Reggel mikor felkeltem iszonyú fej fájást tapasztaltam, rögtön vissza is dőltem az ágyba. Mivel Luke nem volt már bent a szobába így áthívtam Calumot. Írtam neki hogy szenvedek.

Két perccel később itt is volt mivel alig bírtam ki kelni az ágyból így mellém feküdt és átkarolt. Én rádőltem, nálunk ez természetes volt, velük nőttem fel. Mármint Calummal és Michaelel.

Luke éppen hogy betoppant. Felvont szemöldökkel méregetett minket. Majd ráncba szaladt a homloka. Rám pillantott aztán Calumra.

-Mr Hood kérem hagyja el a szobát.-szólt fegyelmezetten.

-Muszáj?-sandított rám.

-Igen, most, azonnal. Indulj.-biccentett az ajtó irányába. Calum felkelt majd rám mosolygott, de azelőtt vetett egy szúrós pillantást Mr Hemmings felé.

-Rosszul vagy?

-Aha.-fogtam a fejem.-Néha rám jön.

Erre idejött és rá tette a kezét a homlokomra mire engem kirázott a hideg. Tiszta libabőrös lettem, ilyenkor hálát adtam az Istennek hogy takaró volt rajtam és nem látta. Talán egy kicsit el is pirultam, amit nem tudtam hova rakni.

-Annyira nem forró a fejed.-mondta majd odament a táskájához és kivett belőle valamit.-Tessék, ezt vedd be. Fejfájas csillapító.

Elfogadtam tőle a gyógyszert majd lenyeltem egy pohár víz kíséretében.

***

Már sokkal jobban voltam. Mint kiderült ma megyünk haza, így már a pakolásnál tartottam.

Mikor kiértünk reptérre, megint rám jött a fejfájás, de nem annyira erősen. Calummal azóta nem beszéltem. Párszor összenéztünk, de ennyi. Viszont Luke szinte rám sem nézett, inkább a telefonjával volt elfoglalva. Jó mondjuk miért nézne rám? Hiszen csak az ofőm, nem a haverom.

Felültünk a a gépre és valami csaj mellé ültettek ráadásul Calumék is messzebb voltak. Egész idő alatt zenét hallgattam, és talán néhányszor be is aludtam.

Mikor leszálltunk a gépről Mr Hemmings utunkra is bocsájtott.

-Anyáék nem jönnek értünk.-állt meg mellettem Ashton. Sóhajtottam egyet mire átkarolt. Válni fognak valószínűleg, sokat veszekednek és ilyenkor mindketten elmennek máshova.

-Billy?

-Mamánal van, két hónapig.-erre csak biccentettem.

Majd mivel már este 11 után volt majdnem, így nagyon nem tudtunk haza jutni.

-Megkérdem Mr Hemmingset hogy mi legyen.-mondta Ash és már el is tűnt.

Pár perccel később visszatért az osztályfőnökünkkel.

Majd beszálltunk a kocsijába, amíg én ki néztem az ablakon, Ash ledarálta a címünket. Eléggé fáradt voltam így szinte észre se vettem mikor megérkeztünk.

Ashton helyettem is elköszönt majd segített be menni a házba.

***

Éppen vacsorázok. Igen vacsorázok. Mivel hogy majdnem egy napot átaludtam, és holnap meg már suli.

***

-Szia Lily.-állt meg mellettem Mikey.-Beszéltél Calummal?

-Nem, miért?-pillantottam rá.

-Kéne.-mondta és már el is ment. Hogy micsoda?

Így ahogy Mikey mondta felkerestem Calumot.

-Történt valami?-vontam fel a szemöldökömet.

-Gyere menjünk ki udvarra.-mondta, és maga után húzott. Szinte soha sincs kint senki. Egy eldugott helyre mentünk majd hirtelen lesmárolt. Időm sem volt megdöbbeni. Eltoltam magamtól, és ,,Ez most mi volt?" fejjel bámultam rá.

-Calum én nem érzek így.-mondtam mire a fiú arca megváltozott, mintha elsápadt volna.

-Jézusom, ne haragudj, csak azt hittem hogy..

-Sajnálom.-mondtam. Majd otthagytam. Kegyetlenül hangzik de elragadtak az érzelmeim, és nem bírtam ott tovább.