Reggel kómásan kelltem fel. Vettem egy kicsit a fáradtságot és rápillantottam az órára, szemeim abban a pillanatban kidüllettek a számoktól. 8:56!!!

Már le is késtem az első 2 órám! Francba.

Felpattantantam és szinte oda sprinteltem a gardrób szekrényhez. Kitártam és észre vettem egy cetlit. Odamentem és megfogtam. Majd elkezdtem olvasni.

Kedves húgocskám!
Itt Ashton! Íme a visszavágó!
Remélem élvezed hogy késel.
Csók Ashhhyyy
Utóirat: Nem is nagy a seggem!

-Huuuuuu! De utállak Ashton!-kiabáltam.

Felkaptam egy nagy pulcsit, egy fekete kiszakított farmert. Majd a Nike cipőm és az Adidas-os sapim. Lerohantam a konyhába.

Csináltam egy gyors kávét. És leültem müzlit enni.

Felpillantottam az órára. 9:22. Legalább a 3-dik órámra érjek oda.-gondoltam magamban. Így gyorsan beraktam a tál müzlit a táskába, majd felkaptam. És indultam is ki az ajtón.

***

-Megjöttem!-nyitottam be egy üres terembe.-Francba.-még a 3-dik órámról is késni fogok 5 percet.

Körül néztem és elkezdtem gondolkodni hogy még is hol a fenébe van óránk. Majd a velem szemben lévő teremre esett a választásom. Így oda rohantam és előre csaptam az ajtót.

-Nem késtem!-nyitottam be. Mire hallottam egy koppanást. Így automatikusan a hang irányába néztem. Mr. Hemmings fogta a fejét.-Jajj elnézést! Én nem akartam.-magyarázkodtam. És akkor vettem észre hogy az osztály nevet.

-Semmi baj.-intett le.-Menj a helyedre!-hangja mostmár parancsoló volt. Basszus. Fejbe vágtam az irodalom tanárom egy ajtóval.

Leültem a hátsó padba. Majd rögtön Ashton-ra néztem.

Aki csak vigyorgott, mint a tejbe tök.

Úgy kinyírtam volna akár most. De nem fogom, legalábbis nem Mr. Hemmings óráján. Hiszen most vágtam pofán egy ajtóval. Nem teszek rá még egy lapáttal arra hogy mégjobban utáljon. Na majd órák után Ashton! MUAHAHAHHAHAA!

-Szóval.-szólalt meg Mr. Hemmings.-Nyissátok ki a Tankönyvet a 23 oldalon.-vette ő is kezébe az irodalom könyvet.

Megfogtam a táskám majd bele nyúltam.

-Bassza meg! Kiömlött a rohadt müzli!-csattantam fel. Mire mindneki rám kapta a tekintetét. Még Mr. Hemmings is.-Ömm izé. Elnézést?-húztam kínos mosolyra a számat.

Mr. Hemmings-nek mostmár izzodtak a szemei a dühtől. Azt hiszem nem kedvel....

***

Ahogy vége lett az órának. Rögtön kimentem a teremből. Hogy lehetek ilyen szerencsétlen?!

Neki döntöttem a homlokom a szekrénynek és átkoztam magam. Miért??? Hogy??? De a legjobb kérdés MIÉRT?????

-Tudom hogy szeretsz!-hallottam meg Ashton hangját.

-Utállak.-morogtam.

-Csak te lehetsz ilyen kis buta.-húzott magához, majd átölelt.

-Jól pofán vágtad az új tanárunk.-lépett mellém Calum.

-Szerintem tök vicces volt. Ahogy magyarázott majd egyszer csak puff és megjelensz te.-röhögött Mikey.

-Bár én is ilyen viccesnek gondolnám.-húztam el mosolyogva a szám.

Hirtelen megjelent dühös barátnőm. Mittomén honnan és felém közeledett.

-Ajajj!-bújtam Calum mögé.

-Teee!-szólalt meg Carly.-Tudod te mit csináltál?-fakadt ki.-Rá csaptad az ajtót Mr. Tökéletes Félisten Hemmings-re!-vádolt. Kibújtam Calum mögül hogy vissza vágjak

-Én nem akartam!-mondtam majd gyorsan vissza is húzodtam.

***

Indultam le tesire mert hát tesi jött. Lefelé a lépcsőn meglökött valaki. Így előre estem. Volna ha valaki nem ragadja meg a karom.

Vissza néztem és Mr. Hemmings fogta a karom.

-K.köszö..nöm.-motyogtam. Mire biccentett majd elengedte a kezem és tovább ment.

Én meg csak ott álltam és vártam csak tudnám mire.

Vélemény??😊😊♥♥💍💍