Megérkezve a folyosóra mindketten letettük a kezeinkben cipelt szatyrokat, majd kérdőn néztünk egymásra, szerintem mindkettőnkben ugyanaz a kérdés fogalmazódott meg, ami mellesleg tök jogos volt.

-Melyik lakásban csináljuk?-Kérdeztem meg én.-Csak mondom, hogy ne feledd Roland tegnap mondta, hogy ő zenészek mellett füldugóban alszik.-Tettem hozzá.

-Na és Alex?-Kérdezett rá.

-Szerintem neki is adott, ki tudja lehet azt gondolták, hogy majd csakúgy elkezdesz az éjszaka közepén gitározni, nem árt az elővigyázatosság.-Tártam szét a karom.

-Azért megnézem, nehogy felkeltsük.-Nyitotta ki az ajtót beengedve maga elé.

-Figyelj ha nincsen bedugva a fülük az sem gond.-Árultam el.

-De az, mivel mondtad a boltban, hogy zenével szeretnél reggelit csinálni, szóval ha nincsen bedugva a fülük akkor nem szólhat olyan hangerőn a zene.-Magyarázta meg.

-Szóval ez mind azért van mert szeretnék zenét?-Kezdtem el kipakolászni a szatyrokból.

-Pontosan.-Indult el a szobák felé.

Miután befejeztem a szatyorból való kipakolást gondoltam áthozom a kenyérsütőt, éppen ezért előkeresve a kulcsomat kiléptem az ajtón.
A mi lakásunkba iszonyú halkan léptem be odafigyelve arra, nehogy felkeltsek valakit. Igazából a szobámra volt szükségem ugyanis a szerkezet még ott volt. Bemenve a helyiségbe a bőröndömhöz léptem, majd előkerestem a piros gépet. Amint ez megvolt sietősen hagytam el a lakást, átmenve a másikba. Marci már egy serpenyőt tett fel a tűzre amikor megérkeztem.

-Milyen otthonosan mozogsz a konyhában.-Mosolyogtam rá.

-Nem is értem miért nem a Konyha Főnökben vagyok.-Rázta a fejét.

-Elgondolkodtató.-Mostam meg a kezemet.

-Jó lesz ha egy random lejátszási listát indítok el a youtube-on?-Nézett rám kérdőn.

-Nekem igen.-Léptem oda az asztalhoz, majd kibontottam a kenyeret.

A telefon hangszórójából hirtelen megszólalt az egyik általam ismert dal, ami Azahriah Aight című száma. A szöveget énekelve kezdtem el készíteni a szendvicseket. Marcival szavak nélkül is megbeszéltük, hogy ő a tojást, és az azzal kapcsolatos dolgokat csinálja, míg enyém lesz a melegszendvics. Mivel sokan vagyunk tizenöt darab szendvicset terveztem el.

-Sometimes you gotta wake up, but I'm livin' in a dream and I feelin' fine.-Énekeltem.

Az éppen a dolgát végző Marci is velem együtt énekelte a dalt, ami mondhatni örömmel töltött el, mivel legalább nem csak én egyedül érzem jól magam. Ahogyan teltek a percek egyre jobban kezdtünk belerázódni az egészbe. A monoton munka ellenére egyikünk sem lassult be, sőt próbáltunk néhány viccesre sikerült táncmozdulatot is belerakni, ezzel szórakoztatva magunkat.

-Szereted Azit?-Kérdezte amikor már a harmadik zene ment az albumról amit kívülről tudtam.

-Viccelsz? Imádom.-Válaszoltam.-Te?-Érdeklődtem.

-Koncerten is voltam.-Nézett büszkén.

-Melyiken?-Kérdeztem rá.

-Az elsőn, még Paul Street-ként ismertem meg.-Felelte.

-Én a RÉT-en keresztül.-Vallottam be.

-A Magyar dalai is erősek szerintem, habár nekem a Yellow Card a kedvencem.-Árulta el.

