő bepörög, rosszabb mint egy becukrozott óvodás.
-Mi az az óvodás? -nézett rám a Black lány.
-A mugliknál van egy hely, ahova a három -hét éves gyerekeket viszik. A hely neve óvoda. Ebből jön az óvodás név. -magyaráztam.
-Tehát. - próbálta összefoglalni. -Az óvodás egy kisgyerek. -Bólogattam.
-És te is jártál ilyen helyre? -érdeklődött Marlene. Erre is biccentettem.
-És ez nem veszélyes?- ütközött meg Alice.
-Egyáltalán nem! -kacagtam fel rajtuk. Ezek az aranyvérűek...
-Én nagycsoportban már egyedül járhattam haza!-büszkélkedett Feli.- Pedig nem laktunk túl közel az ovihoz. De anyuék felelőségteljesnek tartottak.
-Bezzeg minket a közeli játszótérre sem engedtem ki, mert idézem: "nem látlak titeket, és sok a mugli..." -duzzogott Bella. Ilyenkor látszanak a nevelési különbségek...
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro