A napjaim mostanság elég unalmasak, nyugisak, ami jó dolog. Yeonjun sem foglalkozik velem igazán, ez eléggé szuper érzés. Remek, hogy rájött, nem fogunk megint bestie-k lenni...
A suliba beléptem reggel...a legtöbben már a szekrényükbe rakták a cuccukat, vagy éppen kivettek onnan valamit. Ekkor megjelent előttem Choi Beomgyu...
- Á, szia, Aromantikus Csaj! - intett ördögi mosollyal.
- De gyönyörű becenév... - vágtam vissza. - Viszont ne hidd azt, hogy te tökéletes vagy!
- Chh...nem mersz semmit rám mondani, egyrészt azért, mert tökéletes vagyok, másrészt azért, mert egy gyáva nyúl vagy!
- Pletykáljam el, hogy kivel kavarsz? - álltam tekintetét.
- Hú...most az egyszer megúszod, Aromantikus Csaj!
- Viszlát, Idegesítő Srác! - integettem mosolyogva.