-Én nem tudnék egyet választani.-Mondtam egy kis gondolkodási idő után.

-Hidd el nekem sem ment egyszerűen.-Tett oda egy újabb tojást.

-Miért pont az?-Érdeklődtem felé pillantva.

-Amikor először hallgattam meg az albumot teljesen levett a lábamról és én mostanában azt hallgatom a legtöbbet.-Vallotta be.

-Jó hát akkor, én legtöbbet a mindegyet hallgatom tőle mert az fogott meg, de nem feltétlenül mondanám, hogy az a kedvencem tőle.-Tettem félre egy újabb szendvicset.

Pár perccel később már a dolgom olyan felével készen voltam amikor elkezdődtek a Magyar nyelvű számok. Lement pár mondhatni alap zene, mint például a Mizu, vagy éppen a Meggyfa aztán jött az ami igazából mindkettőnket váratlanul ért.
Én éppen egy szendvicset tettem a kenyérsütőbe amikor felcsendült az A dallam.
Gyakorlatilag elkezdődött a dal amit tegnap elalvás előtt addig hallgattam ameddig meg nem tanultam a szöveget.
Marci a tojásokat felügyelte amikor meghallotta, majd a telefont kezdte keresni.
Azt azonban a hűtő tetejére tettük, nehogy valamelyikünk véletlenül tönkretegye vagy eltörje.
Mielőtt meglátta volna a készüléket elkezdődött a szöveg.

-Csak vonatkozok haza Pestről, de nélküled olyan más, csak a bánat alszik a vállamon, ez mind az én hibám, a szívem kitépted, odadhatnád a tiédet, de az sem pótol majd téged.-Kezdtem el a szöveget csak úgy mint az idáigi daloknál, mintha az előadó nem is itt lenne.-Te jössz.-Fordultam meg mosolyogva amikor nem hallottam volna, hogy énekel mire ő csak rám mosolygott.

-Nem vagy más csak hamis tükörkép, ahogy elsuhannak az őszi fák már rég elengedtél, tegnap még az ajkad volt a számon, aztán törölted a számom, bennem megfakult a lélek, végre elfelejtenélek, késő már, itt hagytál.-Folytatta amikor látta, hogy én most szépen megvárom amíg el nem kezd énekelni.

-De az eszem még mindig rajtad jár, de az eszem még mindig rajtad jár, de régen túl késő már.-Énekeltük egyszerre a dal ezt a részét.

-Hölgyeim és uraim, nagy tapsot a Késő Márt nagyjából eléneklő Lucának és Marcinak.-Hajolt meg még a dal közben amit így nem énekeltünk végig.

Pár másodpercig csak meredtünk egymás szemébe és nem tudtuk, hogy most mit is mondhatnánk.
A reklám hangja élesen hasított a levegőbe amitől hirtelen összerezzentem. Szokásosan ugyanaz ment le mint mindig. Amit már mindenki ismer.
Megszakítva a szemkontaktust elkezdtem előpakolni néhány tányért amire Marci is észbe kapott és elkezdett pakolászni.
Miután befejeződött a reklám egyből elindult a következő zene, ami kicsit sem nagy meglepődöttségre az idei évad abszolút közönségkedvenc előadójának Nincsen gond című zenéje.
Ezúttal először Marci kezdett bele a dalba.

-Nincsen gond leszarom építeni az életem, nincsen gond minden jó mert az Égiek velem ez lett az életem sok volt a sérelem tudom, hogy te nem érted lehet, hogy éhezem millió érzelem, de teso csak zenélek.-Szálltam be ott ahol tudtam a szöveget.

-Csak nem rajongókba botlok így korán reggel?-Jött ki álmos fejjel Alex.

-Szerintem a legnagyobbakba.-Vettem le a telefont amit le is zároltam.

-Megtiszteltetés.-Ásított aztán a tekintete az asztalra siklott amire már fel volt pakolva a reggeli.-Azt ott ti csináltátok?-Érdeklődött.

-Pontosan, az ő és a mi lakásunknak.-Válaszolta Marci rám mutatva.

-Akkor azt hiszem elmegyek és felöltözöm.-Fordult vissza a szobája felé.

-Felkeltek mindenkit te mosogatsz.-Sétáltam hátrafelé Marcit nézve aztán majdnem neki mentem a kanapénak.

Meg sem várva mit mondd nyitottam be Roland szobájába. Belépve a szobába teljes csend volt mindössze Roland kis horkolását lehetett hallani. Rátérdelve az ágyára mögötte voltam majd kivettem a füldugót az egyik füléből.

-Roland kelj fel kész a reggeli.-Suttogtam.

-Na várjunk csak komolyan beszélsz?-Nyitotta ki a szemét amit rögtön meg is dörzsölt.

-Természetesen, mernék én ezzel szórakozni?-Döntöttem oldalra a fejemet.

-Tekintve rá, hogy tegnap este beszéltem neked egy másfél órán át az evés szeretetéről nem hiszem, hogy mernél ezzel viccelődni.-Ült fel álmosan.

-Na látod.-Álltam fel elsőnek az ágyból.

-Nagyon maximum öt perc múlva kint leszek.-Ásított.

Reakció nélkül hagyva a mondatát kimentem a szobából és szó nélkül kimentem a lakásból át a miénkbe. Még nem láttam kint senkit éppen ezért nagyon halk maradtam amikor bementem a lányok szobájába és mindkettőjüket felkeltettem.
Természetesen mivel lányok kellett még a készülődési idő ezért úgy gondoltam én is átöltözöm.
Mivel a fejemben már megvolt mit veszek fel gyorsan át is öltöztem.
Tudni illik nagyon szeretek öltözködni éppen ezért az, hogy kiválasztom mit veszek fel örömmel tölt el.
A mostani választásom egy szoknyára és egy  spagetti pántos trikóra esett amik remekül passzoltak egymáshoz.
Gyorsan kiválasztottam egy táskát is mivel megyek el itthonról, így valamibe bele kell pakolnom a cuccaimat.
Mindehhez egy cipő is passzolt amit természetesen még nem vettem fel, így a papucsomban léptem ki a szobából.
A lányok már szerencsére készen voltak így indulhattunk is tovább. Az ajtó ugyanúgy mint amikor kijöttem nyitva volt, így kopogás nélkül mentünk be rajta.

-Szép jó reggelt minden kedves hölgynek.-Nézett fel Marci a telefonjából az asztalnál ülve.

-Úgyszint uraim.-Ült le az asztalhoz Panka is.

A fiúk már mind ott voltak szóval amint mi leültünk elkezdődött az evés.

-Hihetetlen, hogy nem keltetek fel arra a hangra reggel.-Szólaltam meg mert sem Alex, sem pedig a lányok nem keltek fel a tűzriadó hangjára.

-Milyen hangra?-Harapott bele egy melegszendvicsbe Regina.

-Tűzriadó próba volt reggel és szerintem rajtatok kívűl mindenki fent volt.-Mondta nevetve Roland.

-Legalább jó alvók vagyunk az is valami.-Tárta szét a karját Panka.-Amúgy kinek mi a mai terv? -Kérdezett rá.-Természetesen a próbákon kívűl.-Tette hozzá.

-Én már mindjárt indulok ugye a próbára, onnan meg találkozom az egyik baráti körömmel és elmegyünk moziba, utána meg kajálni valahova és szerintem aztán meg jövök vissza.-Mondta elsőként Roland.

-Szerintem én veszek pár ruhát aztán jövök vissza.-Árulta el Regina akinek a próba keresztbe elvágja a napját így nem nagyon tud mit csinálni előtte.

-Asszem én hozzám jön a barátom és megpróbálok a segítségével összerakni egy új dalt.-Avatott be minket Panka.

-Én megbeszélem Lil Frakkal a sávlekötős részleteket utána meg még nem tudom mit csinálok.-Gondolkodott Alex.

-Nekem fogalmam sincs ma mit fogok csinálni, szóval lehet semmit, de lehet elugrom a hangszerboltba kipróbálni valami új gitárt.-Elmélkedett Marci.

-Én pedig könyvesboltba megyek veszek pár ujjat, talán belefér egy kávé is, utána viszont itt a lenti kondi terembe megyek edzeni, meg tusolok és azután indulok.-Vezettem fel a napi programomat egészen a próbáig.

-Uhh edzeni had menjek veled.-Jelentkezett egyből Paulina.

-Hát ha addigra végeztek akkor felőlem oké.-Mondtam.

-Lehet akkor én is lenézek.-Nézett a szemembe Marci.

-Ha ez délutáni program akkor beszállok.-Mondta Roland is.

-Szeretettel várok mindenkit az amúgy nyilvános edző terem részhez.-Tártam szét a karom mintha mindenkit meg szeretnék ölelni.

-Én túlságosan is lusta vagyok ma ehhez.-Közölte Alex mire egy általános nevetés tört ki.

-Csak szimplán nem szeretek edzeni.-Rántotta meg a vállát Regina amikor mindenki ránézett.

Gyakorlatilag minden olyan volt mintha már ezer éve ismernénk egymást és olyan jó barátok lennénk.
Szerintem nem volt egy olyan rész sem amikor kínos csönd lett volna, maximum egyszerre mindenki akkor maradt csöndbe amikor éppen egyszerre nyeltünk, azon kívűl pedig be nem állt a szánk, mindig volt valami új amit el kellett mondanunk a másiknak.
Éppen ezért alakult ki ez a fajta társalgás.
Szerencsésnek éreztem magam, hogy a következő heteket velük tölthetem el és ők is az életem részévé válnak majd.
Legalábbis ha minden a terv szerint alakul és nem búcsúzom az első élő adás után. Márpedig ha idáig eljutottam nem búcsúzhatok el az egész versenytől.
Valahogyan nem lenne jó érzés abbahagyni.
Mint kiderült Regina és én is az egyik közeli plázába megyünk így úgy gondoltuk, hogy a legjobb lenne ha együtt mennénk.
Azt megbeszéltük, hogy az üzletekbe nem kísérjük be egymást így például Regina gyorsabb tud lenni mert lehet én elnézelődnék ő meg már menne szóval megegyeztünk.
Éppen az utcán sétáltunk egy témát felhozva amikor megcsörrent a telefonom.
A kijelző a tegnap beírt Marci telefonszámát és egy ugyanekkor készített közös képet mutatott, szóval fel is vettem a telefont amibe azonnal meg is hallottam az Ő hangját.

-Szia nagyon messze vagytok már?-Tért a lényegre.

-Szia, dehogy csak pár métert tettünk meg.-Fordultam vissza ahol még láttam a házat.

-Akkor ha nem zavarok megyek veletek, anyának kéne egy könyv szülinapjára aztán megveszem neki.-Árulta el telefonon keresztül miközben hallatszódott ahogyan a lift gombját megnyomva az sípol egyet.

-Dehogy zavarsz minket, meglesz anyudnak a könyv csak kérlek szépen siess.-Kérleltem.

-Mindjárt ott vagyok.-Tette le a telefont.

-Marci is jön ha nem probléma.-Raktam a készüléket a zsebembe.

-Nekem nem az.-Mosolygott Regina még mindig egyhelyben állva a Marcira várva.

-Remélem nem voltunk gázak tegnap.-Szólaltam meg mire Regina legyintett egyet.

-Egyáltalán nem voltatok azok sőt, szerintem kifejezetten vicces volt.-Bólintott a járdát nézve.

-Jó sok mindent megtudtunk a másikról.-Gondoltam bele egészen sok részletbe.

