Azon a péntek estén a környékbeli fiatalok a helyi bárba mentek kiengedni a gőzt. Záróra után még az alkoholtól mámorosan nem volt kedvük hazamenni, így belógtak a temetőbe, mert tudták hogy ilyenkor nem fogják őket zavarni. Ősz volt, ködös, nyírkos este. Felhők jöttek mentek a telihold előtt.

Kitalálták, hogy felnyitnak egy-két sírt, hátha találnak valami eladható értéket benne, amit pénzzé tudnak tenni. Kerestek régebbieket, hogy ne legyen benne friss tetem.

Találtak is egyet, a felirat szerint 1792-ben hunyt el az illető. Nevét levésték a tábláról, csak egy latin idézet volt rajta, amit egyikőjük sem tudott lefordítani. Nekiveselkedtek a nagy kőtömbnek, sikerült néhány centit eltolniuk.

A telihold előtört a felhők közül, bevilágítva a résen, de nem hatolt át a kamra fekete sötétjén. Egyikük előkapta a mobilját és bevilágított. Ekkor egy hatalmas sóhaj, majd egy mély , halk nevetés hallatszott belülről.

A fiatalok egymásra néztek, és már szaladtak is el, a rémülettől.

Egy perc sem telt, női cipők kopogása egyre erősödött a kapu felől.

Nora úgy gondolta levágja hazafelé az utat, nyer vele majd húsz percet. A sok bortól kicsit imbolyogva, meg-meg csúszva  a nedves leveleken lassan sétált a kikövezett járdán a sírok között. Legalább a telihold megvilágította neki az utat, nem kellett a mobiljával világítania. Ahogy elhaladt a megbolygatott sír mellett hideg levegő járta át a ruháját.

Megborzongott. Nem ezt a vékony kabátot kellett volna felvennie.

Dracula kisurrant a kamrából. A fiatalok a tudtukon kívül felébresztették és kiszabadították. Az illatuk tele volt alkohollal, amitől Dracula gyomra felfordult, nem akarta őket. Tiszta friss vérre vágyott.

A nő még messze volt, amikor megérezte az illatát. Hallotta a szívdobogását, érezte vére lüktetését.  Ahogy közeledett , Draculát öröm járta át. Nemhogy fiatal, de szép is. Egyből megtalálta a leendő társát, amire már nagyon vágyott több mint 200 év bezártság és magány után. Párban majd sokkal könnyebben fognak tudni vadászni.

Nagyon tűrtőztetnie kell majd magát, hogy ne szívja ki a nő vérét, csak a Halál Csókját adja át. Nagy volt a csábítás annak ellenére hogy a nő vérében is érezte az alkoholt. Ami legalább egy Cabernet Sauvignon volt, nem valami olcsó lőre.

A sírok árnyékából leste  ahogy közeledett, majd egy másodperc sem telt bele, már ölelte a nőt , a szája a szájára tapadt, Norának felocsúdnia sem volt ideje. Az áldozata lassan hanyatlott a földre. Míg tartott az átváltozás Dracula lehámozta róla a vékony kabátot és megcsodálta karcsú testét. Felemelte és hangtalanul eltűntek az egyik kis kápolnában. A telihold visszakúszott a felhők mögé, a temetőt korom sötétség borította el.

Csak egy vékony kis kabát a földön a sárga ,vizes falevelek között árulkodott arról, hogy azon az estén Nora ott járt.