«Elena»

Az nem lehet igaz! Nem tehették ezt! A tekintetem Jorgéra vándorolt. Elég meggyötörtnek tűnt. Habár ki ne lenne ilyen miután az egyetlen húgát elrabolták?
- Jorge, ne aggódj! Megtaláljuk! - tettem a kezeimet a vállára, mire szorosan magához ölelt. Eddig még nem láttam ilyennek. Sose hittem volna, hogy valaha fogom is így látni a maffia vezérét.
- Gyere menjünk - húztam fel az ágyról és kirohantam a barátommal a nyomomban.
- Ha a kezeim közé kerül Juan! - szorította ökölbe a kezeit, mire nekem óriási gombóc keletkezett a torkomban. Nem hittem volna, de ezzel az egésszel kezdődött minden.

***

Mély levegőt vettem amint a főhadiszállásra értünk.
- Szóval itt tanyáznak a Vadászok? - suttogta Jorge, mire aprót bólintottam.
- De honnan tudtad?
- Az árvaházban ezt pletykálták és úgy tűnik igaz - hazudtam.
- Figyelj, te maradj itt és ne gyere utánam! Értetted?! - néztem rá, mire megrázta a fejét.
- Nem engedlek be egyedül!
- De igenis be fogok menni oda egyedül! Bízz bennem!
- Jó - sóhajtott beleegyezően. Egy puszit nyomtam a szájára és elindultam az ajtó felé. Nagyot nyeltem és benyitottam.
- Elena! - hallottam Matías hangját.
- Miért?! Miért raboltátok el a húgát?! - kérdeztem ingerülten.
- Elena, az apja elvette tőletek Maríát! Most neki kell bűnhődnie - nézett a szemembe.
- De ezzel csak magatokra haragítottátok! Azt akarjátok, hogy megint mészárlás legyen Barcelona utcáin?!
- Nem, de ha ez kell ahhoz, hogy megállítsuk a maffiát akkor...
- Akkor előadjátok nekem Nicolát! - vágtam dühösen a szavába.
- Elena...
- Jól van - hagytam ott és megindultam a kislány keresésére. Teremről teremre, szobáról szobára jártam, de sehol sem találtam. Egyedül a pincében nem néztem. Sebesen oda mentem és pár őrt hatástalanítanom kellett... sajnos. A pincébe leérve berúgtam az egyik ajtót és ott volt Nicol.
- Nicola! - rohantam be hozzá boldogan.
- Elena! Eljöttél értem! - mosolygott könnyezve. Kikötöztem a kezeit és szorosan magamhoz öleltem.
- Gyere menjünk innen! - kaptam fel és kirohantam.
- Elena...
- Mindjárt kint leszünk ne aggódj! - szakítottam félbe.
- De Elena...
- Mindjárt!
- ELENA, VIGYÁZZ! - sikított Nicol, mire hátra néztem. Matías állt egy fegyverrel a kezében és épp rám célzott.
- Most egy új ellenséget találtál magadnak Elena Rodriguez! - nézett rám gyilkos tekintettel, majd meghúzta a ravaszt.