15. Halott levelek (4. folytatása, vámpíros)
Jason rengetegszer átnézte az aktát mégsem talált semmi kirívót, ami bármi is utalna Nora Simmons eltűnésére. Nézegette a kabátjának a fotóit. Nyomozása során sok mindennel találkozott már, általában jók voltak a megérzései, és ennél az esetnél is sejtett valamit. Úgy döntött felkeresi a helyszínt. Barbara a társa hatalmasat ásított a másik íróasztalnál.
- Van kedved kiruccani egy kicsit?- kérdezte tőle a férfi a fényképet bámulva.
- Jó lenne egy kis friss levegő. Na meg már haza is mennék- húzta el a nő a száját, pedig még sok papírmunka várt rá. -Mire gondoltál?
-Megnézném ezt a temetőt. Van egy sejtésem. Útközben elmondom.
-Most,ilyenkor sötétben? Nem vagyok félős, nade ez mégiscsak egy temető. -megborzongott. -Mondjuk ettől biztos felébredek. Menjünk!- nyúlt a nő a kabátjáért.
A temetőben a földön pár teljesen elszáradt levél jelezte hogy nemrég még lomb fedte a fát. Már voltak itt, tudták pontosan hova menjenek. Megálltak azon a helyen, és nézelődtek,hátha észrevesznek valamit. De a sötétben nem sokat láttak. Egyszer csak egy halk kuncogást hallottak az egyik fa mögül. A sötétből Nora lépett elő. Egész lénye hideget sugárzott. Kékes bőre fehéren csillogott a lámpa fényében. Haja feketén, hosszan omlott hátra, testén fekete vékony miniruha feszült,hosszú fekete csizmával. Vérvörös ajkaival mosolygott. Túlvilági volt.
- Mindenki magát keresi- szólt a férfi. Nora vállat vont.
- Keressenek. -Majd pajzánul felnevetett, megvillantva vámpír fogait majd hirtelen ott termett a férfi mellett, a kezét a férfi nyakára téve. Ezüst nyakláncot érintett. Felszisszent, elrántotta a kezét, az egyik ujja, amivel hozzáért egy kis folton izzott. - Látom készültetek- húzta el a száját.
- Naná-nevetett Barbara, felmutatta a fokhagymát. - Nem bízzuk a véletlenre. Egyedül vagy?
-Nem, Drake-kel, de ő most elfoglalt.
- Ezért jöttünk- szólt a férfi- alkut kötnénk.
-Hallgatlak. - tudta Nora hogy sokáig nem tudnak Drake-kel bújkálni. Túl kicsi ez a város,mindenki ismer mindenkit.
- Van pár esetünk. Amit nem tudtunk eddig megoldani. Furcsa halálesetek.
- Ha a kamionsofőrre gondolsz, az nem mi voltunk.
- De tudod mi történt?
- Naná. Mi mindent tudunk mi zajlik éjjel és nappal.
-És a vasárus?- kérdezte Barbara.
-Az megérdemelte. Gyerekeket bántott. Ha nem lépünk közbe, az egyik meg is halt volna.
- Kössünk alkut! Segítetek megoldani a rejtélyes ügyeket, cserébe megtisztíthatjátok az ilyen alakoktól a várost. - Nora hallgatott. Gondolkodott. Drake biztos mérges lesz ha alkut köt, de így legalább egy kicsit szabadabban mozoghattak.
-Rendben. Áll az alku.- ezzel hirtelen el is tűnt a szemük elől.
Barbara megborzongott.
- Hát ettől most tényleg felébredtem- húzta el a száját. Visszaindultak az irodába.
Halott levelek kavarogtak utánuk a szélben.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro