A színjátszó páromra nézek, ő is rám. Az apja még nála is magasabb, 192 körül lehet. Az anyám éppen az apukáját ölelgeti, mint valami plüssmacit, aztán pedig leül, én pedig úgy szintén, mellette foglalok helyet.
- Fiam... - szólal meg Mr. Park. - Ismered Somin-t? Eléggé bámulod! - nevetgél.
- Ugye? Sunghoon és Somin jó pár lehetne! - teszi hozzá az anyukám.
- Aromantikus vagyok, anya - bököm meg a vállát.
- Igen...és ismerem amúgy, mindketten járunk színjátszásra! - biccent Hoon.
- Tudtam, hogy rám ütöttél - mosolyodik el anya...hogy mi van? A pulzusom emelkedik, nem bírom tovább, felállok, és a kabátomat is felveszem.