-A legdurvább mégis az volt amikor Roland kérdésére válaszoltál.-Mondta.

-Előző sulimba nyílt titok volt, hogy mi miket csináltunk és utána legjobb barátok maradtunk.-Mosolyogtam.

-Nem érezted kínosnak?-Kérdezett rá látszólag eléggé félve attól, hogy talán nem kellett volna ezt megkérdeznie.

-Eleinte az volt, aztán hozzászoktam mert mindenki tudott a dolgaimról amiket csináltam, de nem is kínos volt hanem inkább rossz érzés mert ki tudja lehet valaki valamit máshogy mond aztán utána úgy adják tovább és elég rossz dolgok születhetnek belőle szóval ez a része volt a nem annyira jó.-Válaszoltam meg a feltett kérdést.

-Na miről maradtam le?-Érkezett meg Marci is hozzánk.

-Nem kell mindenről tudnod Marcell.-Nyújtottam ki a nyelvemet ránézve.

-Nem szeretek lemaradni eseményekről.-Vallotta be.

-Hát akkor ezt most nem fogod szeretni.-Mondtam.

Éppen nyitotta a száját, hogy mondjon valamit amikor megcsörrent a telefonom. A kijelző Ákos nevét írta ki így a mutatóujjamat Marci felé felmutatva kértem egy kis időt majd felvettem a készüléket. Pár másodpercig azonban nem szólt bele senki sem.

-Na hello, itt vagyok.-Szólalt meg Ákos pont amikor már azt hittem tévesen vagy véletlenül hívott.

-Szia.-Köszöntem neki.

-Mizu? Mit csinálsz? Merre mész?-Tette fel a kérdéseket.

-Hát most megyünk Reginával és Marcival ide az egyik plázába én bemegyek a könyvesboltba is ahova jön velem Marci, Regina pedig megy ruhát vásárolni.-Meséltem.

-Akkor azt hiszem nem is zavarok tovább.-Vágta rá azon nyomban .

-Este még lehet hívlak, nem tudom, hogy lesz időm meg ilyenek szóval max írok, hogyha hívlak.-Mondtam ki.

-Jól van, de holnap mindenképpen beszélünk.-Figyelmeztetett.

-Okés akkor ezt megbeszéltük.-Bólintottam.

-Ne feledd ma is csodálatos vagy, puszillak.-Kezdte el lezárni a beszélgetést.

-Én is téged.-Tettem le a telefont.

Igaz, hogy nem tartott sokáig a beszélgetés viszont a rajtam kívűl lévő emberek már előttem sétáltak. Természetesen gondolom mindent hallottak. Látszólag éppen mélyen benne voltak egy témában így nem szerettem volna őket zavarni. Éppen ezért elővéve a telefonomat megnyitottam az instát és a story funkcióba lépve elkezdtem magamat venni.
Mindössze néhány pillanat múlva amikor még mindig tartott a felvétel Marci hátrafordult.

-Az Ákossal való beszélgetés után már hozzánk sem szólsz Luca?-Kérdezte meg.

-Gondoltam nem zavarlak meg benneteket.-Árultam el.

-Hidd el, hogy te nem zavarsz.-Mondta.

Aztán mellém lépve átvette a telefont a kezemből átkarolta a vállamat és úgy videózott tovább. Majd amikor már letelt a felvétel max ideje visszaadta a kezembe a telefont és mintha mi sem történ volna egyből visszalépett Regina mellé. Én pedig a telefonom képernyőjére nézve elkezdtem visszanézni a felvételt, átgondolva a dolgot most inkább csak lementettem a telefonomba. Így történt, hogy most bekerült az első közös videónk a galériámba amit nem szerettem volna kitörölni.

Sziasztok
Nos elérkezett ez a rész szóval remélem tetszik nektek hamarosan jön a kövi ami remélem majd szintén elnyeri a tetszéseteket és itt maradtok olvasni:)