Kb.  másfél óra ugrálás, éneklés és ökörködés után kezdődött a meet & great. Volt pár lány akinek a reakcióján most is meglepődtem, hihetetlen mennyire szeretik a srácokat.

-Meghalok-jött oda hozzám Nash.
-Fáradt vagy édes?
-Az nem kifejezés.
-Nem sokára megyünk és akkor majd alhatsz.
-Nem kell ahhoz menni elalszok én itt az öledbe is.
-Szerintem azért várd meg míg haza érünk.
-Mizu gerlepár?
-Mondja ezt az aki párszor megvizsgálta már a bátyám szájának higéniáját.
-Jól van Dallas megjegyeztem.-mondta Alissa sértődöttséget tettetve.
-Csak nyugodtan.
-Menjünk haza aludni akarok.- na ez is megjött.
-Cameron ne nyavalyogj te is.-szidtam meg szerencsétlent.
-Te is kész vagy tesó?-nézett rá Nashre.
-Szerintem bealudt.-néztem rá.

Mikor hazaértünk már csak annyira volt erőm, hogy lezuhanyozzak gyorsan és felvettem a pizsim, majd bedőltem az alvó Nash mellé az ágyba és elaludtam. Ahha...ez volt az elképzelés, csak hogy nekem van egy bátyam aki este 11-kor akar palacsintát enni.

-Cameron ne idegelj!-kiabáltam rá suttogava-mégis honnan a bűbánatból szerezzek neked most palacsintát?!

-Hát én azt honnan tudjam?

-Oké Cam, szerintem menj vissza aludni mielött megvernélek a palacsintasütővel......este 11-kor.

-Olyan vagy mint Alissa. Ő is ezt mondta.

-Nem csodálom Cam, az ép elméjű idióta is tudja, hogy a palacsintát csak akkor eszed este ha zugevő vagy. Jó éjt.

-Akkor nem sütsz palacsintát?

-CAMERON!!!!-ordítottam rá.

-Jó, oké megyek. Csá!

-Istenem ezt a sok idiótát....Jó éjt Nashi.-adtam puszit barátom arcára aki félálomba visszamotyogott valamit majd egyszerüen átdobta a derekamon a karját és újra mélyen aludt. Ezután én is nyugodtan aludhadtam végre.....ugyanis akkor még nem tudtam, hogy mi lesz majd még itt reggel.